Új szabályok mentén kötelezhetik munkára a dolgozót válsághelyzetben

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló záró rendelkezése kimondja: egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása a katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében történik. Mint kifejtették: "egészségügyi válsághelyzetnek minősül minden - rendszerint váratlanul bekövetkező - esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor".

A törvény arra is kitér, hogy egészségügyi válsághelyzet idején a betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható - szögezi le a jogszabály.

"A katasztrófa-egészségügyi ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat" - fogalmaz a törvény. Megyei szintű egészségügyi válsághelyzet idején az egészségügyi védelmi bizottság, országos szintű egészségügyi válsághelyzet esetén a miniszter jogosult - a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével - bármely egészségügyi dolgozót az ország más helységébe egészségügyi tevékenység végzésére kirendelni. A kormány a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók is kirendeléséről is határozhat.

A kirendelésre vonatkozó részletes szabályokat a katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló kormányrendelet rögzíti. Egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi tevékenység végzése céljából történő kirendelés vonatkozhat meghatározott személyre, az egészségügyi szolgáltatónál meghatározott számú, továbbá meghatározott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra, vagy az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézetben egészségügyi tevékenységet folytató egészségügyi dolgozókra.

Nem rendelhető ki terhes nő, 6 éven aluli gyermeket nevelő nő, továbbá az, aki 14 éven aluli gyermeket egyedül nevel, 3 vagy több 14 éven aluli gyermeket nevel, valamint aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozóját egyedül látja el. A dolgozók kirendeléséről a megyei egészségügyi védelmi bizottság vagy az országos tiszti főorvos javaslatára miniszteri határozatban döntenek, de sürgős esetben a kirendelés szóban is történhet.

Az egészségügyi szolgáltató vezetője a kirendelésben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a közléstől számított 24 órán belül haladéktalanul írásban kijelöli a követelményeknek megfelelő embereket, akiknek a kirendelés helyére történő szállításáról szükség esetén a kirendelt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes megyei egészségügyi védelmi bizottság gondoskodik.

A rendelet arra az eshetőségre is kitért, ha a kirendelt lakóhelye, illetve tartózkodási helye és a kirendelés helye közötti napi közlekedésre nincs
lehetőség, illetve ez aránytalan nehézséggel járna. Ebben az esetben elhelyezéséről és ellátásáról fekvőbeteg-gyógyintézethez való kirendelés esetén a fekvőbeteg-gyógyintézet, háziorvosi, illetve járóbeteg-szakellátási feladatra történő kirendelés esetén az érintett önkormányzat és a területileg illetékes megyei egészségügyi védelmi bizottság gondoskodik.