Munkajogi reform ellen tüntettek a franciák

A szakszervezetek szerint 1,2 millióan vonultak utcára, a rendőrség még részleges összesítése szerint legalább 270 ezren vettek részt a felvonulásokon, ami az eddigi legjelentősebb részvételnek számít.

Március 9-én az első megmozduláson 400 ezer munkavállaló és 100 ezer diák tüntetett a szakszervezetek szerint, a hatóságok szerint összesen 224 ezren voltak. Hasonló volt a részvétel március 17-én és 24-én is.

Jóllehet a reformpárti szakszervezetek elfogadták a kormány által javasolt módosításokat a parlament elé a héten kerülő törvénytervezetben, a radikálisabb szakszervezetek és a diákok továbbra is a reform teljes visszavonását követelik.

Álláspontjuk szerint a beterjesztett javaslattal nem jönnek létre munkahelyek, állandósul a bizonytalanság, valamint a nőkkel és a fiatalokkal szembeni egyenlőtlenség a munkaerőpiacon.

A francia oktatási minisztérium szerint 176, a diákszervezetek szerint 200 gimnáziumot foglaltak el reggel a diákok, közülük mintegy ötvenet Párizsban. A rendbontások elkerülésére többségükben már előzetesen szünnapot rendeltek el az igazgatók. Ez mintegy tíz százalékát jelenti a középiskoláknak. A diákmozgalmak üdvözölték, hogy a szakadó eső ellenére a korábbi napoknál több középiskolás csatlakozott a tiltakozónaphoz.

Myriam El Khomri munkaügyi miniszter megismételte, hogy megérti a fiatalok aggodalmait, ugyanakkor jelezte, hogy a készülő törvény "szükséges és igazságos".

Manuel Valls miniszterelnök csütörtök azt mondta, hogy szó sem lehet a szerinte "intelligens, bátor és szükséges" reform visszavonásáról.

A közszféra sztrájkja elsősorban a tömegközlekedésben érezhető, a belföldi vonatoknak kétharmada, a metróknak a háromnegyede közlekedik. A légi közlekedésben is tapasztalhatók kisebb fennakadások a légiirányítók munkabeszüntetése miatt. A párizsi Orly repülőtéren a járatok ötödét, Marseille-ben pedig harmadát törölték. Párizsban az Eiffel-torony nem nyitott ki.

A mintegy kétszáz országos felvonulás közül a legjelentősebb kora délután kezdődött Párizsban.

A diákok gyülekezése közben a rendőrök a tüntetők közé keveredő rendbontókat vettek őrizetbe a fővárosban. A 12 előállított ember kesztyűt és kapucnit viselt, és megdobálta a rendőröket. Hasonló rendbontások történtek délelőtt Nantes-ban, Rennes-ben, Rouenban, Toulouse-ban, ahol a rendőrök könnygázzal válaszoltak a rájuk támadó rendbontóknak. Nantes-ban és Marseille-ben több rendőr is megsérült, mintegy harminc rendbontót állítottak elő országszerte.

Francois Hollande államfő mandátuma legfőbb célkitűzésének a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentését jelölte meg, és azt is többször jelezte, hogy ha ezt nem sikerül végrehajtania, nem indul újra a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiatalok számára szakmai biztonságot, a vállalatok számára pedig rugalmasságot ígér, ez azonban egyelőre nem győzte meg a legfőbb érintetteket.

A tervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel és az elbocsátások szabályozásának könnyítése. A tiltakozások nyomására a kormány ugyanakkor lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról.

A szakszervezetek április 5-re és 9-re hirdettek újabb tiltakozásokat, a parlament május 3-án kezdi megvitatni a törvénytervezetet.