Négyezer magyar építőmunkás dolgozhat Németországban

A kormányközi megállapodásban meghatározott létszámot azonban évek óta csak negyedére - 800-850 fővel - használja ki a magyar fél. Az okok közt szerepel az, hogy a minimál órabér folyamatos emelkedésével növekszik a vendégmunkások foglalkoztatásának költsége, mára elérte a havi 3.200 eurót. A SoKo botrány néven ismert vám- és munkaügyi ellenőrzés eredménye ugyan az lett, hogy a bíróságok tisztázták a magyar cégeket, de a sajtóvisszhang arra készteti a német munkaadókat, hogy visszafogottak legyenek a külföldi munkások foglalkoztatásakor.

A magyarok helyzetét az is rontja, hogy egyre kevesebb jól képzett olyan szakember van, aki alkalmas külföldön munkát végezni. Ennek ellenére a magyar fél szeretné elérni, hogy az uniós csatlakozáskor meghatározott 2011-es határidőnél - eddig tart a kvótarendszer - korábban váljon teljesen szabaddá a munkavállalás a magyar állampolgárok számára. Ehhez érv az a tény, hogy a nyolcszáz fős tényleges magyar munkavállalói csoport egy ezrelékét adja a német építőiparban foglalkoztatottak létszámának.