Nyugdíjügy - fél a felügyelet

A PSZÁF idei első kockázati jelentése szerint a bevételek visszatartása és a működési célú levonás felső határának jogszabályi csökkentése a fennmaradó pénztárak gazdálkodását megnehezítette. A Napi Gazdaság ennek kapcsán külön kiemeli, hogy az abszurdan alacsonyan megszabott költségelszámolási lehetőségről szóló jogszabály ellen ugyanakkor a szektor biztonságos működéséért felelős szervezet nem emelt szót.

A PSZÁF szerint több pénztár megszűnése, a megmaradók piaci részarányának átrendeződése várható. E kockázatot növeli a magánpénztárak veszteséges működése. A működési tartalékok szintje alacsony, így a működőképességhez már rövid távon is a kiadások nagyarányú mérséklése szükséges. A magán- és önkéntes pénztárat is üzemeltető pénzügyi csoportoknál a rendszer költségfedezettségi problémái miatt a közvetett keresztfinanszírozás veszélye is megjelenhet.

Becslések szerint a 2012-ben a beérkező tagdíjakból levonható 0,9 százalékos működési költség fele elmegy a kötelező, garanciaalapnak és felügyeletnek fizetendő díjakra. Mindez azért aggályos, mert a Napi Gazdaságnak korábban nyilatkozó pénztárak többségénél erősen fogytán van vagy már el is fogyott a korábbi években felhalmozott pénz. Kivételt jelenthet az OTP kasszája, amely piaci hírek szerint akkora tartalékokkal rendelkezik, hogy végül szinte egyeduralkodó lehet a piacon.

Úgy tűnik, hogy a PSZÁF a pénztári formát magát sem igazán preferálja. Miközben ugyanis lényeges feladatnak tartják az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási forma presztízsének és közkedveltségének erősítését, itt is csökkentenék az elszámolható költségek szintjét. Mint nyomatékosítják: célszerű lehet a szabályozás felülvizsgálata azért, hogy az önkéntes pénztárak az eddiginél alacsonyabb költségekkel hatékonyabb szolgáltatással szolgálják a kifejezetten nyugdíjcélú önkéntes vagyonfelhalmozás céljait. Meglepő módon a felügyelet úgy véli, hogy kedvező a magánpénztári reálhozamok önkéntes pénztári elhelyezéséhez kapcsolódó adókedvezmény, egyszerűen nem vesznek tehát tudomást arról, hogy mindössze néhány százalék választotta az önkéntes nyugdíjpénztári utalást. Valóban pozitívum viszont, hogy − mint rögzítik − a javuló 2009. és 2010. évi hozamteljesítmény miatt csökkent a megtakarítások idő előtti visszavonásának üteme.

A PSZÁF szerint a magánnyugdíjpénztárak működési bevételeinek 2010. évi átlagos szintje 4,9 ezer forint volt, ami 14 százalékkal elmaradt az egy főre jutó működési költségektől. Kalkulációjuk szerint jelenleg akkor volna biztosítható a kasszák léte, ha a maradó tagok bruttó keresete legalább négyszeresen meghaladná a korábbi tagság átlagos keresetét. Így is problémás, hogy az egy főre eső ráfordítások akár jelentősen nőhetnek is, hiszen a pénztárak számos fix költséggel dolgoznak, bár egyes költségnemeknél érdemi megtakarítások is elképzelhetők.