Munka kisgyermekkel program: a rugalmasság a legfontosabb
A szülők a foglalkoztatás területén a rugalmasságot tartják a legfontosabbnak - derül ki abból a kutatásból, amelyben kisgyermekes szülőket és munkáltatókat kérdeztek meg a munkába való visszatérés akadályairól, ösztönzőiről.
A reprezentatív felmérésben ötszáz közép-magyarországi régióban élő szülő, illetve száz vállalat vett részt, a kutatást az Iparfejlesztési Közalapítvány megbízásából a Monitor Közvéleménykutató Kft. végezte 2012 nyarán-őszén.
Magyarországon számos kezdeményezés indult az elmúlt években, amely a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra való visszatérését támogatja - ehhez a körhöz csatlakozott az Iparfejlesztési Közalapítvány és konzorciumi partnereinek, a Victum Képzési Központ és az Artima Kft. közös kezdeményezése az Új Széchenyi Terv támogatásával - ismertetik a konzorcium közleményében.
A 2012. május 1-jén útjára indult kétéves Munka kisgyermekkel program (MuKi) célja egyéni megoldásokat kínálni ahhoz a lelkiismereti, gazdasági és munkajogi problémához, amelyet a kisgyermekes szülők munkaerőpiacról való kiesése okoz. A szülők és cégek a kutatás eredménye alapján részesülnek majd a program során azokban az ingyenes tréningekben és képzésekben, amelyek a két oldal problémáinak kölcsönös megértését segítik elő.
A kutatás során három munkaforma került elő számottevő gyakorisággal: a szülők több mint egyharmada igényelné a rugalmas kezdési-befejezési időpontokat, a részmunkaidőt vagy a rugalmas foglalkoztatást. Jelentősnek mondható továbbá a szülés utáni szabadság kivételének, illetve a képzési lehetőségeknek a támogatása.
A megkérdezett kismamák az utolsó munkahelyükön a már alkalmazott jó gyakorlatok közül a folyamatos kapcsolattartást emelték ki, illetve mintegy ötödük tartotta fontosnak a távollét alatt kapott kedvezményeket és juttatásokat, vagy a cég által szervezett eseményeken való részvételi lehetőséget. Azok a cégek, amelyek atipikus megoldásokat alkalmaznak, általában rész-, illetve rugalmas munkaidőt biztosítanak a beosztottaknak; nem kedvelik ugyanakkor a munkakör megosztását, illetve a több műszakos munkát.
A gyermekfelügyelet az egyik legnagyobb megoldatlan probléma, amely a kisgyermekes szülők foglalkoztatása kapcsán felmerül. A szülők tapasztalata szerint az intézményesített gyermekfelügyelet rendkívül nehezen oldható meg a bölcsődei és az óvodai férőhelyek hiánya miatt; a megkérdezettek mindössze 7 százalékának van lehetősége bölcsődei, 9,6 százalékának pedig óvodai férőhelyet igénybe venni.
A családbarát munkakörnyezet kialakításának akadályairól és ösztönzőiről megkérdezett vállalatok a rugalmas foglalkoztatás, illetve a kisgyermekes szülők alkalmazásának legfőbb gátló tényezőjeként az állami ösztönzők hiányát említették; ezt az adózási szabályok, a belső források, illetve a közvetlen üzleti érdek hiánya követte.
A várandósság időszakában a megkérdezettek szerint a cégnek nincs teendője; a kismamák szerint ellenben ez az időszak lenne legalkalmasabb arra, hogy a jövőbeni együttműködést és a közös munka feltételeit (például a visszatérés időpontja, a vállalandó munka, a jövőbeni elvárások) megtervezzék. A szülés utáni időszakra vonatkozólag mind a szülők, mind a cégek fontosnak tartották a folyamatos kapcsolattartást, illetve az otthon maradó munkatárs vállalati képzésekről szóló tájékoztatását - derül ki a felmérésből.
Magyarországon számos kezdeményezés indult az elmúlt években, amely a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra való visszatérését támogatja - ehhez a körhöz csatlakozott az Iparfejlesztési Közalapítvány és konzorciumi partnereinek, a Victum Képzési Központ és az Artima Kft. közös kezdeményezése az Új Széchenyi Terv támogatásával - ismertetik a konzorcium közleményében.
