Önkéntes nyugdíj: brutális különbség a díjakban
Minden évben kétévnyi hozamot is elbukhat az az önkéntes nyugdíjpénztártag, aki rosszul választott kasszát - derül ki az azenpenzem.hu kalkulátora alapján -, ekkora lehet ugyanis a különbség a felszámított költségekben.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak sávosan állapítják meg, mekkora költséget vonnak le - elsősorban saját működésük fedezetére - tagjaiktól. Az azenpenzem.hu összevetése szerint a piacon akár 16,4 százalékos eltérés is akad a legolcsóbb, és a tagjaitól a legtöbb pénzre igényt tartó kassza között. Márpedig ekkora különbséget biztosan nem lehet behozni, bármennyire jól forgatják a pénztárak a náluk lévő pénzt.
A legrosszabbul azok járhatnak, akik keveset tudnak havonta idősebb korukra félretenni, nekik nagyon észnél kell lenniük, melyik pénztárt is választják. Havi 1-2 ezer forintos befizetéssel eleve csak nagyon kevés helyen elégednek meg, 5,3 ezer forint feletti összegnél azonban már bármelyik kasszánál tag lehet valaki - írja a pénzügyi portál.
A legkisebb különbség a havi 20 ezer forintos befizetésnél van. Az ekkor érzékelhető 4,3 százalékos differencia sem annyira csekély a költségekben, ha például a pénzromlás ütemével vetjük össze. Jó esetben ennél kisebb az éves drágulás, ami a reálhozam számításánál fontos. Azt azonban, akinek egyéni számlájára évente 20-30 ezer forinttal kevesebb jut a vele azonosan takarékoskodó, ám pénztárt jobban választónál, aligha vigasztalja, hogy ő arányában nem is jár annyira rosszul.
Havi tízezer forintos befizetésig a Pannónia (régebben VIT) viszi a pálmát, itt vonják le a legkevesebbet a tagok pénzéből. Magasabb befizetésnél a Vasutas pénztárba belépettek járnak a legjobban, legalábbis ami a költségeket illeti.
A legdrágább pénztárak címért a befizetések nagyságától függően többen is "versenyeznek", a Budapest, a Generali, az AXA és a Gyöngyház is előfordul ezen a nem éppen hízelgő poszton - írja a pénzügyi portál.
Általában arról esik szó, hogy a pénztárak befektetéseken elért nyeresége szabja meg, hol is a legjobb tagnak lenni. Ez nyilvánvalóan igaz, de nagyon-nagyon ügyesnek kellene lennie annak a vagyonkezelőnek, aki a költségszintek közötti 8,8 százalékos átlagos eltérést ki tudja gazdálkodni. A pénztárak tavaly a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint átlagosan mintegy 7,2 százalékos hozamot értek el - kevesebbet tehát, mint amekkora a költségszint alapján adódó átlagos különbség.
Az tehát, hogy mekkora költséghányaddal dolgozó pénztárat választunk, jelentősen befolyásolhatja a későbbi várományt - hívja fel a figyelmet a portál, hozzátéve, hogy az idén akadt pénztár, amelyik módosított a díjain, de csak drágulással találkoztak.
A legrosszabbul azok járhatnak, akik keveset tudnak havonta idősebb korukra félretenni, nekik nagyon észnél kell lenniük, melyik pénztárt is választják. Havi 1-2 ezer forintos befizetéssel eleve csak nagyon kevés helyen elégednek meg, 5,3 ezer forint feletti összegnél azonban már bármelyik kasszánál tag lehet valaki - írja a pénzügyi portál.
A legkisebb különbség a havi 20 ezer forintos befizetésnél van. Az ekkor érzékelhető 4,3 százalékos differencia sem annyira csekély a költségekben, ha például a pénzromlás ütemével vetjük össze. Jó esetben ennél kisebb az éves drágulás, ami a reálhozam számításánál fontos. Azt azonban, akinek egyéni számlájára évente 20-30 ezer forinttal kevesebb jut a vele azonosan takarékoskodó, ám pénztárt jobban választónál, aligha vigasztalja, hogy ő arányában nem is jár annyira rosszul.
Havi tízezer forintos befizetésig a Pannónia (régebben VIT) viszi a pálmát, itt vonják le a legkevesebbet a tagok pénzéből. Magasabb befizetésnél a Vasutas pénztárba belépettek járnak a legjobban, legalábbis ami a költségeket illeti.
A legdrágább pénztárak címért a befizetések nagyságától függően többen is "versenyeznek", a Budapest, a Generali, az AXA és a Gyöngyház is előfordul ezen a nem éppen hízelgő poszton - írja a pénzügyi portál.
Általában arról esik szó, hogy a pénztárak befektetéseken elért nyeresége szabja meg, hol is a legjobb tagnak lenni. Ez nyilvánvalóan igaz, de nagyon-nagyon ügyesnek kellene lennie annak a vagyonkezelőnek, aki a költségszintek közötti 8,8 százalékos átlagos eltérést ki tudja gazdálkodni. A pénztárak tavaly a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint átlagosan mintegy 7,2 százalékos hozamot értek el - kevesebbet tehát, mint amekkora a költségszint alapján adódó átlagos különbség.
Az tehát, hogy mekkora költséghányaddal dolgozó pénztárat választunk, jelentősen befolyásolhatja a későbbi várományt - hívja fel a figyelmet a portál, hozzátéve, hogy az idén akadt pénztár, amelyik módosított a díjain, de csak drágulással találkoztak.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel