Szenvednek az autógyárak
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz európai autógyártás szenved az euróválság nevű kórtól, és annak mellékhatásától, a magas munkanélküliségtől. A munkanélküli ugyanis nem vesz új BMW-t, de még Daciát sem. Így a túlkapacitással küzdő veszteséges gyárak bezárnának, ha lehetne.
Az euróválság nem új dolog, sem a velejáró magas munkanélküliség. A munkanélküli európaiak azonban nem tudnak új autókat vásárolni, és a munkával rendelkezők is kétszer meggondolják mire költenek. A meglévő 5 éves Toyota pedig még szépen fut.
Kedden az ACEA (Európai Autógyártok Szövetsége) közölte, hogy az áprilisi kicsiny emelkedés után újra süllyedni kezdett az autópiac.
Ráadásul zsinórban már ötödik éve csökken a személygépkocsik éves eladási értékesítése, és bizony ez az év lesz a hatodik, hiszen elég csak ránézni a trendre.
Az autógyárak lokális, azaz európai piacra termelése egyre "értelmetlenebb", hiszen a felvevő piac erősen szűkül. Ez okán a gyárak szembesülnek a túlkapacitással, ami komoly veszteségtermelő állapotot jelent.
Az Alix Partners elemzőcég friss kimutatása szerint a 100 legnagyobb európai autógyárból 58 működik 75 százalék alatti üzemi kapacitás-kihasználtsággal, míg 2012-ben ez a szám még csak 39 volt. Tehát a gyárak helyzete egyre romlik, hiszen csak akkor termel egy autógyár profitot, ha a kapacitás-kihasználtság legalább 90 százalékos. Ellenben a 60-70 százalékos bedobással termelő üzemegységek csak égetik a pénzt.
A gyógymód?
Néhány autógyártó józan paraszti ésszel arra a következtetésre jutott, hogy amelyik üzem veszteséges, azt be kell zárni, vagy át kell szervezni. Így tett, vagyis tett volna a francia Renault, ugyanis a 2005-ben felújított Párizs melletti gyára csak félgőzzel fut. Ennél is rosszabb helyzetben van a cég Dounai-i és Sandouville-i gyárai, amelyek csak 36 és 34 százalékos kapacitás-kihasználtsággal termelnek.
Mivel a cég 15 százalékos tulajdonosa a francia állam, így a gyárbezárások ellen kőkeményen demonstráló szakszervezetekkel megegyezve, némi uniós segítséggel mégis megmaradt a három pénznyelő. Igaz az is, hogy az évek alatt 7500 fős leépítést eszközölt a vállalat.
A Renault mellesleg mindent megtesz, hogy beizzítsa unatkozó kohóit, például külföldi autógyártókkal is szövetkezik, hogy alacsony kategóriás, olcsó, közös fejlesztésű autókat gyárthasson.
A GM tulajdonában lévő Opel már korábban bejelentette, hogy bezárja 2016-ig a németországi Bochum városában lévő gyárát, de további öt üzeme szintén alacsony hőfokon üzemel.
A Ford amerikai társához hasonlóan bezárja két üzemét, míg további három egyelőre, ha alacsony kihasználtsággal is, de termelésben marad.
Ördögi kör (kór)
A bezárások értelemszerűen növelik a munkanélküliséget, ami hozzájárul a fogyasztói piacok további szűküléséhez. Mivel ez a spirál lefelé visz, az elemzők nem tudják megmondani mikor lehet visszapattanás, csak annyiban értenek egyet, hogy a következő évek az autóipar zsugorodásának jegyében fognak telni. Ahhoz, hogy ismét helyre álljon a fogyasztás, az európai munkanélküliségnek kell "megálljt" parancsolni.
Hasonló problémával küzdöttek 2008-2009-ben a tengerentúlon. Az Egyesült Államokban ugyanakkor radikálisan belenyúlt az állam az autóiparba: fogta magát, és felvásárolta a GM-et és a Chysler-csoportot, majd csődbe vitte. A kormány ezek után bezárt néhány gyárat, munkahelyeket szüntetett meg, és végül sokkal szerényebb háttérrel újraindította a termelést. Azóta a két vállalat veszteség helyett már profitot termel.
Fertőzésmentes magyar
Az olcsóbb és képzett munkaerőnek, valamint a versenyképes autógyártóknak hála Magyarországot nem érinti ilyen mértékben a piac szűkülése.
Az Audi gyár új bővítése, valamint az a tény, hogy a világ legnagyobb motorgyáraként stratégiai pillére a VW-csoportnak, elhessegeti az európai "betegség" gyanúját. Egyébként jelenleg is munkaerő toborzás zajlik Győrben.
A kecskeméti Mercedes-gyár megrendeléseinek alig bír eleget tenni a hírek szerint, bár a magyar sajtóinformációk szerint késik a gyár bővítése. Ezt a Daimler cáfolta, és elmagyarázta, hogy egyelőre nem is volt döntés a bővítésről.
Az Opel is bővített Magyarországon, pontosabban a Szentgotthárdon nyújtózkodó motorgyárát, hogy évi egymillió motort is legyárthasson évente.
