Tanévkezdés: teljes a fejetlenség?

Az MSZP szerint a tanév kezdetén teljes a fejetlenség az oktatás irányításában: az oktatási államtitkárság lényegi dolgokról nem beszél, amiről meg beszél, azzal félretájékoztatja a közvéleményt. Hiller István szerint bújtatott óraszámemelésre, a túlórapénzek elvonására lehet számítani, s a pedagógus életpályamodell bevezetésére nincs egy fillér sem.

Hiller István, az ellenzéki párt humánpolitikai kabinetjének vezetője MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kifogásolta: az oktatási államtitkárság nem beszél arról, hogy a terveikben szereplő 32 óra, amelyet a pedagógusoknak kötelezően az iskolákban kell bent tölteniük, "bújtatott óraszámemelés". A tervezett intézkedésnek az a valóságos hatása, hogy a jelenlegi kötelező óraszám átlagosan 3-4 órával nő, az ilyen mértékű óraszámemelés hatása pedig jelentős számú elbocsátás, azaz sok ezer pedagógusnak szűnik meg a munkahelye.

A szocialista politikus a tervezett intézkedések következményeként jelöli meg a túlórapénzek elvonását. Mint kifejtette: a kötelező munka feletti teljesítések eddig túlórának számítottak, amelyért túlórapénz járt. A legutolsó elképzelések szerint ezt a teljesítést beolvasztja a kötelezően előírt munkakeretbe és nem fizet utána túlóradíjat. Ez az intézkedés reálbércsökkenést jelent, és a pedagógusok ugyanannyi munkáért kevesebb pénzt fognak kapni.

Az ellenzéki képviselő szerint "a nagy dirrel-durral" beharangozott pedagógus életpályamodell bevezetésére a valóságban nincs egy árva fillér sem. Az oktatási államtitkárság eltékozolt egy évet, nem lett kész egyetlen törvénytervezetével sem, közben a Nemzetgazdasági Minisztérium, a pénzügyi vezetés eldöntött mindent. Az ígéretekkel ellentétben a Széll Kálmán Terv sok tízmilliárd forintot von ki a magyar oktatásügyből.
Hiller István úgy látta, a szakmai egyeztetés az érdekegyeztetés és a közvélemény tájékoztatása "szomorú, nevetséges és megtévesztő". A találkozás és a fényképezkedés nem egyeztetés, nem valós tárgyalás. Az oktatási államtitkárság az egyeztetések és a tájékoztatás területén is sikertelen - írta, hozzátéve: egy problémát sem oldott meg, de számosat hozott létre.

"Furcsa módon ezért ebben az ügyben az MSZP Lázár János fideszes polgármesterrel és frakcióvezetővel ért egyet, aki arra szólította fel Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár asszonyt, hogy fejezze be a közvélemény félretájékoztatását" - fogalmazott Hiller István

Jogszabályi változások szeptembertől

Az MTI hírei szerint több kisebb jogszabályi változás lép életbe a szeptember 1-jén kezdődő tanévben: megszűnik a pedagógusoknál a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezés, a óvodai nevelési és iskolai tanév rendjében meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés időpontját, és emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa.

Az oktatási államtitkárság tanévkezdő kiadványa szerint az egyik változás, hogy emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa, a változás értelmében a térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának maximum 20 százaléka lehet (15 helyett) a 18 éven aluli tanulóknál; illetve legfeljebb 40 százaléka lehet (35 helyett) 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál.

Eltörölték a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó szabályozást, a 2006-ban bevezetett és számos vitát kiváltó, a pedagógusok heti kötelező óraszámát két hónapos speciális munkaidőkeretben történő elszámolását előíró rendelkezések kiiktatásával lényegesen csökkennek a nevelési-oktatási intézmények adminisztrációs terhei. A tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezések 2011. szeptember 1-jei hatályon kívül helyezésével visszaáll a 2006 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történő elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikat már minden hónapban megkaphatják. Az óradíj továbbra is kizárólag a heti kötelező óraszám felett ténylegesen megtartott órákért jár, és azokat a helyben kialakított adminisztrációs gyakorlat alapján kell majd nyilvántartani.

Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében ezután meg kell határozni a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos megemlékezés (június 4., a trianoni békeszerződés évfordulója) időpontját is. Az iskolai emléknap célja, hogy erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését.

A tanulók mulasztásával kapcsolatosan módosították, hogy a nevelőtestület mikor, milyen mértékű hiányzás esetén tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét: a rendeletben most pontosított feltételek fennállása esetén akkor, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Pontosították - egyéb jogszabályhelyekkel összhangban - a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztás maximumát is.

Változás még, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, működésének engedélyezésével, fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzésével összefüggő feladatok július 1-jei határidővel átkerültek a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörébe, módosítás következtében a kormányhivatalokhoz kerültek elsőfokú hatósági jogkörök (például kötelező felvételt biztosító oktatási intézmény kijelölése). Ide tartoznak még hatósági ellenőrzési, szabálysértési feladatok, az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint bizonyos, érettségivel kapcsolatos feladatok, a tanulmányok alatti vizsgáztatást végző független vizsgabizottsággal kapcsolatos feladatok, önkormányzati intézkedési tervvel kapcsolatos feladatok, a fejlesztési tanácsi képviselet, továbbá a határon túli diák- és pedagóguskedvezmények megállapításával kapcsolatos feladatok. Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban a kormányhivatalok több feladatot átvettek az Oktatási Hivataltól.

Hoffmann Rózsa: nem lesznek megrázó változások

Minden iskolaév hoz valami újat, de "félni, izgulni, aggódni fölösleges, és nem is indokolt", nem kell jelentős, "megrázó" változásokra felkészülni - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szombaton a dél-somogyi Iharosberényben, a felújított Körzeti Általános Iskola és Óvoda ünnepélyes projektzáró rendezvényén.

A cél az, hogy az iskola segítse elő, hogy minden gyerek elérje a maga fejlődésének optimumát, hogy önmagát és a közösségét, családját, települését, a magyarságot gazdagítani tudja - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Véleménye szerint "akkor lesz boldogabb, harmonikusabb az életünk, itt ebben az országban, ha azt látjuk, hogy egy fejlődő, virágzó országban élünk. Nos, ezt az iskolában kell elkezdeni, a magokat az iskolában kell elhinteni" - fűzte hozzá.