Nem lesz meg a választás előtt az új foglalkoztatási mutató

Czomba Sándor a foglalkoztatási törvények vitája előtt elmondott expozéjában hangsúlyozta: jelenleg különböző forrásokból többféle statisztikai adat áll rendelkezésre, amelyek esetenként eltérő képet mutatnak a foglalkoztatás adatairól, éppen ezért ad a törvénymódosítás lehetőséget egy új foglalkoztatási mutató bevezetésére. Kiemelte: ez csak egy lehetőség, ráadásul elfogadása esetén is csak a választások után lépne életbe. Így nem igaz az az ellenzéki állítás, hogy a módosítással a kormány célja az adatok befolyásolása a választások előtt. Hangsúlyozta: a cél egy pontos statisztika kialakítása, amelynek alapján ellenőrizhetők a kormányzati intézkedések.

A módosítás értelmében a foglalkoztatási szerv által nyújtott állami szolgáltatások körét és nyújtásának feltételeit a jövőben törvény helyett elég lesz miniszteri rendeletben szabályozni "a munkaerő-piaci folyamatok állandó változása" miatt - ismertette Czomba Sándor. A bérgarancia alapról szóló törvény is módosul, hogy az elmaradt bértartozást a lehető legrövidebb idő alatt ki lehessen fizetni a munkavállalóknak.

A bértartozások kifizetését is megkönnyítik

További újdonság, hogy a bérgarancia-alapról szóló törvény is módosul, hogy a bértartozást a lehető legrövidebb idő alatt ki lehessen fizetni a munkavállalóknak. Jelenleg ugyanis gyakran előfordul, hogy a felszámolás alatt álló szervezetnek nincs bankszámlája. Ennek az esetnek a kiküszöbölésére szolgál a mostani módosítás, amely szerint a bérgarancia-alapból nem a szervezetnek, hanem közvetlenül a munkavállalóknak fizetik ki a tartozást.

Szintén változás, hogy bizonyos törvényi feltételek teljesülése esetén a cselekvőképtelen emberek is nyilvántartásba vehetők álláskeresőként az új munka törvénykönyve értelmében. Ezen kívül a módosítás a Nemzeti Foglalkoztatási Alappal kapcsolatos szabályokat pontosítja, így létrejöhet egy egyéni nyilvántartás.

Összességében a módosítások célja egyes törvények szabályai közötti összhang megteremtése, a pontosítás, a gyakorlati alkalmazás megkönnyítése, valamint a teljes összhang kialakítása a foglalkoztatási törvény és az új munka törvénykönyve között.

Sikermutató vagy statisztika?

Az általános vitában a fideszes Polics József kifejtette, hogy új mutatókat bevezetése nem azt jelenti, hogy az eddigiek megszűnnek. Nagyon sok mutatószám szolgálja a munkaerő-piaci adatok statisztikai felmérését. Szerinte az öt módosítandó törvény sokkal jobban elősegíti a foglalkoztatással összefüggő jogszabályok végrehajtását - összegezte.

Az MSZP-s Gúr Nándor felszólalásában arról beszélt, hogy nem a mutatószámokat kellene bővíteni, hanem a foglalkoztatást. Szerinte ma a munkaerőpiacon kevesebben dolgoznak, mint a kormányváltáskor, illetve a válság kezdetekor. Hozzátette: a közfoglalkoztatásban dolgozók száma ugyan mintegy 46 ezerrel nőtt, ez a munkalehetőség azonban nem párosul értékteremtéssel. Kiemelte: ez egy szükségszerű foglakoztatási forma, de a visszatérés az elsődleges munkaerőpiacra sokkal kisebb ezen keresztül.

Kitért arra is, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben egyre romló tendenciákkal kell szembenézni, és csaknem 30 százalék azoknak a részaránya, akik tanulmányaik után nem találnak munkát, és gyakran emiatt el is hagyják az országot. Nem a minimálbér 80 százalékát kellene kínálni ezeknek a fiataloknak, hanem egyéb konstruktív megoldásokat kellene erősíteni - közölte. Nőtt azoknak a száma is, akik minimálbéren voltak vagy az alatt kerestek - közölte.

Staudt Gábor (Jobbik) felszólalásában hangsúlyozta, hogy az új statisztikai mérőszámot és a hozzá kapcsolódó módszertant arra használhatják fel, hogy a kormány jobban alá tudja támasztani a sikerprogragandáját, így az is várható, hogy a kampányban a szavazók is árnyaltabban fogják látni a kormány munkaerő-piaci tevékenységét. Kérdés azonban, hogy ezeket az új módszertan szerint kiszámolt adatokat mennyire lehet majd a korábbiakkal összevetni.

Az LMP-s Szél Bernadett szerint tévúton jár a foglalkoztatáspolitikai felfogás, és a kormány nem vonja le azokat a konzekvenciákat, amelyek a munkaerő-piaci adatsorokból kiderülnek, és inkább azt mondják, hogy rosszak a statisztikák. A Fidesz egy más, párhuzamos világban él - tette hozzá.

A képviselő szerint amikor minden gazdasági adat tragikus képet fest az országról, akkor nem szárnyalhat a foglalkoztatás, a magyar vállalkozások, a kkv-k pedig nem tudnak fejlődni. Szél Bernadett közölte, hogy egy hiteles mutatószám bevezetésével egyetért, de ehhez olyan politikus is kell, aki a teljességükben tudja nézni a statisztikai adatokat. Elmondta még, hogy ártatlannak látszik a javaslat, de kérdéses, hogy a Fidesz miért akar fél évvel a választások előtt egy új statisztikai módszert bevezetni. Mire használják majd az új adatokat? - tette fel a kérdést.

A kereszténydemokrata Spaller Endre hangsúlyozta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a mostani módszertannal is kimutatta a foglalkoztatás bővülését. Ebben a ciklusban a képviselő elmondása szerint 250 ezerrel nőtt a munkahelyek száma és átlépheti a 4 milliót, illetve szerinte százezres nagyságrendű a versenyszférában létrejött állások száma. Hozzátette, hogy ezzel nem lehetnek elégedettek, de olyan időszakban történt mindez, amikor stagnált a gazdaság, az unióban is kevesebb a munkahely, és csökken a foglalkoztatottság. A gazdasági migráció szerinte nem magyar sajátosság, egyébként pedig a korábbi kormányok alatt is létezett. Spaller Endre jelezte: szeretnék, ha minél hamarabb vissza tudnának jönni azok, akik elvándoroltak az országból.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint nagy szükség lenne egy olyan adatbázisra, amely naprakészen meg tudja mondani, hány ember dolgozik, jelenleg szerinte ez hiányzik. Azonban hangsúlyozta, hogy a törvény csak az új adatbázis lehetőségét teremti meg, az nem fog máris létrejönni január elsején.