Rendőri korrupció: a jövedelemnek nincs hatása

A hvg.hu cikke szerint két tévedést feltétlenül el kell oszlatni a rendőri korrupcióval kapcsolatban. Az egyik az, hogy a rendőrök az alacsony fizetések miatt korruptak. A másik pedig az, hogy ellenőrzéssel és a büntetés szigorával vissza lehet szorítani a rendőri korrupciót.

Valójában a jövedelemnek önmagában nincsen hatása a korrupcióra, viszont összefüggésben van azzal a régi hittel, hogy a társadalmi bajok mindig a rosszabbul fizetett, szegényebb társadalmi csoportoktól erednek. Ennek a hamis meggyőződésnek aztán az a következménye, hogy a hatalommal és vagyonnal rendelkezők bizonyos mértékig kivonhatják magukat a felelősség alól.

Csakhogy a rendőrségen is éppen úgy van, mint mindenütt máshol, a valóban jelentős nyereséggel járó korrupcióra azoknak van lehetőségük, akik a szervezeti hatalom csúcsain állnak. Az, hogy milyen mértékben nyitott számukra ez a lehetőség, alapvetően két tényezőtől függ: a szervezeti és a politikai viszonyok minőségétől.

Egy olyan szigorúan hierarchikus, alá-fölérendeltségre alapozott, parancsokkal irányított szervezetben, amelyet a funkciójából eredően nem lehetséges elszigetelni a civilektől, elkerülhetetlenül létrejönnek a korrupció feltételei.

Az olyan rendőrségeken, mint a magyar, ahol a beosztottak szinte teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a parancsnokoknak, több olyan hatás is éri a rendőröket, amelyek racionálissá teszik a korrupciónak minősített magatartásokat. Az egyik az, hogy a korrupció, mint a főnököktől független döntés, az önállóság látszatát nyújtja.

A másik, a függelmi viszonyból származó hatás akkor lép működésbe, ha a rendőr szakmai tudása alapján úgy érzi, kompenzálnia kell a szervezet által okozott károkat. Ezt megérthetjük, ha tudjuk, hogy az ilyen rendőrségeken értelmetlen és káros munkák sokaságát végeztetik el a rendőrökkel. Tisztában vannak azzal, hogy a statisztikai adatok mesterséges előállítása nem a főnökeiken, hanem őrajtuk csattan, és ennek következtében elveszítik a civilek bizalmát. A centralizált, irracionálisan szervezett rendőrségeken a kaptányságok vezetői is kényszerhelyzetben vannak, mert a helyi problémák iránt érzéketlen és közömbös megyei és országos vezetés csak az igazoltatások és büntetések számával képes mérni a "teljesítményt".

Az efféle teljesítménykényszerbe kergetett rendőrség akkor is szankcionál, amikor csak tájékoztatnia kellene, az elmulasztott büntetés viszont akár korrupciónak is minősülhet. Eközben az, ami valóban korrupció, természetes gyakorlatnak számít.

hvg.hu