Országszerte tüntettek, és jön a folytatás
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatTizenöt megyeszékhelyen tartottak csütörtökön autós figyelemhívó demonstrációt, négy megyeközpontban pedig tüntettek a szakszervezetek, a gépkocsis megmozdulásokon a szervezők közlése szerint megyénként átlagosan 100, országszerte összesen pedig körülbelül 1.800 autó vett részt.
A megmozdulásokat szervező négy szakszervezet - Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) - azt követeli a kormánytól, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az érdekképviseletekkel a munka világát, a nyugdíjakat, és az oktatást érintő valamennyi kérdésben, még a döntések előtt.
Azért június 16-ra szervezték a megmozdulást, hogy felhívják a figyelmet az egyeztetések fontosságára. A kormány ugyanis korábban azt ígérte, hogy a szociális konzultáció lezárulása után - amely június 15-én volt - tárgyal az érdekeltekkel a tervezett átalakításokról - mondta Borsik János, az ASZSZ elnöke az MTI-nek.
Az Országgyűlés szerdán kezdte meg az általános vitát egy munkaügyi módosító csomagról, - amely számos ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét -, valamint a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról. A négy szakszervezeti szövetség tiltakozik a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen, mert az, álláspontjuk szerint hátrányos helyzetbe hozza a munkavállalókat, növeli kiszolgáltatottságukat, és csökkennek a fizetések is.
Tiltakoznak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetése, valamint a nyugdíjrendszer "egyeztetés nélküli, drasztikus átalakítása", illetve a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen. Ellenzik a szakszervezetek a munkanélküli és szociális ellátások "drasztikus" csökkentését, és az országos bérmegállapodás megszüntetését is.
Borsik János, az ASZSZ elnöke az MTI-nek a budapesti tüntetés előtt elmondta: azért szervezték a megmozdulást, mert az április 9-i szakszervezeti demonstrációnak "nem volt olyan hatása a kormányra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az országos konföderációkkal és a munkáltatói képviselettel". Szeptember környékén újabb megmozdulásokra lehet számítani, ha a kormány nem akar tárgyalni a partnereivel - mondta Borsik János.
Szakszervezetei vezetők
Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint "most még van lehetőség az érdekegyeztető tanács, vagy annak megfelelő testület létrehozására, van lehetőség tárgyalni a munkaügyi jogszabályokról".
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: "a szakszervezet népe nem más mint az ország népe", a szakszervezeti tagok nagy része is mást várt a kormány megalakulásakor. Az, hogy a sorozatos demonstrációkon egyre többen vannak, egyre szélesebb kör vesz részt, Pataky Péter szerint azt mutatja, hogy nő a csalódottság.
Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: azt várják, hogy a tüntetéssel a döntéshozók és a társadalom figyelmét is rá tudják irányítani arra, hogy elfogadhatatlan a kormány és a parlamenti többség jogalkotása.
Vidéken is tüntettek
A budapesti demonstráción kívül 14 megyeszékhelyen rendeztek autós felvonulást, négy városban pedig nagygyűlést tartottak a szakszervezetek.
Debrecenben például 101, szakszervezeti zászlókkal, magyar nemzeti lobogókkal, léggömbökkel feldíszített személygépkocsival vonultak fel az országos demonstráció részeként az autós tüntetésen.
Zalaegerszegen mintegy negyedórás volt az autós-motoros tiltakozó felvonulás a belvárosban. Szalai Géza, az MSZOSZ helyi szervezője az MTI-nek elmondta: az előzetes jelentkezésekhez képest csaknem kétszer annyian, mintegy 120 járművel vettek részt a demonstráción, amelyhez olyan szakszervezetek is csatlakoztak - köztük a Liga -, amelyek korábban nem jelezték, hogy részt vesznek a tiltakozó rendezvényen.
Tatabányán nem autós felvonulást, hanem - körülbelül 300 ember részvételével - nagygyűlést tartottak csütörtökön délután. Az eseményen Pataky Péter hangsúlyozta: minden törvényes eszközzel folytatják a tiltakozásokat és kiemelte a törvényes jelzőt, mert, mint mondta, "a kormány rendszeresen és folyamatosan átlépi a jogállami kereteket, majd visszamenőleg csinál magának törvényt".
