Terjed Magyarországon az önkéntesmunka

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány még 2011-ben terjesztette az Országgyűlés elé azt a - később elfogadott - javaslatot, melynek értelmében 2016-tól azok a diákok vehetik át érettségijüket, akik legalább 50 óra "kötelezően vállalt önkéntes munkát végeznek".

A közösségek érdekében végzett munka személyiségformáló hatására hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy akik fiatalként részt vesznek ezekben a segítő tevékenységekben, azok felnőttként is sokkal bátrabban és szívesebben vállalnak önkéntes munkát.

Soltész Miklós azt mondta, jelenleg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság intézményeiben - így a sajtótájékoztatónak is helyt adó Vakok Állami Intézetében - több mint 600 fiatal végez önkéntes segítő munkát.

Elmondta, az Új Széchenyi Terv keretei között meghirdetett, az önkéntesség elterjesztését szolgáló pályázatokon 2011 és 2013 között 102 szervezet kapott összesen közel 1,7 milliárd forint támogatást.

Sipos Imre, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az önkéntes munka bevezetését mind az iskolák, mind a befogadó intézmények mind pedig a szülők jól fogadták.

Közölte, elsőként a szociális területre készült el az önkéntes munkával kapcsolatos ajánlás, ami azt a célt szolgálja, hogy a fogadó intézményeknek megkönnyítse a diákok bevonását a különböző segítő tevékenységekbe. Hozzátette: az ajánlás tartalmazza a szolgálatokat jellemző alapelveket is, így például a "helyi közösség erősítésének", vagy a "szabad választásnak" elvét; ez utóbbi célja, hogy a fiatalok ne kényszerként, hanem pozitív élményként éljék meg a segítő munkát.

Elmondta, az ajánláshoz egy "Segítő diákok" elnevezésű pályázatot is hirdettek (július 30-ai határidővel) a fiatalok, a pedagógusok és a fogadó intézmények számára; a pályaművekben az elvégzett közösségi szolgálatról számolhatnak be, és értékes nyereményeket kaphatnak.

Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója ismertette az Önkéntesség Magyarországon 2013 című, az Emmi megbízásából készített tanulmánykötet fontosabb megállapításait. Eszerint tavaly a magyar lakosság harmada végzett aktívan önkéntes tevékenységet; ez a KSH 2011-es kutatásához képest előrelépésnek nevezhető, és az igazgató szerint a tendenciából valószínűsíthető az is, hogy a segítő munkát vállalók aránya tovább emelkedik majd.

Közölte, a felmérés szerint az eddig ilyen munkát nem végzők ötöde is tervezi hogy bekapcsolódik valamilyen önkéntes tevékenységbe.

Az önkéntes munkát, közösségi szolgálatot vállalók között felülreprezentáltak a fiatalok, a felsőfokú iskolai végzettségűek, a jó anyagi helyzetűek valamint a fővárosiak; a szociális munkán kívül a legnépszerűbb területek közé tartozik a környezetvédelem, illetve az állatvédelem.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatás szerint aki egyszer belekóstolt az önkéntes munkába, az várhatóan ismét vállal majd ilyen tevékenységet.

A kutatásban az önkéntesség mellett a jótékonykodást, azaz az adományozási készséget is vizsgálták; az adatok szerint tízből heten valamilyen formában rendszeresen adnak - jórészt anyagi - segítséget másoknak, köztük többségben vannak a nők, a jómódúak és az idősebbek.

A "vállalati önkéntességet" vizsgálva azt a megállapítást tették, hogy a felnőtt magyar lakosság ötödének van csak lehetősége arra, hogy munkahelyén önkéntes programban részt vegyen, ugyanakkor háromnegyedük tartaná ezt fontosnak. Orbán Balázs szerint ez azt jelzi, hogy "a vállalati kultúra fejlesztése ebben a tekintetben szerencsés volna".