Uniós irányelvbe ütközik a készenléti jellegű munkakör

A Munka törvénykönyvének az úgynevezett "készenléti jellegű munkakörökre" vonatkozó rendelkezései nem állnak összhangban a 2003/88/EK irányelv 3., 17. és 22. cikkében előírt követelményekkel - áll a portálunknak eljuttatott uniós határozatban.

Az uniós szervezet a szakszervezet panasza kapcsán megállapította, hogy a "készenléti jellegű munkakörökben" dolgozók akár heti 72 órás szolgálat letöltésére is kötelezhetők, amely jelentősen meghaladja az irányelv 6. cikkében meghatározott 48 órás felső határt. A nemzeti hatóságok ezt az irányelv 22. cikke által biztosított "kívülmaradási lehetőség"
igénybevételeként értelmezik. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy nem teljesülnek a 22. cikkben a munkavállalók védelmére előírt feltételek.

Ezenkívül a válasz azt is megerősítette, hogy nincs garancia a 17. cikkben az Európai Bíróság értelmezése szerint az elmaradt napi pihenőidőt közvetlenül követő egyenértékű kompenzáló pihenőidő biztosítására.

A fentiekre való tekintettel az Európai Bizottság 2015. február 26-án úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, ami a kötelezettségszegési eljárás első lépése. A magyar kormánynak a reagálásra, intézkedésre két hónap áll rendelkezésre. A válasz alapján a Bizottság eldönti majd, hogy szükség van-e további lépésekre - áll Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének közleményében.

A készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatban az MDDSZ többször fordult a kormányhoz a megalakulása óta, jelezve a munkavállalók kárára történő visszaéléseket (melyeket a munkaügyi hatóság is korábban megerősített), de nem történt ez ügyben változás - olvasható a szakszervezet közleményében.

Farkas Péter szakszervezeti vezető kiemelte: a készenléti jellegű munkakör lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalókat havonta 200-300 órát (vagy még ennél is jóval többet) dolgoztassák bérpótlékok kifizetése nélkül, ugyanazért a munkabérért, mint, ha 174 órát dolgozna. Így a megengedett heti 40 óránál, ill., a túlórákkal együtt maximalizált 48 órát jelentősen túllépi a foglalkoztatás, és így a heti szabadnapot, illetve a heti pihenőidőt sem adják ki a munkavállalónak.

Az érdekvédő közleményében kitér arra is, hogy a vagyonvédelmi ágazatban különösen nagy a visszaélések száma, mivel papíron készenléti jellegűnek minősítik a vagyonőrök munkakörét, holott valójában nem az.

- A 24 órás szolgálatok miatt rengeteg elbocsátás volt a vagyonvédelemben, mert az agyondolgoztatott és kipihenetlen emberek nem bírták egészségileg hosszútávon a fokozott fizikai és pszichológiai igénybevételt - mondja az érdekvédő.

A magánbiztonsági dolgozók szerint a készenléti jellegű munkakört módosítani értelmetlen, el kell azt törölni, mert az EU Közösségi jog túlórákkal együtt is 48 órában maximalizálta a foglalkoztatást.

Ha ez megtörténik, ki kell fizetni az éjszakai és a túlóra pótlékokat, amivel együtt nőnek majd a bérek a szakszervezet reménye szerint.

Továbbá nem egy munkavállaló fogja mások munkáját elvégezni, mert a kieső időre plusz munkaerőt kell alkalmazni. - Ez több száz ezer munkavállalót jelent országos szinten, más foglalkoztatási ágazatokat is érintve - emeli ki Farkas Péter.