kapubanner for mobile
Megjelent: 2 hónapja

Rémisztő adatok: az orvosok harmada menekülne az állami egészségügyből, nem a pénz miatt

Az orvosok számára a legsúlyosabb problémát a rossz munkakörülmények jelentik, ez az orvostársadalom demotiváltságáért nagyobb hangsúlyban felelős mint a bérezés. Rémisztő adat, hogy a hazai állami egészségügyben dolgozó orvosok 26 százaléka a következő három évben csökkentené az óraszámát, részben átmenne a magánszektorba – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerdai sajtótájékoztatóján, ahol a tagok körében végzett felmérés eredményeit ismertették.

Az orvosok harmada menekülne az állami egészségügyből-

Nem a hálapénz kivezetése okozza a motivációvesztést, hanem a munkakörülmények

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss felmérésében (közel ötezer orvos töltötte ki a munkaanyagot) részt vett kamarai tagok 83 százaléka jelezte, hogy orvosellenes hangulatkeltést érzékel a médiában - közölte a MOK elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten az MTI tudósítása szerint. Álmos Péter szerint ennek egyrészt az az oka, hogy a hírekben gyakran jelennek meg a hálapénz elfogadása miatt bilincsben elvezetett orvosok, pozitív példákat viszont alig mutatnak be a sajtóban. Adataik alapján 2019-hez képest száz-százhúsz százalékkal nőtt az orvosokkal kapcsolatos negatív hírek aránya. A MOK elnöke megjegyezte, az eljárás alá vont orvosok közül csak egy volt kamarai tag.

Másrészt a közvélemény összefüggést feltételez a hálapénz kivezetése, az orvosok motivációjának elvesztése és a növekvő várólisták között, azonban felmérésük azt bizonyítja, nincs oksági viszony, hiszen a válaszadók csupán 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkent a jövedelme a paraszolvencia kivezetésével, a többieknél a bérrendezés ellentételezte azt - fejtette ki Álmos Péter.

Hozzátette: "volt egy réteg, amely megélhetését a hálapénzre alapozta", a felmérés szerint azonban az orvosok egy jelentős része nem fogadott el hálapénzt, és akik kaptak, azok többségének is inkább kiegészítő jövedelem volt. Ráadásul az orvosok számára a motivációt a felmérés alapján elsődlegesen nem a bér jelenti, hanem a munkakörülmények - emelte ki a MOK elnöke.

Súlyos problémának nevezte, hogy a munkakörülmények rosszak. Közölte, a válaszadó orvosok több mint fele "közepesen", vagy "kisebb mértékben" motivált, és 38 százalékuknál depresszív jegyek is előfordulnak, ugyancsak valószínűleg a munkakörülmények miatt.

A várólisták hossza nem az orvosok motiváltságával van összefüggésben; objektív tény, hogy a várólisták a Covid-járvány alatt nőttek meg - hangsúlyozta Álmos Péter, hozzátéve, az európai szinttől így is elmaradnak a várólisták és a hosszuk folyamatosan csökken.

A jelenlegi betegszám az orvosok nagy részét megterheli. Az orvosok több mint a fele (51,7 százaléka) ritkán tud annyi időt szánni a betegeire, mint amennyit szakmailag indokoltnak tartana – olvasható a Telex tudósításában.

Orvoshiány – van ahol extrém, máshol csak hiány

Svéd Tamás, a MOK főtitkára a munkakörülmények által okozott morális distressz kapcsán azt mondta: abszolút létszámhiány talán nincs, de az orvosok eloszlása nem egyenletes, a szakdolgozók létszáma pedig az optimális alatt van. A szakdolgozói béremelést örömmel fogadja a kamara, ám bőven van még tennivaló ahhoz, hogy meg lehessen tartani őket a pályán - hangoztatta a főtitkár az MTI tudósítása szerint. Svéd Tamás megjegyezte, a paraszolvenciával leginkább érintett egyik terület a nőgyógyászat volt, a hálapénz kivonásával egy időben volt ígéret az újraszabályozásra, de ez máig nem történt meg, ezért sok nőgyógyász ment át a magánellátásba.

