Sokan terveznek elbocsátást

A magyarországi vállalkozásokat az utóbbi időben három kedvezőtlen hatás érte: a minimálbér jelentős megemelése, a forint felértékelődése és a világgazdaság pangása. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságelemző intézete egy követéses vizsgálat során azt figyelte, miként befolyásolták ezek a változások a cégek exportját, milyen eszközökkel és milyen sikerrel próbálták a feltételek romlását ellensúlyozni.

Az első adatfelvételre 2001 júniusában került sor, a kérdésekre akkor 276 cég válaszolt, legutóbb pedig idén tavasszal keresték meg a vállalkozásokat - ezúttal 196-an adtak feleletet.

A vizsgált időszakban a vállalkozások 52,4 százaléknak csökkent az árbevétele, 75 százalékának az exportja is, és 80 százalékuk számolt be a kivitel jövedelmezőségének romlásáról. Tavaly a megkérdezettek kevesebb, mint fele magyarázta az export csökkenését a forint erősödésével, az idén már kétharmaduk volt ezen a véleményen.

Legérzékenyebben azokat a - főként magyar tulajdonú - cégeket érintette az árfolyamváltozás, amelyek hazai alapanyagokból dolgoznak és termelésükben nem tudták növelni az import arányát. A válaszok arra is utalnak, hogy a magyar beszállítókat kétszeresen sújtotta a forint erősödése, az export visszaesése és az import olcsóbbá válása miatt. A feltételek romlása rövid távon csak kevés cégnél vezetett végzetes következményhez. Az első évben a gazdálkodók többsége a tartalékok feltárásával, a hatékonyság javításával próbálta ellensúlyozni a kedvezőtlen változásokat. Azok a vállalkozások, amelyek nagy importhányaddal dolgoznak, semmilyen korrekciós lépést nem tettek. Igaz, erre nem is volt szükségük.

A tűzoltó intézkedések azonban a cégek exportpozíciójának hosszabb távú javítására nem elegendőek, hiszen ahhoz mindhárom hatást - az árfolyam mellett a munkaerőköltség növekedését és az exportpiacok szűkülését - együtt kell ellensúlyozni.

Az idén a cégek már majd harmada csökkentette termelését a veszteség miatt - tavaly ez az arány nyolc százalék volt. Kétharmaduk tervez elbocsátásokat, míg tavaly csak tizedük nyúlt ehhez az eszközhöz, és 46 százalékuk említette a képzések és a beruházások visszafogását is a költségcsökkentés módszerei között. Élesedett a verseny a hazai fogyasztókért, mind több cég fordul a belső piac felé, akár az export rovására is.

Ez azonban csak rövid távon javíthatja a magyar vásárlók pozícióját. Az elbocsátások csökkentik a fizetőképes keresletet, a beruházások elmaradása pedig tovább rontja a magyar vállalkozások versenyképességét. A dráguló termelési költségek pedig - mint ez már most tapasztalható - a külföldi beruházókat is elriasztják.