Tízből nyolc magyar szerint nem lesz elég nyugdíja a tisztességes megélhetéshez

Idén megújult az OTP Bank Öngondoskodási Indexe. Az adatfelvételi módszert hozzá igazították az elmúlt évtized technológiai és információgyártási trendjeihez, valamint az 1500 fős minta összetétele nem csak demográfiai, hanem attitűd, illetve elérhetőség tekintetében is megfelelően tükrözi a magyar valóságot. Az új Index ugyan így nem összehasonlítható a korábbival, viszont sokkal több információt kínál rövid és hosszú távon is.

„2024-ben az Öngondoskodási Index értéke 54 pont lett. Eszerint a magyar bankkapcsolattal rendelkező lakosság az öngondoskodás közepes szintjén áll. Ez azonban egy átlag, amely mögött nagyon különböző egyéni értékek húzódnak, vagyis a bankoló lakosság öngondoskodás szempontjából heterogén: eltérő igények, lehetőségek és pénzügyi tudásszint jellemzi” – mondta el Máriás Endre, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője.

Az Öngondoskodási Index 60 pont feletti értékénél beszélhetünk valódi öngondoskodásról - minél magasabb ez az érték, annál erősebb az öngondoskodás mértéke. A bankoló lakosság 38%-a tartozik jelenleg ide. A megkérdezettek 43%-a (50 pont alatti érték) még egyáltalán nem lépett rá az öngondoskodás útjára.  Őket meg kell győzni ennek fontosságáról, kifogásaik kezelésére a kis összegű, de rendszeres megtakarítások felé terelés lehet a kulcs. A válaszadók 19%-a pedig “billegő”, azaz már megfogalmazódott bennük a szándék, de nem alakították ki stabilan az öngondoskodási szokásaikat, valamint önállóan nehezen igazodnak el a pénzügyekben.  

Az Öngondoskodási kutatás eredményei szerint tízből hat (60%) magyar az egészségügyben, a nyugdíjak és az oktatás területén is az államtól várja a megoldást. Tízből nyolcan (82%) arra számítanak, hogy nem lesz elég nyugdíjuk a tisztességes megélhetéshez. Idén már csak 18% mondta azt, hogy elegendő lesz az állami nyugdíja, míg tavaly ez az arány még 25% volt.

Nem csak az öngondoskodás szükségességére, de a pénzügyi tudatosság fontosságára is rávilágít a kutatás, amely szerint a magyar lakosság ötöde (20%) nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, illetve közel negyedének (23%) nehézséget okoznak a mindennapi kiadások is. A lakosság fele (52%) semmilyen kimutatást nem vezet pénzügyeiről, ötöde (21%) is csak fellángolásszerűen. Mindössze 26% követi rendszeresen a pénzügyeit. Az előrelátó tervezést és így az öngondoskodást tovább nehezíti, hogy a válaszadók nem szívesen foglalkoznak pénzügyekkel.