Megjelent: 6 éve

Nettó 300-400 ezer forintos fizetésben gondolkodnak a diákok

Alkalmazotti viszony esetén a kutatásban részt vevők 80 százaléka leginkább vezető pozícióban látná szívesen magát a jövőben.

A Provident 2008-ban elindított Családi Kasszasikerek elnevezésű pénzügyi edukációs programja megbízásából a GfK reprezentatív kutatást végzett a 16-18 éves gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók körében. Vizsgálták a diákok pénzügyi ismereteit, saját pénzügyeikkel kapcsolatos attitűdjeit, továbbtanulási terveit, illetve jövőbeni munkahelyével kapcsolatos elvárásait. A kutatás során a kérdezők figyelembe vették többek között azt is, hogy a diákok iskolájukban részesülnek-e valamilyen pénzügyi oktatásban vagy sem.

Hiányos pénzügyi ismeretek

A több mint ezer középiskolás diák megkérdezésével végzett kutatásból kiderül: a tanulók elméleti pénzügyi ismereti szintje továbbra is meglehetősen alacsonynak mondható. A megkérdezettek csaknem egyharmada nincsen tisztában olyan pénzügyi alapfogalmak jelentésével, mint a törlesztőrészlet, a futamidő vagy a THM. A legismertebb pénzügyi fogalom a kamat és a részvény volt a tanulók körében.

Tudatosabbak a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők

Az iskolában pénzügyi-, illetve gazdasági képzésben részesülő középiskolás diákok nem csupán magasabb szintű tájékozottsággal rendelkeznek, hanem önállóbban is kezelik pénzügyeiket. Nagyobb arányban rendelkeznek saját folyószámlával, és körükben elterjedtebb az online banki felületek használata is, szemben a pénzügyi képzésben nem részesülő társaikkal. Pénzügyi döntések meghozatala esetén kevésbé támaszkodnak családtagjaikra, több és megbízhatóbb forrásokat vesznek igénybe. A magasabb pénzügyi tudással rendelkező diákok nagyobb arányban tartják kedvezőnek a különféle megtakarítási termékeket is.

Takarékoskodnak, kevésbé tartanak a hitelektől

A Provident felméréséből kiderül: nőtt azon fiatalok száma, akik fontosnak tartják, hogy rendelkezzenek önálló keresettel, és ezáltal egyre kevésbé terheljék szüleiket anyagilag. Az is kiderült, hogy a 16-18 éves diákok számára már az első munkahely kiválasztásánál a legfontosabb tényező az anyagi megbecsültség. A középiskolás diákok bérigénye is megnőtt az elmúlt évek felméréseihez képest. Átlagosan körülbelül 235 ezer forintos nettó fizetést tartanak elfogadhatónak pályájuk kezdetén, míg a minimum igényük nettó 158 ezer forint. A felmérés szerint 375 ezer forintos nettó fizetés lenne az, amelynek már kifejezetten örülnének az első munkahelyen.

A gimnáziumban tanuló diákok elvárásai még magasabbak a szakközépiskolában tanuló társaiknál: számukra a nettó 400 ezer forint feletti fizetés lenne igazán megnyerő. Összehasonlítva ezeket az elvárásokat a KSH legfrissebb adataival, melyek szerint 159 ezer forint az átlag nettó bér Magyarországon, kijelenthető, hogy a valós munkaerő-piaci lehetőségektől elrugaszkodott igényeket fogalmaznak meg a diákok. Az anyagi juttatások mellett az első munkahely esetén szintén fontos kritérium volt a tanulók számára, hogy a választott cég biztos háttérrel rendelkezzen.

Nőtt a diákok vállalkozási kedve

A fiatalok egyre ambiciózusabban tekintenek a lehetőségeikre, az elmúlt évekhez képest nőtt azon diákok száma, akik vezető beosztásban szeretnének dolgozni a későbbiekben. Csaknem 80 százalékuk valamilyen vezető pozícióban képzeli el magát a jövőben. A tavalyi évhez képest több mint 20 százalékkal nőtt a vállalkozni vágyó fiatalok aránya. A szakközépiskolások csaknem kétharmada már iskolai tanulmányai befejezése után is szívesen vezetné saját vállalkozását.
  • 2021.10.21Delta variáns - félelmek, hiedelmek, veszélyek... Mit kell tudni a harmadik oltásról? Dr. Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház OHI Infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Tavaszi rendezvénysorozatunk során előadásában a Covid19 járványról, a vírus terjedéséről és a megelőzésről beszélt. Mostani előadásában a DELTA variáns okozta vélt és valós félelmekről, veszélyekről, a következő időszakra előrelátható helyzetről és a harmadik oltás kapcsán felmerülő bizonytalanságokról beszél. Részletek Jegyek
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.10.28Távmunka, home-office - eltérő jogi álláspontok - eltérő munkajogi gyakorlatok. Hol hibázhatunk? Rizikók és irányok. Dr. Fodor T. Gábor elismert munkajogász, munkajogi előadó hazai és nemzetközi szinten munkajogi tárgyú cikkek szerzője. Előadásában a Covid19 járványhelyzet kapcsán felmerülő kérdések, tapasztalatok, munkajogi gyakorlatok kerülnek előtérbe, ide értve a home office és távmunka sajátosságait, különbségeit, de szóba kerülnek a veszélyhelyzetet követő időszak várható munkajogi aspektusai is. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Egyre több iskolában jelenik meg a koronavírus, szigorít a kormányzat

Módosult a karanténszabályokra vonatkozó szabály az iskolákban, egyre több intézményben kell intézkedni a megbetegedések miatt. Teljes cikk

Karriernapot tartanak a Szegedi Tudományegyetemen

Az eseményen az érdeklődők találkozhatnak a régió és az ország meghatározó cégeinek képviselőivel és megismerhetik az aktuális munkaerőpiaci trendeket is. Teljes cikk

140 pedagógus halt meg koronavírusban a járvány kitörése óta

"A választásokig valószínűleg nem lehet sztrájk, ha csak a Kúria meg nem embereli magát" - mondta el Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok... Teljes cikk