Nem lesz különbség a munkavállalók között a Brexit után
A brit EU-tagság megszűnése után már nem lenne különösebb ok arra, hogy a brit kormány eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat alkalmazzon az Európai Unióból és az unión kívülről érkező munkavállalók esetében - áll a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezet jelentésében.
A szervezetet a belügyi tárca bízta meg tavaly egy átfogó felmérés elkészítésével arról, hogy az EU-munkavállalók bevándorlása miképp hat a brit gazdaságra.
Az MAC (Migration Advisory Committee) most elkészült 140 oldalas tanulmánya szerint ugyanakkor a Brexit után már nem lenne indokolt az unióból és a máshonnan érkezők foglalkoztatásának eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.
A jelentés szerint, ha a bevándorlás távlati szabályozása nem képezi az Európai Unió és Nagy-Britannia Brexit-tárgyalásainak részét, és London önmaga dönthet saját jövőbeni bevándorlási szabályrendszeréről, akkor a MAC olyan rendszer meghonosítását javasolja, amelyben az Európai Unióban maradó országok Nagy-Britanniában letelepedni és dolgozni kívánó állampolgárai nem részesülnének kedvezményes elbírálásban.
A konzervatív párti brit kormánynak egyelőre a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig van kidolgozott tervezete az EU-állampolgárok nagy-britanniai letelepedésének és foglakoztatásának szabályozására, és ez a tervezet jelentős kedvezményeket ígér a határnapig érkező uniós munkavállalóknak a máshonnan Nagy-Britanniába áttelepülőkre vonatkozó szabályozáshoz képest.
A brit belügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója szerint az EU-tagországok állampolgárai kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy az átmeneti időszak végéig eltöltöttek-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.
Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak. Akik ezt a jogi státust megkapják, a Brexit után is ugyanolyan jogosultságokkal maradhatnak Nagy-Britanniában, mint azok az EU-állampolgárok, akik a brit kilépés előtt érkeznek.
A Migration Advisory Committee kedden ismertetett tanulmánya ugyanakkor azt javasolja, hogy a brit kormány - ha nem egyezik meg az Európai Unióval arról, hogy az uniós állampolgárok az átmeneti időszak után is kedvezményes elbírálásban részesülnek - inkább a magasan szakképzett külföldi munkaerő alkalmazásának megkönnyítésére helyezze a hangsúlyt, egy olyan rendszer meghonosításával, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a máshonnan érkező munkavállalók között. A magasabb szakképzettségű munkavállalóknak - érkezzenek bárhonnan - rendszerint a jövedelmük is magasabb, így több hozzájárulást tudnak nyújtani a brit közfinanszírozáshoz - áll a MAC jelentésében.
Az utóbbi időben mindazonáltal több szakmai szervezet is arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára.
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.
A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet felügyeleti hatóságának (Nursing and Midwifery Council, NMC) legutóbbi adatai szerint tavaly alig 1107 új EU-munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába. Az NMC szerint ez 89 százalékos zuhanás volt éves összevetésben, egy évvel korábban ugyanis több mint tízezer szakképzett ápoló vállalt újonnan munkát az EU-térségből a brit állami egészségügyben.
MTI, fotó: Pixabay
Az MAC (Migration Advisory Committee) most elkészült 140 oldalas tanulmánya szerint ugyanakkor a Brexit után már nem lenne indokolt az unióból és a máshonnan érkezők foglalkoztatásának eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.
A jelentés szerint, ha a bevándorlás távlati szabályozása nem képezi az Európai Unió és Nagy-Britannia Brexit-tárgyalásainak részét, és London önmaga dönthet saját jövőbeni bevándorlási szabályrendszeréről, akkor a MAC olyan rendszer meghonosítását javasolja, amelyben az Európai Unióban maradó országok Nagy-Britanniában letelepedni és dolgozni kívánó állampolgárai nem részesülnének kedvezményes elbírálásban.
A konzervatív párti brit kormánynak egyelőre a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig van kidolgozott tervezete az EU-állampolgárok nagy-britanniai letelepedésének és foglakoztatásának szabályozására, és ez a tervezet jelentős kedvezményeket ígér a határnapig érkező uniós munkavállalóknak a máshonnan Nagy-Britanniába áttelepülőkre vonatkozó szabályozáshoz képest.
A brit belügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója szerint az EU-tagországok állampolgárai kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy az átmeneti időszak végéig eltöltöttek-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.
Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak. Akik ezt a jogi státust megkapják, a Brexit után is ugyanolyan jogosultságokkal maradhatnak Nagy-Britanniában, mint azok az EU-állampolgárok, akik a brit kilépés előtt érkeznek.
A Migration Advisory Committee kedden ismertetett tanulmánya ugyanakkor azt javasolja, hogy a brit kormány - ha nem egyezik meg az Európai Unióval arról, hogy az uniós állampolgárok az átmeneti időszak után is kedvezményes elbírálásban részesülnek - inkább a magasan szakképzett külföldi munkaerő alkalmazásának megkönnyítésére helyezze a hangsúlyt, egy olyan rendszer meghonosításával, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a máshonnan érkező munkavállalók között. A magasabb szakképzettségű munkavállalóknak - érkezzenek bárhonnan - rendszerint a jövedelmük is magasabb, így több hozzájárulást tudnak nyújtani a brit közfinanszírozáshoz - áll a MAC jelentésében.
Az utóbbi időben mindazonáltal több szakmai szervezet is arra hívta fel a brit kormány figyelmét, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára.
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.
A brit kórházi és szülészeti szakápolói személyzet felügyeleti hatóságának (Nursing and Midwifery Council, NMC) legutóbbi adatai szerint tavaly alig 1107 új EU-munkavállaló került a szervezet nyilvántartásába. Az NMC szerint ez 89 százalékos zuhanás volt éves összevetésben, egy évvel korábban ugyanis több mint tízezer szakképzett ápoló vállalt újonnan munkát az EU-térségből a brit állami egészségügyben.
MTI, fotó: Pixabay
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.