Több tízezer munkahelyet teremthet az iparfejlesztési program
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatJárműipari, gépipari és mechatronikai központ jöhet létre a Szombathely, Szentgotthárd és Zalaegerszeg zónában; a koordinált gazdaság- és iparfejlesztési program 25 ezer munkahelyet teremthet, és 1 milliárd euró befektetést jelenthet a térségben.
A Zalaegerszeg-Szentgotthárd-Szombathely Iparfejlesztési Program eddigi eredményeiről pénteken tartottak konferenciát Szentgotthárdon.
Molnár Miklós, Szentgotthárd alpolgármestere a konferenciát követő sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy az együttműködésen alapuló térségi iparfejlesztési program stratégiai tervezésében 5 munkacsoportban közvetlenül mintegy hetven szakértő vesz részt, további száz munkatárs pedig közvetetten.
Hozzátette; a műszaki oktatás és képzés összehangolt fejlesztése, a helyi kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése, a fejlesztések és beruházások koordinálása, a térségi infrastruktúrafejlesztések megteremthetik az itt levő cégek fejlődését, illetve további, magas hozzáadott értékű termékeket előállító gyárak betelepülését is.
Puskás Tivadar, Szombathely (Fidesz-KDNP) polgármestere rámutatott a városok olyan, egymástól eltérő gazdasági potenciálokkal rendelkeznek, amelyekkel egyedül nem biztos, hogy versenyképesek tudnak maradni. A térség önkormányzataival, gazdasági szereplőivel, intézményeivel összefogva viszont erős egységet képviselhetnek, amellyel értéket tudnak teremteni az itt élő emberek, az ország számára.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg (FIDESZ-KDNP) polgármestere szólt arról, hogy Szombathely és Zalaegerszeg városvezetése már egy évvel ezelőtt felismerte, hogy csak akkor lehetnek a városok sikeresek, ha erős gazdaságot építenek ki. A két város gazdasági szerkezetét lehetséges jövőjét elemezve kiderült, hogy ehhez partnert kell keresni, és ezt Szentgotthárdon találták meg.
Mindhárom városban a gazdaság gerince a gépipar, az elektronika, a mechatronika és a gépjárműgyártás, ezért stratégiai jövőjüket is ezekre a szektorokra kell építeni. A már működő vállalkozásokat, cégeket meg kell erősíteni, új befektetőket kell hozni a térségbe, amelyhez a megfelelő ipari kultúra, és "többé-kevésbé" az infrastruktúra is adott.
Huszár Gábor, Szentgotthárd független polgármestere azt mondta, hogy összefogással, térségi integrációval és az infrastruktúra fejlesztésével az iparfejlesztési programba képesek lesznek bekapcsolni a Muravidéket, Dél-Burgenlandot, Steiermarkot, és ha elkészül a gyorsforgalmi út, és továbbépítik a villamosvasutat, akkor akár a dél-grazi iparvidéket is.
Solt Tamás, az Opel Szentgotthárd Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy az év végéig három vadonatúj termékcsalád termelése kezdődik a vállalatnál, amivel 800 új munkahelyet tudnak teremteni, az alvállalkozókon keresztül pedig további 200-300 embernek tudnak munkát biztosítani. A cég munkaerőigényét a 9 ezer lakosú Szentgotthárd nem tudja kielégíteni, ezért fontos, hogy teljes térségben gondolkodjanak - hangsúlyozta az ügyvezető.
Kiemelte; alapvető érdek, hogy a világszínvonalú gépek, technológiák üzemeltetéséhez jól felkészült, képzett munkaerőt tudjanak alkalmazni. Ugyanakkor fontos az infrastruktúra fejlesztése is, hiszen az alkalmazottaknak 50-60 kilométeres távolságból kell bejárniuk dolgozni - jegyezte meg.
Molnár Miklós, Szentgotthárd alpolgármestere a konferenciát követő sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy az együttműködésen alapuló térségi iparfejlesztési program stratégiai tervezésében 5 munkacsoportban közvetlenül mintegy hetven szakértő vesz részt, további száz munkatárs pedig közvetetten.
Hozzátette; a műszaki oktatás és képzés összehangolt fejlesztése, a helyi kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése, a fejlesztések és beruházások koordinálása, a térségi infrastruktúrafejlesztések megteremthetik az itt levő cégek fejlődését, illetve további, magas hozzáadott értékű termékeket előállító gyárak betelepülését is.
Puskás Tivadar, Szombathely (Fidesz-KDNP) polgármestere rámutatott a városok olyan, egymástól eltérő gazdasági potenciálokkal rendelkeznek, amelyekkel egyedül nem biztos, hogy versenyképesek tudnak maradni. A térség önkormányzataival, gazdasági szereplőivel, intézményeivel összefogva viszont erős egységet képviselhetnek, amellyel értéket tudnak teremteni az itt élő emberek, az ország számára.
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg (FIDESZ-KDNP) polgármestere szólt arról, hogy Szombathely és Zalaegerszeg városvezetése már egy évvel ezelőtt felismerte, hogy csak akkor lehetnek a városok sikeresek, ha erős gazdaságot építenek ki. A két város gazdasági szerkezetét lehetséges jövőjét elemezve kiderült, hogy ehhez partnert kell keresni, és ezt Szentgotthárdon találták meg.
Mindhárom városban a gazdaság gerince a gépipar, az elektronika, a mechatronika és a gépjárműgyártás, ezért stratégiai jövőjüket is ezekre a szektorokra kell építeni. A már működő vállalkozásokat, cégeket meg kell erősíteni, új befektetőket kell hozni a térségbe, amelyhez a megfelelő ipari kultúra, és "többé-kevésbé" az infrastruktúra is adott.
Huszár Gábor, Szentgotthárd független polgármestere azt mondta, hogy összefogással, térségi integrációval és az infrastruktúra fejlesztésével az iparfejlesztési programba képesek lesznek bekapcsolni a Muravidéket, Dél-Burgenlandot, Steiermarkot, és ha elkészül a gyorsforgalmi út, és továbbépítik a villamosvasutat, akkor akár a dél-grazi iparvidéket is.
Solt Tamás, az Opel Szentgotthárd Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy az év végéig három vadonatúj termékcsalád termelése kezdődik a vállalatnál, amivel 800 új munkahelyet tudnak teremteni, az alvállalkozókon keresztül pedig további 200-300 embernek tudnak munkát biztosítani. A cég munkaerőigényét a 9 ezer lakosú Szentgotthárd nem tudja kielégíteni, ezért fontos, hogy teljes térségben gondolkodjanak - hangsúlyozta az ügyvezető.
Kiemelte; alapvető érdek, hogy a világszínvonalú gépek, technológiák üzemeltetéséhez jól felkészült, képzett munkaerőt tudjanak alkalmazni. Ugyanakkor fontos az infrastruktúra fejlesztése is, hiszen az alkalmazottaknak 50-60 kilométeres távolságból kell bejárniuk dolgozni - jegyezte meg.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?