Nagy Márton jövőt épít, Varga Mihály inflációval küzd – kettős kép a magyar gazdaságról

A gazdaságpolitikának még négy területre kell fókuszálnia, az otthonteremtésre, az adócsökkentésre, az országépítési tervre, valamint az ipar- és munkahelyvédelmi akciótervre a reálbérek fenntartása és az agrárium megerősítése mellett - jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 63. Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki megnyitóján Veszprémben.

Nagy Márton hangsúlyozta: a háborúk, az energiaválság, az EU versenyképességi válsága miatt minden év, minden hónap "egy-egy új meglepetést hoz a közgazdászok életébe", amelyekre reagálni kell, és amelyekből a legjobbat kell kihozni.

Ilyen helyzetben kell Magyarországnak jó gazdaságpolitikát folytatnia, és megtartani mindazokat az ideológiai irányokat, amelyeket az elmúlt években képviselt: a munkaalapú társadalmat, a családközpontúságot, a nyugdíjasok, illetve a magyar kis- és középvállalatok védelmét - mutatott rá Nagy Márton, kiemelve, hogy a kormány továbbra is az adócsökkentés kormánya marad.

Vannak akik az adókat emelik, meg progresszív adókkal riogatják a népet, mi mindig is az adócsökkentésben hittünk, az adócsökkentés kormánya voltunk

- fogalmazott a miniszter.

A nemzetgazdasági miniszter előadásában az amerikai és az európai gazdasági helyzetről szólva elmondta: az Egyesült Államoknak kidolgozott, végiggondolt és végrehajtott stratégiája van a vámokról, a gazdasági növekedésről vagy a tőkebefektetésekről, ezzel szemben az Európai Unióban fordított logika szerint működnek, "költekeznek mint az őrült", és várják annak hatását a gazdaságra.

Az EU-ban nincs versenyképességet javító terv, "az autóipar haldoklik", és a kínai gyártók a védővámok ellenére is növelik részesedésüket Európában

- sorolta a problémákat.

Nagy Márton jelezte: a magyar gazdaságpolitika célrendszere a gazdasági semlegesség koncepcióján alapul. A sikeres vállalatokban vagyunk érintettek, mindegy, hogy azok keletről vagy nyugatról jönnek - fogalmazott.

A négy magyar gazdaságpolitikai fókuszterületről szólva a nemzetgazdasági miniszter megjegyezte: az otthonteremtésben az Otthon Start Program mellett több kis program segíti a családokat, széleskörű lehetőséget biztosítva a saját tulajdonú lakás megszerzésére.

A tárcavezető hangsúlyozta:

a kormány mindig is az adócsökkentésben hitt, majd megemlítette, hogy a gyermekesek adóéke - a munkáltató teljes munkaerőköltsége és a dolgozó nettó bére közötti különbség - 2026-ra az unióban a legalacsonyabbak között lesz.

Nagy Márton az országépítési tervről elmondta, 47 ezer milliárdos tervet publikáltak a következő tíz év fejlesztéseiről a közúti-vasúti infrastruktúrától a vízügyi, az egészségügyi vagy épp az oktatási területig.

Az ipar- és munkahelyvédelmi tervben a sikeres Demján Sándor Program folytatásán gondolkodnak, amely a jelenlegi 130 milliárd forintos keret mellett további 20-50 milliárd forint értékben folytatódhat, de szerepel benne a Széchenyi Kártya Program kamatainak egységesen három százalékra csökkentése is

- ismertette.

A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: a reálbérek 2010 óta 75 százalékkal emelkedtek, és azt mondta, hogy ezt a tendenciát meg kell őrizni. Továbbá arról is beszélt: a mintegy 1300 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési forrás több mint felét, 643 milliárd forintot már kifizettek.

Varga Mihály: „A magas infláció a legkárosabb gazdasági jelenség”

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen, Veszprémben tartott előadásában hangsúlyozta: „a magas infláció a legkárosabb gazdasági jelenség”, amelyet mindenki a saját bőrén érez, nemzetgazdasági szinten pedig visszafogja a beruházásokat, lassítja a növekedést és a magyar gazdaság felzárkózását.

A jegybankelnök szerint az MNB célja, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon, gyorsabban zárkózzon fel, és nagyobb teljesítményt nyújtson. Leszögezte: az elmúlt évek tapasztalatai alapján meg kell szakítani azt a gondolkodást, miszerint a gyengébb árfolyam kedvez az exportnak és így a növekedésnek.

Nem lehet a felzárkózást az árfolyam leértékelésére alapozni

– emelte ki.

Beszélt arról is, hogy az árszabályozások rövid távon mérséklik ugyan az inflációt, de a vállalatok körében továbbra is magas az áremelési hajlam. Az MNB számításai szerint az iparcikkek és a piaci szolgáltatások inflációja az árkorlátozások nélkül 5,4 százalékot tenne ki.

A bérfelzárkóztatásról szólva Varga Mihály arra figyelmeztetett, hogy a bérek emelkedésének összhangban kell lennie a gazdaság teljesítőképességével és a termelékenység növekedésével. Kiemelte: az Európai Unió tíz legmagasabb inflációjú tagállama közül nyolc Kelet-Közép-Európában található, ebben szerepet játszik a német recesszió, az orosz–ukrán háború és a szankciók is.

A jegybankelnök felidézte, hogy a 2022–2023-as inflációs hullám tartósan 8 százalék körüli szinten rögzítette a gazdasági szereplők inflációs várakozásait. Szerinte az árstabilitás fenntartható eléréséhez elengedhetetlen ezeknek a várakozásoknak a csökkentése.

Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 12 negyedévből hétben csökkent a magyar GDP negyedéves alapon, hasonló jelenség a rendszerváltás után csak a 2007–2008-as világválság idején fordult elő. A második negyedév szerény konjunktúrája szerinte azt mutatja, hogy gyors fordulat nem várható.

A jegybankelnök az elmúlt öt év adatait elemezve kiemelte: a magyar GDP növekedése kismértékben elmaradt az EU átlagától és a visegrádi országok teljesítményétől, a beruházások terén pedig különösen nagy a lemaradás. A vállalatok a gyenge keresletet és a magas árszintet jelölték meg az alacsony beruházási kedv fő okaként.

Pozitívumként értékelte, hogy a munkaerőpiac a válságos években is ellenállónak bizonyult, a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony. Ugyanakkor jelezte, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény egyre inkább érződik a foglalkoztatásban is.

Varga Mihály kedvező fejleményként említette a folyó fizetési mérleg többletét, amely a régió egyik legmagasabbja, és amely szerinte a külső kereslet élénkülésével tovább javulhat.

A hitelpiacot illetően arról számolt be, hogy a vállalati hitelállomány 2025 második negyedévében mindössze 2 százalékkal bővült, ami jelentősen elmarad a visegrádi országok 7 százalékos átlagától. Hozzátette: a jegybank megoldást keres a vállalati hitelezés élénkítésére.

MTI