Szakképzési hozzájárulással is támogatnák a felsőoktatási szakképzést

A szervezet honlapján közzétett tájékoztató szerint ennek érdekében a rektori konferencia kodifikált javaslatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi).

Kitértek arra is: a felsőoktatási szakképzésről szóló jogszabálytervezet egyeztetése során az MRK javasolta a kreditbeszámítás rugalmasabbá tételét. Mivel a jogszabályt az eredeti szöveggel hirdették ki, tehát a kreditek 75 százalékát kellene beszámítani, ezért az MRK ismét az Emmihez fordul annak érdekében, hogy a kreditek elismerése 25-75 százalék között intézményi hatáskörben történjen.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptember 5-én sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy csak felsőoktatási intézmény indíthat a jövő évtől felsőoktatási szakképzést, és akkor, ha azonos szakon alapképzés vagy osztatlan képzés is folyik. Kiemelte: a felsőoktatási szakképzés nem új elem a képzések között, ugyanakkor teljes mértékben megújul. Ennek része, hogy a felsőfokú szakképzésről felsőoktatási szakképzésre változtatják az elnevezést.

Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. Lehetőség nyílik a kreditek beszámítására is, ezáltal a továbblépésre, és a kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat. Ezt vállalatoknál, cégeknél kell elvégezni, amelyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást.

Mostantól az akkreditációs bizottság külön is őrködik a képzés minőségén - tette hozzá akkor az államtitkár.

Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, itt is államilag támogatott ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges helyek állnak rendelkezésre. Az oktatási államtitkár kiemelte: a képzési forma iránt alapvetően a szolgáltatások területén mutatkozik jelentős igény. Megjegyezte: miközben az unióban a felsőoktatásban tanulók 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, Magyarországon ez az arány még csak 6-8 százalék közötti.