A 2012. május 1-jén útjára indult kétéves Munka kisgyermekkel program (MuKi) célja egyéni megoldásokat kínálni ahhoz a lelkiismereti, gazdasági és munkajogi problémához, amelyet a kisgyermekes szülők munkaerőpiacról való kiesése okoz. A szülők és cégek a kutatás eredménye alapján részesülnek majd a program során azokban az ingyenes tréningekben és képzésekben, amelyek a két oldal problémáinak kölcsönös megértését segítik elő.
A kutatás során három munkaforma került elő számottevő gyakorisággal: a szülők több mint egyharmada igényelné a rugalmas kezdési-befejezési időpontokat, a részmunkaidőt vagy a rugalmas foglalkoztatást. Jelentősnek mondható továbbá a szülés utáni szabadság kivételének, illetve a képzési lehetőségeknek a támogatása.
A megkérdezett kismamák az utolsó munkahelyükön a már alkalmazott jó gyakorlatok közül a folyamatos kapcsolattartást emelték ki, illetve mintegy ötödük tartotta fontosnak a távollét alatt kapott kedvezményeket és juttatásokat, vagy a cég által szervezett eseményeken való részvételi lehetőséget. Azok a cégek, amelyek atipikus megoldásokat alkalmaznak, általában rész-, illetve rugalmas munkaidőt biztosítanak a beosztottaknak; nem kedvelik ugyanakkor a munkakör megosztását, illetve a több műszakos munkát.
A gyermekfelügyelet az egyik legnagyobb megoldatlan probléma, amely a kisgyermekes szülők foglalkoztatása kapcsán felmerül. A szülők tapasztalata szerint az intézményesített gyermekfelügyelet rendkívül nehezen oldható meg a bölcsődei és az óvodai férőhelyek hiánya miatt; a megkérdezettek mindössze 7 százalékának van lehetősége bölcsődei, 9,6 százalékának pedig óvodai férőhelyet igénybe venni.
A családbarát munkakörnyezet kialakításának akadályairól és ösztönzőiről megkérdezett vállalatok a rugalmas foglalkoztatás, illetve a kisgyermekes szülők alkalmazásának legfőbb gátló tényezőjeként az állami ösztönzők hiányát említették; ezt az adózási szabályok, a belső források, illetve a közvetlen üzleti érdek hiánya követte.
A várandósság időszakában a megkérdezettek szerint a cégnek nincs teendője; a kismamák szerint ellenben ez az időszak lenne legalkalmasabb arra, hogy a jövőbeni együttműködést és a közös munka feltételeit (például a visszatérés időpontja, a vállalandó munka, a jövőbeni elvárások) megtervezzék. A szülés utáni időszakra vonatkozólag mind a szülők, mind a cégek fontosnak tartották a folyamatos kapcsolattartást, illetve az otthon maradó munkatárs vállalati képzésekről szóló tájékoztatását - derül ki a felmérésből.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Az e-mail és az ingázás halála? - erre számít alfa generáció a munka világában
Egy új kutatás szerint az alfa generáció gyökeres változásokat vár a munka világában a szülei generációjához képest – a napi ingázás és az... Teljes cikk
Eddig lehet jelentkezni az országos szakmai versenyekre
November 27-ig jelentkezhetnek a fiatalok a 2025/2026-os tanév Szakma Kiváló Tanulója Versenyére (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyre... Teljes cikk
Nem hívtak időben mentőt munkatársukhoz, elítélték őket
Mire a megsérült dolgozó kollégái mentőt hívtak, a férfinak leállt a légzése. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Elképesztő, mi lett az új luxus: emberrel beszélni egy ügyfélszolgálaton 7 napja
- Több száz új munkahely érkezik Gyöngyösre és Csömörre: brutális beruházást jelentettek be 1 hete
- Közel félmilliót is kereshet egy parkolóellenőr – ilyen feltételekkel várják az új dolgozókat 1 hete
- Robotkutyák lépnek be a munka világába – félelmetes, mit tudnak 1 hete
- Kenyérgyár épül Tatán - 100 új munkahely jön létre 1 hete
- Nincs szorgalmas vagy lusta generáció - a Z a közös élményt keresi és nem akar belehalni a munkába 1 hete
- 8 őrülten jól fizető állás, amiről nem hittük volna, hogy létezik 1 hete
- AI a HR-ben: a jövő HR-ese nem adminisztrál, hanem érti az algoritmust 2 hete
- 300 új munkahely Vecsésen: elindult a termelés 2 hete
- Indul a Demján Sándor 1+1 program második üteme 2 hete
- A foglalkoztatási ráta a magyar vármegyékben - grafikon 2 hete

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?