A Suzukival pedig Varga Mihály gazdasági miniszter egyeztetett egy újabb beruházásról.
Tehát Magyarország egyelőre megnyugodhat. Viszont, ha a következő években is ilyen mértékben kitart a negatív trend az európai autópiacon, az hatással lesz a magyar üzemekre is.
Kedden az ACEA (Európai Autógyártok Szövetsége) közölte, hogy az áprilisi kicsiny emelkedés után újra süllyedni kezdett az autópiac.
Ráadásul zsinórban már ötödik éve csökken a személygépkocsik éves eladási értékesítése, és bizony ez az év lesz a hatodik, hiszen elég csak ránézni a trendre.
Az autógyárak lokális, azaz európai piacra termelése egyre "értelmetlenebb", hiszen a felvevő piac erősen szűkül. Ez okán a gyárak szembesülnek a túlkapacitással, ami komoly veszteségtermelő állapotot jelent.
Az Alix Partners elemzőcég friss kimutatása szerint a 100 legnagyobb európai autógyárból 58 működik 75 százalék alatti üzemi kapacitás-kihasználtsággal, míg 2012-ben ez a szám még csak 39 volt. Tehát a gyárak helyzete egyre romlik, hiszen csak akkor termel egy autógyár profitot, ha a kapacitás-kihasználtság legalább 90 százalékos. Ellenben a 60-70 százalékos bedobással termelő üzemegységek csak égetik a pénzt.
A gyógymód?
Néhány autógyártó józan paraszti ésszel arra a következtetésre jutott, hogy amelyik üzem veszteséges, azt be kell zárni, vagy át kell szervezni. Így tett, vagyis tett volna a francia Renault, ugyanis a 2005-ben felújított Párizs melletti gyára csak félgőzzel fut. Ennél is rosszabb helyzetben van a cég Dounai-i és Sandouville-i gyárai, amelyek csak 36 és 34 százalékos kapacitás-kihasználtsággal termelnek.
Mivel a cég 15 százalékos tulajdonosa a francia állam, így a gyárbezárások ellen kőkeményen demonstráló szakszervezetekkel megegyezve, némi uniós segítséggel mégis megmaradt a három pénznyelő. Igaz az is, hogy az évek alatt 7500 fős leépítést eszközölt a vállalat.
A Renault mellesleg mindent megtesz, hogy beizzítsa unatkozó kohóit, például külföldi autógyártókkal is szövetkezik, hogy alacsony kategóriás, olcsó, közös fejlesztésű autókat gyárthasson.
A GM tulajdonában lévő Opel már korábban bejelentette, hogy bezárja 2016-ig a németországi Bochum városában lévő gyárát, de további öt üzeme szintén alacsony hőfokon üzemel.
A Ford amerikai társához hasonlóan bezárja két üzemét, míg további három egyelőre, ha alacsony kihasználtsággal is, de termelésben marad.
Ördögi kör (kór)
A bezárások értelemszerűen növelik a munkanélküliséget, ami hozzájárul a fogyasztói piacok további szűküléséhez. Mivel ez a spirál lefelé visz, az elemzők nem tudják megmondani mikor lehet visszapattanás, csak annyiban értenek egyet, hogy a következő évek az autóipar zsugorodásának jegyében fognak telni. Ahhoz, hogy ismét helyre álljon a fogyasztás, az európai munkanélküliségnek kell "megálljt" parancsolni.
Hasonló problémával küzdöttek 2008-2009-ben a tengerentúlon. Az Egyesült Államokban ugyanakkor radikálisan belenyúlt az állam az autóiparba: fogta magát, és felvásárolta a GM-et és a Chysler-csoportot, majd csődbe vitte. A kormány ezek után bezárt néhány gyárat, munkahelyeket szüntetett meg, és végül sokkal szerényebb háttérrel újraindította a termelést. Azóta a két vállalat veszteség helyett már profitot termel.
Fertőzésmentes magyar
Az olcsóbb és képzett munkaerőnek, valamint a versenyképes autógyártóknak hála Magyarországot nem érinti ilyen mértékben a piac szűkülése.
Az Audi gyár új bővítése, valamint az a tény, hogy a világ legnagyobb motorgyáraként stratégiai pillére a VW-csoportnak, elhessegeti az európai "betegség" gyanúját. Egyébként jelenleg is munkaerő toborzás zajlik Győrben.
A kecskeméti Mercedes-gyár megrendeléseinek alig bír eleget tenni a hírek szerint, bár a magyar sajtóinformációk szerint késik a gyár bővítése. Ezt a Daimler cáfolta, és elmagyarázta, hogy egyelőre nem is volt döntés a bővítésről.
Az Opel is bővített Magyarországon, pontosabban a Szentgotthárdon nyújtózkodó motorgyárát, hogy évi egymillió motort is legyárthasson évente.
A Suzukival pedig Varga Mihály gazdasági miniszter egyeztetett egy újabb beruházásról.
Tehát Magyarország egyelőre megnyugodhat. Viszont, ha a következő években is ilyen mértékben kitart a negatív trend az európai autópiacon, az hatással lesz a magyar üzemekre is.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?