Rokkantnyugdíjak: itt tudnak spórolni Orbánék, ha akarnak

Elemzők szerint a kormány a februárban bejelentésre kerülő reformcsomag keretében 150-200 milliárd forinttal csökkentheti a nyugdíjkassza hiányát. Évtizedek óta szorgalmaznák a szakemberek a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, erre azonban eddig egyetlen kormány részéről sem volt politikai akarat.

Érezhetően csökken a rokkantnyugdíjasok száma

Közgazdászok régi vesszőparipája, hogy miközben a szomszédos Szlovákiában 70-80 ezer rokkantnyugdíjast tart el az állam, nálunk ez a szám majdnem a tízszerese. 2010 szeptember végén összesen 728 601 fő részesült rokkantellátásban az ONYF adatai szerint. Ez a szám azonban érezhető csökkenést mutat, hiszen egy évvel korábban még 759 300-an kaptak rokkantnyugdíjat.

Nagy a politikai kockázat

A nyugdíjrendszer átalakításának komoly politikai kockázata van, ezért nem merte eddig egyik magyar kormány sem felvállalni. A számokból is az látszik, hogy százezres tömegről van szó, akik családtagjaikkal együtt milliós választói réteget alkotnak.
A több mint 700 ezer ember között nagyjából fele-fele arányban vannak a korhatárt betöltött rokkantnyugdíjasok és a korhatár alattiak: tavaly decemberben 348 290 olyan rokkant volt, aki még nem töltötte be a korhatárt. Az előbb említett csökkenés egyébként éppen az ő számukban figyelhető meg, hiszen 2009 szeptemberében még 392 770 fő tartozott ebbe a csoportba.

Túl sok megy el az enyhe rokkantakra

A nyugdíjfolyósító évvégi összesítése alapján tavaly összesen 2894,9 milliárd forintot fordított az államkassza nyugdíjkiadásokra, ennek legnagyobb része - 1877,3 milliárd - öregségi nyugdíjakra került kifizetésre. Rokkantnyugdíjakra összesen 646,1 milliárd forint ment el, azaz itt érdemes keresgélni az említett 150-200 milliárd forintos kiadáscsökkentés lehetséges forrását.

A 646 milliárdból 349,3 milliárd korhatár feletti rokkantnyugdíjakra került kifizetésre, tehát ezen a soron nem, vagy csak nagyon keveset tud megtakarítani a kormány. A másik tétel a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok ellátása, melyre 296,9 milliárd forint ment el 2010-ben. A szeptemberi állományi adatok szerint a majdnem 350 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas teljes ellátás esetén havi 70 ezer forintot kapott átlagosan az államtól.

Ha a számok mögé nézünk, akkor kiderül, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíjakon belül feltűnően nagy összeg ment el a legkevésbé rokkantak ellátására. Az I-II. csoportba tartozók, vagyis a legsúlyosabban rokkantak nyugdíja tavaly 55,7 milliárd forintot tett ki, míg a III. csoport önmagában 237,4 milliárdot. A hatályos jogszabályok alapján a III.csoportba tartoznak azok, akik rokkantak, de nem teljesen munkaképtelenek. Tehát őket lenne a legegyszerűbb visszaterelni a munkaerőpiacra, és ezen a soron lehetne a legjelentősebb összeget megtakarítani. A II. csoport tagjai azok, akik rokkantak, de nem szorulnak más gondozására, míg a legsúlyosabb, I. kategóriában lévők gondozásra szorulnak.