Terítéken az egészségügy és a távközlési adó

Az Országgyűlés keddi ülésén kezdi tárgyalni a kormányzat újabb egészségügyi salátatörvényét tartalmazó javaslatot. A képviselők a nap folyamán további tíz előterjesztés vitáját folytathatják, köztük a távközlési adóról és a médiaszolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosításról szóló indítványokét, amelyeket a parlament így akár már pénteken el is fogadhat.

Hajnalig tárgyaltak a távközlési adóról

A távközlési adóról szóló törvényjavaslat négyórás időkerettel kiírt vitájával ért véget a parlament hétfői ülésnapja keddre virradó éjszaka. A kormány 2012 nyarán 2 forint adót vetne ki az sms-ekre, illetve minden hívás megkezdett percére. Cséfalvay Zoltán államtitkár expozéjában azt mondta, 2010-ben ideiglenesen válságadókat vezettek be, de ezeket ígéretüknek megfelelően kivezetik a rendszerből. Mivel a válság nem múlt el, az adórendszerben a fogyasztási adókat növelni kell, eközben pedig az élő munka terheit csökkentik - mondta az államtitkár hozzátéve: mivel elkötelezettek a hiánycél tartásában, pótlólagos intézkedéseket kell tenni, ezek egyike a beszélgetésekre, az üzenetküldésekre kivetett adó.

Az államtitkár kifejtette: a fizetési kötelezettség a hívások időtartamára, illetve az üzenetek mennyiségére vonatkozik, az adó alanya és kötelezettje a távközlési szolgáltató, mértéke percenként és üzenetenként 2 forint. Magánszemélyes maximum 700, szervezetek pedig 2.500 forint adót fizethetnek be havonta.

Mentességet élveznek a segélyhívások, az adománygyűjtő számokra érkező hívások és üzenetek, valamint magánszemélyeknél a beszélgetések első 10 perce adómentes. A szolgáltatók felkészülése érdekében a júliusi összeget az augusztusival együtt, szeptemberben kell bevallani.

Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka szerint a távközlési adó bevezetését az előző két szocialista kormányzat által felhalmozott adósságállomány indokolja. Tájékoztatása szerint a kabinet ezzel a lépéssel most úgy konszolidálja a költségvetést, hogy azzal nem veszélyezteti a gazdaság stabilitását, továbbá akár növelni is tudja a piaci versenyt. Hangsúlyozta: az új teher nem az "egyszerű átlagembert", hanem a távközlési cégeket sújtja majd, és ezért - mint mondta - megérti, hogy sok érdeket sértenek, és vannak olyan képviselők, "akik kifejezetten a cégek érdekében szólalnak fel".

A kormánypárti politikus kiemelte, azért szükséges a távközlési vállalkozások ismételt megadóztatása, mert azok az elmúlt években jelentős állami támogatásokban részesültek. Mint mondta, ez, az általuk követett tehermegosztási rendszer sokkal jobb út, mintha a nyugdíjak vagy bérek csökkentése, illetve a személyi jövedelemadó növelése mellett döntöttek volna.

Rogán Antal emellett kitért arra is, hogy a távközlési cégeknek ugyan semmi sem tiltja, hogy a fogyasztókra hárítsák az új adót, de szerinte ezt az éles piaci verseny miatt - a két évvel ezelőtt bevezetett különadókhoz hasonlóan - ezúttal sem teszik meg.

Seszták Oszkár, a KDNP nevében állt ki a távközlési adó mellett, hangsúlyozva, a kormány az elmúlt két évben gyökeres adópolitikai fordulatot hajtott végre a versenyképesség növelése érdekében. Ennek alapvető összetevője szerinte, hogy a munkát terhelő adók helyett a fogyasztást kívánják adóztatni, illetve az is, hogy - mint fogalmazott - a "nemzeti ügyek kormánya nem hajlandó megszorításokat bevezetni".

Az ellenzék elutasította az új adónem bevezetését

Az MSZP vezérszónoka, Baja Ferenc felszólalása elején pártja nevében kikérte magának, hogy a szolgáltatók érdekeit védenék. Az ellenzéki politikus a különadók fenntartásaként, "egyszerű és világos sarcként" értékelte a távközlési adót. Mint mondta, a kormány elképzeléséhez nem nyújtanak majd be módosító javaslatokat, mivel annak teljes visszavonását kérik. Az MSZP ennek elmaradása esetén név szerinti szavazást kér majd az új adó bevezetéséről - fűzte hozzá Baja Ferenc. Az ellenzéki képviselő egyebek mellett azért is indokolatlannak nevezte az új teher bevezetését, mert szerinte Magyarországon már most is kiugróan magas a távközlési szektor szolgáltatásainak ára a jövedelmi viszonyokhoz képest. Hozzátette: a távközlési szektort a külön adóztatás helyett a magyar gazdaság húzóágazatává kellene tenni.

A Jobbik álláspontját ismertető Z. Kárpát Dániel felszólalása elején a kormány őszinteségét értékelte, amiért a távközlési adó bevezetéséről szóló előterjesztésben nem titkolta, hogy az új adónem bevezetésének célja a költségvetési hiány csökkentése. A jobbikos politikus kifogásolta ugyanakkor, hogy a kabinet nem volt kellően körültekintő és nem végzett megfelelő hatástanulmányokat arról, milyen bevételeket remélhet az új tehertől. Mint mondta, a fogyasztók feltételezhetően igyekeznek majd olyan szokásokat felvenni, amelyekkel elkerülik az új adókat, amelyekkel szerinte az a korábban elképzelhetetlen helyzet alakulhat ki, hogy a nyugat-európai országokban is olcsóbbá válik a telefonálás, mint Magyarországon.

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka érthetetlennek nevezte, hogy a kormánynak miért kell egy "ilyen picike adót" bevezetnie, amely a költségvetés bevételi oldalát csak alig növeli, miközben a háztartások kiadásainak növelése mellett fokozza a bürokratikus terheket és a gazdasági bizonytalanságot is. Mint mondta, az ehhez hasonló lépések olyannyira túlbonyolítják a rendszert, hogy inkább több pénzt visznek, mint amennyit hoznak.

Az ülést vezető Lezsák Sándor keddre virradó éjjel, nem sokkal 2 óra előtt lezárta a javaslat általános vitáját. Az előterjesztés tárgyalása várhatóan már a déli órákban folytatódik a részletes vitával, a zárószavazásra pedig akár már pénteken sor kerülhet. Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a hét első ülésnapját is. Az Országgyűlés kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.