Nem született bérmegállapodás az OÉT-en

A kormány minimum 5,0 százalékos minimálbér-emelést és 3,4 százalékos garantált bérminimum növelést javasol 2011-re - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

A munkavállalói oldal a jelenlegi 73.500 forintos minimálbért 79.500 forintra kívánja emelni - mondta Pataky Péter. Az MSZOSZ elnökének garantált bérminimum javaslata 96.500 forintot, az országos bérajánlás pedig 4,5-6,5 százalékot tartalmazott.

A munkaadói oldal 77.400 forintos minimálbért (5,3 százalékos emelés) és 93.200 forintos garantált bérminimumot (plusz 4,1 százalék) ajánl - jelezte Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt is javasolta, hogy a kedvezményezett réteg 3-4 százalékos béremelést kapjon.

Erre a javaslatra válaszolva Pataky Péter felhívta a figyelmet arra, hogy egy 5,3 százalékos emelés nettó szinten - a családi kedvezmény nélkül - csupán 0,6 százalékos, azaz gyakorlatilag néhány száz forintos emelést jelent, ami természetesen az inflációt sem fedezi.

A munkaadók tíz perces tanácskozási szünetet követően emelték ugyan bérajánlatukat, és a minimálbérre bruttó 77.700, a garantált bérminimumra pedig 93.600 forintot javasoltak, utóbbinál ez 4,6, előbbinél 5,7 százalékos növelést jelentene az idei összegekhez képest. A 3-4 százalékos általános bérajánláson a munkaadói oldal nem változtatott.

A javaslatot a munkavállalók nem fogadták el, Pataky Péter, az oldal szóvivője ugyanakkor jelezte: december 3-án, a következő plenáris ülésen már megegyezés születhet.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: az elhangzott "határszámokon" belül a kormány is lehetőséget lát a megállapodásra.

A plenáris ülésen megvitatatták a nők 40 évi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását biztosító törvényjavaslatot is. A kormányzati oldal képviseletében Asztalosné Zupcsán Erika, az NGM főosztályvezetője ismertette: a javaslat szerint 2011-től - életkortól függetlenül - az öregségi teljes nyugdíjra lesznek jogosultak azok a nők, akik legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek.

Az előterjesztés szerint jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

A törvényjavaslatot a munkaadói oldal két szempontból is bírálta: az egyik, hogy diszkriminatív a férfiak számára, hiszen ők nem kapják meg a lehetőséget, emellett kritikával illették, hogy a tanulási-képzési időt nem számítják be a jogosultságba. Utóbbi érvvel a munkavállalók is egyetértettek.

Bálint Adrienn, a munkaadói oldal képviselőjeként azt is megemlítette, hogy emiatt a törvényjavaslat miatt a munkavállalók által fizetett járulék 9,5 százalékról 10 százalékra való emelése szembemegy a nemzetközi trenddel. Megfogalmazása szerint a versenyképesség javítása érdekében mindenhol a járulékok csökkentése van napirenden.

Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek alelnöke a munkavállalói oldal álláspontját ismertetve kitért a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítására és kiemelte: az oldal nyitott arra, hogy "kármentési szándékkal" egyeztetéseket folytasson a kormánnyal a nyugdíjtervekről.

Kiemelte: a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását célzó tervek jelenlegi formájukban a nemzeti kockázatközösség szétzilálását eredményezik, és a módosítással kényszerhelyzetbe hozzák az embereket.