Vizsgálják, miért nem segítette a fogyatékossággal élők elhelyezkedését a rugalmas munkavégzés

A brit parlament többpárti, a nőkkel és az egyenlőséggel foglalkozó bizottsága (WEC) új vizsgálatot indított, amelyben a fogyatékossággal élő munkavállalók helyzetét elemzik a rugalmas munkavégzés tükrében. A testület, amelynek elnöke Sarah Owen, arra keresi a választ, hogy a pandémia utáni kulturális fordulat – a távmunka és a hibrid modellek elfogadottabbá válása – miért nem hozott áttörést a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási adataiban.

A statisztikák aggasztó képet festenek: a legfrissebb kormányzati adatok szerint 2025 második negyedévében a munkaképes korú fogyatékossággal élők foglalkoztatási rátája mindössze 52,8% volt, szemben a nem fogyatékossággal élők 82,5%-os arányával. Ez a jelentős különbség rávilágít arra, hogy a rugalmas munkaidő, a műszakbeosztások finomhangolása vagy az otthoni munkavégzés lehetősége még mindig nem épült be kellőképpen a vállalati gyakorlatba a barriermentesítés eszközeként.

Központban a munkahelyi kényszer és a jogérvényesítés

Sarah Owen bizottsági elnök szerint a rugalmas munkavégzés mainstreammé válásának lehetőséget kellett volna adnia a diszkrimináció felszámolására, ám a foglalkoztatási szakadék továbbra is „makacsul magas” maradt. A vizsgálat során kiemelten kezelik a munkáltatók által elrendelt, kötelező irodai visszatérésre vonatkozó utasítások hatásait.

A bizottság 2026. június 26-ig várja a bizonyítékokat és véleményeket a vállalatoktól, civil szervezetektől és maguktól a munkavállalóktól az alábbi kulcskérdések mentén:

• Milyen hatással vannak a „vissza az irodába” utasítások a fogyatékossággal élő munkavállalókra?
• Mennyire hatékony az Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság a fogyatékossággal élők rugalmas munkavégzéshez fűződő jogainak érvényesítésében?
• Milyen lépéseket tehetne a kormányzat a jogszabályi környezet vagy a szakpolitikai irányelvek fejlesztése érdekében?
• Léteznek-e olyan bevált gyakorlatok (best practice), amelyek más szektorokban is segíthetnék a fogyatékossággal élők hozzáférését a rugalmas munkához?

A vizsgálat során górcső alá veszik a 2025-ös munkavállalói jogokról szóló törvény (Employment Rights Act 2025) várható hatékonyságát is. Emellett elemzik, hogy a munkáltatók mennyire értik és alkalmazzák az Esélyegyenlőségi Törvény szerinti „ésszerű alkalmazkodás” (reasonable adjustment) fogalmát a rugalmas munkaszervezés során. A cél az, hogy feltérképezzék, miért akad el sokszor a fogyatékossággal élő jelöltek toborzása, megtartása és munkahelyi előmenetele, még akkor is, ha a technológiai feltételek adottak lennének a rugalmasabb foglalkoztatáshoz.

Forrás: Personnel Today