Sztrájkhullám és adóreform Görögországban

Az adósságválsággal sújtott euróövezeti tagországban nulla órától 48 órás sztrájkba kezdtek a taxisok, az ügyvédek pedig folytatták a hétfőn indult háromnapos munkabeszüntetést. A mezőgazdasági őstermelők szerdán délelőtt indítottak tiltakozó akciót a kormány terve ellen, amely egyebek között az őstermelők, a taxisok és az ügyvédek adókedvezményeinek megszüntetését irányozza elő.

Az önkormányzati alkalmazottak - akiknek bérét befagyasztja a kormány - szerdán délelőtt 11 órai kezdettel 4 órára felfüggesztették a munkát, az oktatásban és a közösségi közlekedésben dolgozók szakszervezetei pedig csütörtökön sztrájkolnak.

A reform célja az adóalap szélesítése - a korábban adó- és járulékmentességet élvező bevételek adóztatása - és az adóelkerülés visszaszorítása. A köztudottan széles körben, és változatos módszerekkel gyakorolt adóelkerülés becslések szerint évi 15 milliárd euró bevételkiesést okoz, ami nagyjából feleakkora összeg, mint a tavalyi államháztartási hiány.

A kormány javaslata szerint egyebek mellett átalakítanák a személyi jövedelemadó (szja) rendszerét. A korábbi négy kulcs helyett nyolc kulcs szerint adóztatnák a jövedelmet. A fő rendező elv az alacsonyabb jövedelműek terhének csökkentése és a gazdagabbak fokozott adóztatása. Évi 12 ezer euró (3,1 millió forint) jövedelemig továbbra is 0 százalékos maradna az adókulcs, míg a 12 és 16 ezer euró közti összegre a korábbi 25 százalék helyett 18 százalékos adót vetnének ki. A legfelső, 40 százalékos sávba 75 ezer helyett a 60 ezer eurót meghaladó jövedelmek tartoznának.

A kormány szigorítaná az ellenőrzést, ami különösen annak fényében tűnik döntő fontosságúnak, hogy a 10,7 millió lakosú országban tavaly több mint 5 millióan vallottak be 12 ezer eurónál nem nagyobb - a 0 százalékos szja-sávba tartozó - jövedelmet.

Az adóelkerülés elleni küzdelem részeként 1.500 eurós értékhatár felett megtiltanák a készpénzhasználatot, és a tranzakciókat csak elektronikus úton lehetne lebonyolítani. Az adóalap szélesítése céljából más intézkedések mellett egységes ingatlanadót vezetnének be. Ezt a 400 ezer eurót meghaladó értékű ingatlanok után kellene fizetni évente. Az alsó kulcs 0,1 százalék, a legfelső 1 százalék, ami a 800 ezer eurónál értékesebb ingatlanok tulajdonosai fizetnének. Az adófajta mindenkire, természetes és jogi személyekre is vonatkozna, így például alapítványokra és egyházakra is.

A görög nemzeti bank becslése szerint évi 5-10 milliárd euró pluszbevételt eredményezhet az adóreform, annak ellenére, hogy a válság miatt az idén, és várhatóan jövőre is csökken a gazdaság teljesítménye. Az athéni vezetés a bevételek növekedése mellett azt is reméli a reformtól, hogy hitelesíti a kormány válságkezelési erőfeszítéseit, ami javíthat az ország megítélésén, és így csökkenhet a költségvetés és az államadósság külső finanszírozásának költsége.

Ugyanakkor az országon belül a terv heves tiltakozást váltott ki. A törvényjavaslatot különböző társadalmi csoportok nyomására végül számos ponton módosították, ezért a parlamenti végszavazás több mint egy hónappal késik, de az ellenállás korántsem hagyott alább. Az országos kereskedelmi kamara például azt kifogásolja, hogy a javaslat még a módosításokkal is csak az adórendszer bonyolultságát és a bürokráciát növeli, és április 21-re több szakszervezet sztrájkot hirdetett az adóreform, illetve a megszorítások ellen.