Nyugat-Dunántúl: milliárdok bérekre, képzésekre

Kiss Ambrus főigazgató kifejtette: a gazdasági válság hatásaként a munkaügyi központ a múlt évben összesen 24,4 milliárd forint kifizetést teljesített Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében, az összeg több mint 60 százalékkal meghaladja a 2008-as adatot. Ebből a pénzből legnagyobb mértékben a bérgarancia alap terhére történt kifizetések emelkedtek.

Az összes kifizetésen belül a munkanélkülieknek folyósított ellátások értéke nőtt, 2008-ban még 10 milliárdot, tavaly már 16,5 milliárd forintot fordítottak erre. Csaknem felére, 1,5 milliárd forintra csökkent ugyanakkor a központi foglalkoztatási alapból nyújtott decentralizált támogatás összege.

Ugyancsak központi keretből 1,6 milliárd forintot fizettek ki a régióban munkahelymegőrzésre a térségben működő vállalkozások számára, a számukra tavaly megítélt 3,3 milliárdos teljes összeg fennmaradó részét 2010-ben folyósítják.

Kiss Ambrus Nyugat-Dunántúl foglalkoztatási adatairól elmondta: a régióban tavaly 30 százalékkal csökkent az ipari termelés, éves átlagban pedig 15 ezerrel: mintegy 40 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma. A régióban december végén mintegy 46 ezer regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) támogatásainak köszönhető, hogy ez a szám nem lett még magasabb - tette hozzá. Az új álláshelyek száma 22 százalékkal volt kevesebb a korábbi esztendőnél, ebből tavaly mintegy 40 ezer volt.

A TÁMOP programokra tavaly a régióban felhasznált mintegy 1,5 milliárd forintot képzési, elhelyezkedési támogatásokra fordították, de régiók közötti átcsoportosítások révén további összegekre számítanak.

Kiss Gyula projektvezető ezzel kapcsolatban kifejtette: a TÁMOP 1.1.2 programmal a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépését segítették, tavaly óta már a válság miatt állásukat vesztők képzését, elhelyezkedését is támogatják belőle. Erre a teljes keret mintegy 4,4 milliárd forint.

A Nyugat-Dunántúlon 2008-tól kezdődően összesen 4800-nál is többen vettek részt a programokban, közülük 40 százalék a válság miatt veszítette el munkahelyét. A támogatási programokban részt vettek közel 53 százaléka több mint fél év után is dolgozott, de ez az arány folyamatosan növekszik, ahogy a vizsgált féléves időszak letelik.