Szijjártó: a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll
Szijjártó Péter, a magyar kormányfő szóvivője szerint a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll, s nem tartja szép dolognak, ha egyes szakszervezetek és szakszervezeti vezetők számára politikai ambíciójuk kiélése és politikai pecsenyéjük sütögetése sokkal fontosabb, mint az emberek érdekképviselete.
Azért június 16-ra szervezték a megmozdulást, hogy felhívják a figyelmet az egyeztetések fontosságára. A kormány ugyanis korábban azt ígérte, hogy a szociális konzultáció lezárulása után - amely június 15-én volt - tárgyal az érdekeltekkel a tervezett átalakításokról - mondta Borsik János, az ASZSZ elnöke az MTI-nek.
Az Országgyűlés szerdán kezdte meg az általános vitát egy munkaügyi módosító csomagról, - amely számos ponton megváltoztatja a Munka törvénykönyvét -, valamint a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról. A négy szakszervezeti szövetség tiltakozik a Munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen, mert az, álláspontjuk szerint hátrányos helyzetbe hozza a munkavállalókat, növeli kiszolgáltatottságukat, és csökkennek a fizetések is.
Tiltakoznak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetése, valamint a nyugdíjrendszer "egyeztetés nélküli, drasztikus átalakítása", illetve a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen. Ellenzik a szakszervezetek a munkanélküli és szociális ellátások "drasztikus" csökkentését, és az országos bérmegállapodás megszüntetését is.
Borsik János, az ASZSZ elnöke az MTI-nek a budapesti tüntetés előtt elmondta: azért szervezték a megmozdulást, mert az április 9-i szakszervezeti demonstrációnak "nem volt olyan hatása a kormányra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön az országos konföderációkkal és a munkáltatói képviselettel". Szeptember környékén újabb megmozdulásokra lehet számítani, ha a kormány nem akar tárgyalni a partnereivel - mondta Borsik János.
Szakszervezetei vezetők
Kuti László, az ÉSZT elnöke szerint "most még van lehetőség az érdekegyeztető tanács, vagy annak megfelelő testület létrehozására, van lehetőség tárgyalni a munkaügyi jogszabályokról".
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: "a szakszervezet népe nem más mint az ország népe", a szakszervezeti tagok nagy része is mást várt a kormány megalakulásakor. Az, hogy a sorozatos demonstrációkon egyre többen vannak, egyre szélesebb kör vesz részt, Pataky Péter szerint azt mutatja, hogy nő a csalódottság.
Varga László, a SZEF elnöke kiemelte: azt várják, hogy a tüntetéssel a döntéshozók és a társadalom figyelmét is rá tudják irányítani arra, hogy elfogadhatatlan a kormány és a parlamenti többség jogalkotása.
Vidéken is tüntettek
A budapesti demonstráción kívül 14 megyeszékhelyen rendeztek autós felvonulást, négy városban pedig nagygyűlést tartottak a szakszervezetek.
Debrecenben például 101, szakszervezeti zászlókkal, magyar nemzeti lobogókkal, léggömbökkel feldíszített személygépkocsival vonultak fel az országos demonstráció részeként az autós tüntetésen.
Zalaegerszegen mintegy negyedórás volt az autós-motoros tiltakozó felvonulás a belvárosban. Szalai Géza, az MSZOSZ helyi szervezője az MTI-nek elmondta: az előzetes jelentkezésekhez képest csaknem kétszer annyian, mintegy 120 járművel vettek részt a demonstráción, amelyhez olyan szakszervezetek is csatlakoztak - köztük a Liga -, amelyek korábban nem jelezték, hogy részt vesznek a tiltakozó rendezvényen.
Tatabányán nem autós felvonulást, hanem - körülbelül 300 ember részvételével - nagygyűlést tartottak csütörtökön délután. Az eseményen Pataky Péter hangsúlyozta: minden törvényes eszközzel folytatják a tiltakozásokat és kiemelte a törvényes jelzőt, mert, mint mondta, "a kormány rendszeresen és folyamatosan átlépi a jogállami kereteket, majd visszamenőleg csinál magának törvényt".
Szijjártó: a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll
Szijjártó Péter, a magyar kormányfő szóvivője szerint a nemzeti ügyek kormánya az emberek pártján áll, s nem tartja szép dolognak, ha egyes szakszervezetek és szakszervezeti vezetők számára politikai ambíciójuk kiélése és politikai pecsenyéjük sütögetése sokkal fontosabb, mint az emberek érdekképviselete.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?