Szlovén-magyar szakképzési és felnőttképzési program
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA termelőiskola-modellt bemutató műhelymunkával, konferenciasorozattal, módszertani kiadványokkal határon átnyúló, szlovén-magyar szakképzési és felnőttképzési programot valósított meg az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány, a lendvai Kéttannyelvű Középiskola és a Lendvai Népi Egyetem.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében mintegy 29 millió forint uniós támogatással megvalósult projekt záró konferenciáját pénteken tartották Zalaegerszegen. Molnár Máté projektvezető arról számolt be, hogy másfél év alatt közös műhelymunkával feltérképezték a magyar és a szlovén támogatási formákat, felmérték a célcsoportok tudásszintjét, kidolgozták a szakképzési programok módszereit, és a termelőiskolai program szlovén viszonyokra történő adaptációját.
Szlovéniában a népi egyetemek felnőttképzési módszerei hasonlítanak leginkább a magyar termelőiskolai gyakorlathoz, ezért ezek lehetnek a termelőiskolai mozgalom bázisai. A műhelymunka szakmai anyagait mindkét nyelven - magyarul és szlovénul - megjelentették az iskola honlapján, és ugyancsak kétnyelvű kiadványban összegezték a termelőiskola eredményeit. A magyar felnőttképzési szakemberek Muraszombaton és Lendván, szlovén partnereik pedig Zalaegerszegen vettek részt tapasztalatcserén.
A zalai megyeszékhelyen a munkaügyi központ támogatásával két hiányszakmában - kőműves és pincér - indítottak képzést. A 35 résztvevő 70-80 százaléka tudott elhelyezkedni - mondta Molnár Máté.
A tapasztalatokat konferenciasorozat keretében népszerűsítették. A helyszínek kiválasztásával a határ menti együttműködést próbálták meg elősegíteni; a debreceni konferencián például sok erdélyi civil szervezet vett részt. Pécsett nem sikerült bevonni a horvát és a szerb szervezeteket, a lendvai konferenciára viszont Mariborból is érkeztek érdeklődők.
Molnár Máté azt mondta, a termelőiskola hatékony, eredményes modell a hátrányos helyzetűek segítésére, de nem sikerült beépíteni az aktív munkaerő-piaci eszközök közé és az állami oktatási normatívarendszerbe, így az intézmény főként pályázati forrásból tud működni. A magyar pályázati rendszer viszont szerinte bürokratikus, "a már meglévő, jó módszerek elterjesztésére nincs se pénz, se figyelem".
Az elmúlt 15 évben több mint 1500 többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküli vett részt az Első Magyar - Dán Termelő Iskola Alapítvány programjaiban. Közülük mintegy 960-an országos érvényű szakmai bizonyítványt, több mint 200-an alapfokú iskolai, csaknem 140-en pedig betanított szakmai bizonyítványt szereztek. A termelőiskolában végzettek mintegy 84 százalékának sikerült a munkaerőpiacon legalább 6 hónapos időtartamban elhelyeznie.
Szlovéniában a népi egyetemek felnőttképzési módszerei hasonlítanak leginkább a magyar termelőiskolai gyakorlathoz, ezért ezek lehetnek a termelőiskolai mozgalom bázisai. A műhelymunka szakmai anyagait mindkét nyelven - magyarul és szlovénul - megjelentették az iskola honlapján, és ugyancsak kétnyelvű kiadványban összegezték a termelőiskola eredményeit. A magyar felnőttképzési szakemberek Muraszombaton és Lendván, szlovén partnereik pedig Zalaegerszegen vettek részt tapasztalatcserén.
A zalai megyeszékhelyen a munkaügyi központ támogatásával két hiányszakmában - kőműves és pincér - indítottak képzést. A 35 résztvevő 70-80 százaléka tudott elhelyezkedni - mondta Molnár Máté.
A tapasztalatokat konferenciasorozat keretében népszerűsítették. A helyszínek kiválasztásával a határ menti együttműködést próbálták meg elősegíteni; a debreceni konferencián például sok erdélyi civil szervezet vett részt. Pécsett nem sikerült bevonni a horvát és a szerb szervezeteket, a lendvai konferenciára viszont Mariborból is érkeztek érdeklődők.
Molnár Máté azt mondta, a termelőiskola hatékony, eredményes modell a hátrányos helyzetűek segítésére, de nem sikerült beépíteni az aktív munkaerő-piaci eszközök közé és az állami oktatási normatívarendszerbe, így az intézmény főként pályázati forrásból tud működni. A magyar pályázati rendszer viszont szerinte bürokratikus, "a már meglévő, jó módszerek elterjesztésére nincs se pénz, se figyelem".
Az elmúlt 15 évben több mint 1500 többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküli vett részt az Első Magyar - Dán Termelő Iskola Alapítvány programjaiban. Közülük mintegy 960-an országos érvényű szakmai bizonyítványt, több mint 200-an alapfokú iskolai, csaknem 140-en pedig betanított szakmai bizonyítványt szereztek. A termelőiskolában végzettek mintegy 84 százalékának sikerült a munkaerőpiacon legalább 6 hónapos időtartamban elhelyeznie.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?