A Telex tudósítása szerint Álmos Péter a sajtótájékoztatón azt mondta: van, ahol extrém orvoshiány van, máshol egyszerűen csak hiány. Extrém hiány szerinte például az érsebészeti területen vagy a szájsebészeten van, és leginkább vidéken. Az orvoshiány enyhítésének legolcsóbb és leggyorsabb módja az alapellátás számbeli és szakmai megerősítése lenne. Viszont ehhez kevés a háziorvos, és a háziorvosi rendelők 30 százaléka nincs megfelelően felszerelve. A MOK ígéretet kapott arra, hogy egy külön munkacsoport fogja felmérni a háziorvosi rendelők hiányosságait.

A problémák megoldása elég sürgetőnek tűnik, mert a MOK felmérése szerint a hazai állami egészségügyben dolgozó orvosok 26 százaléka a következő három évben csökkentené az óraszámát, részben átmenne a magánszektorba.

Álmos Péter a Telex kérdésére azt mondta: ez rémisztő adat, ha csak az orvosok 10 százaléka tenné ezt meg, az is komoly problémát okozna. A MOK elnöke szerint ez mindenképpen egy olyan jelzés, amivel kezdeni kell valamit.

Jövedelem 

Az egészségügyi államtitkár szerint az egészségügyben az orvosok átlagbére 2,2 millió forint. A MOK szerint az ő felmérésük ezt nem támasztja alá, és a bérek egyébként sem elegek az orvosok motiválására. A kapacitások végesek, így az orvosok akkor sem tudnának lényegesen több beteget ellátni, ha minden körülmény (infrastruktúra és bér) adott lenne hozzá. 77 százalékuk mondta ezt a felmérésben - írja a Telex.

A válaszadók kétharmadának egészségügyi szolgálati jogviszonyból származó havi jövedelme 700 ezer és másfél millió forint közé esik. Egyharmaduk magánegészségügyben szerzett jövedelme 300 ezer forint alatti, de megjelenik kétmillió forint fölötti összeg is. A külföldön, illetve külföldön is szerzett jövedelemnél 46,6 százalék jelölt meg kétmillió forintnál magasabb bevételt.

A válaszadók 38 százaléka a jelenleginél 25 százalékkal magasabb bért tartana megfelelőnek, 21,9 százaléka pedig a jelenleginél ötven százalékkal magasabbat. Az állami szektorban dolgozók 75 százaléka elégedetlen a munkakörülményekkel, a magánszektorban ez az arány nem éri el a tíz százalékot.

Arra a kérdésre, hogy a jogszabályi változás előtt kapott-e hálapénzt, 42,2 százalék válaszolt úgy, hogy soha, 24,7 százalék, hogy évente egy-két alkalommal, 14,5 százalék évente több alkalommal, 10,4 százalék havonta, 8,1 százalék pedig heti rendszerességgel. A felmérésben részt vevők 74 százaléka közölte, hogy jelenlegi fizetése magasabb, mint a korábbi a hálapénzzel együtt, 14 százalék pedig, hogy ugyanannyi.

 A kamara tájékoztatója szerint a február 5. és 13. között végzett online, anonim felmérésében csaknem ötezren vettek részt. 

MTI/Telex

fotó: freepik

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ennyivel emelkedett a fizikai átlagórabér 2023 végére

Az idei első negyedévben 2 061 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére– derül ki a Trenkwalder... Teljes cikk

A fiatal munkavállalók harmada szerint munkáltatója nem törődik a fenntarthatósággal

A fiatal dolgozók úgy érzik, hogy munkahelyi moráljukra is kihat, hogy munkaadójuk nem törődik eléggé a fenntarthatósággal. Teljes cikk

Felmérés: ez a hazai vállalkozások legnagyobb problémája

A válaszadók 30-40 százaléka kedvezőtlennek ítéli meg a gazdasági helyzetet. Teljes cikk