Válságkezelés: továbbra is a munkahelyek megőrzése a cél
A világgazdasági válság hatásait a pénzügyi rendszer stabilizálásával, kis és közepes vállalkozások (kkv) finanszírozását segítő programokkal, az uniós források felhasználásnak gyorsításával, illetve munkahelyek megőrzésével, az állásukat elveszített emberek támogatásával kezelné a kormány - mondta Bajnai Gordon.
A kormány azonnal újra tárgyalni kíván Nemzetközi Valutalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal, hogy megismertesse a két szervezet képviselőivel az új előrejelzéseket, az egyensúlyt biztosító intézkedéscsomagot - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök vasárnap a kormány ülését követően. Kérdésre válaszolva kiemelte: nem a tervezett 3 százalékos hiánycél elengedéséről tárgyalnának, mert ez nem időszerű.
A kkv-k finanszírozását segítő programok közt említette: könnyítenének azokon a feltételeken, amelyekkel most forrásokhoz juthatnak.
Bajnai Gordon a válság hatásainak enyhítésénél a legfontosabb intézkedéscsomagnak a munkahelyek megőrzése érdekében eldöntött lépéseket nevezte. A sajtótájékoztató után kiosztott prezentációból kiderült, hogy továbbvinnék a "4 nap munka, 1 nap képzés" programot, amelynek finanszírozását uniós forrásokból egészítenék ki. Az anyag szerint ösztönöznék a részmunkaidős foglalkoztatást, bértámogatással segítenék a munkába állást, komplex szolgáltatási programban vehetnének részt az elbocsátott dolgozók, és törvényt kezdeményeznek a rendezett munkahelyi kapcsolatokról.
A válságkezelés negyedik eleme az uniós források felhasználásnak gyorsítása, amelynek keretében felgyorsítanák az előlegfizetést, és a támogatói döntések meghozatalát. Bajnai Gordon ezzel összefüggésben kitért arra: támogatnák azokat a vállalkozásokat, amelyek ellehetetlenülnének az esetleges árfolyamveszteség vagy finanszírozási hiány miatt.
A miniszterelnök kitért arra, a reálgazdaság élénkítésére is szükség van. Ennek részeként többek közt elősegítenék a piacszerzést, csökkentenék a bürokráciát, visszaszorítanák a lánctartozásokat, fejlesztési stratégiát dolgoznának ki a nemzetgazdasági jelentőségű ágazatokra, átalakítanák a szakképzési rendszert, munkahelyteremtő programokat indítanának a mezőgazdaságban, a turizmus, és az építőipar területén, ösztönöznék a kutatás-fejlesztést. Ide sorolta azt is: meg kell tartani Magyarországnak a környező országokkal szembeni előnyét.
A kormány számos, a lakosság biztonságát, életminőségét javító intézkedést is tervez még - mondta el a miniszterelnök. Példaként említette az édesanyák elhelyezkedésének segítését, vagy a környezetvédelmi fejlesztéseket.
Bajnai Gordon kiemelte, olyan célokat tűz ki a kabinet, amelyek biztosítják, hogy tartósan 3-4 százalék között legyen az elsődleges egyenleg, az adósságszolgálat előtti teljes gazdasági egyensúly a 4 százalékot érje el.
Az állami szolidaritásról szólva a kormányfő megismételte a már bejelentett intézkedéseket, amely szerint a miniszteri fizetéseket 15 százalékkal, az miniszteri és államtitkári külföldi napidíjakat 50 százalékkal csökkentik, a többségi állami tulajdonú cégek vezetői fizetését maximalizálják, illetve a többségi állami tulajdonú cégek igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságért járó díjazásait radikális csökkentik.
A kkv-k finanszírozását segítő programok közt említette: könnyítenének azokon a feltételeken, amelyekkel most forrásokhoz juthatnak.
Bajnai Gordon a válság hatásainak enyhítésénél a legfontosabb intézkedéscsomagnak a munkahelyek megőrzése érdekében eldöntött lépéseket nevezte. A sajtótájékoztató után kiosztott prezentációból kiderült, hogy továbbvinnék a "4 nap munka, 1 nap képzés" programot, amelynek finanszírozását uniós forrásokból egészítenék ki. Az anyag szerint ösztönöznék a részmunkaidős foglalkoztatást, bértámogatással segítenék a munkába állást, komplex szolgáltatási programban vehetnének részt az elbocsátott dolgozók, és törvényt kezdeményeznek a rendezett munkahelyi kapcsolatokról.
A válságkezelés negyedik eleme az uniós források felhasználásnak gyorsítása, amelynek keretében felgyorsítanák az előlegfizetést, és a támogatói döntések meghozatalát. Bajnai Gordon ezzel összefüggésben kitért arra: támogatnák azokat a vállalkozásokat, amelyek ellehetetlenülnének az esetleges árfolyamveszteség vagy finanszírozási hiány miatt.
A miniszterelnök kitért arra, a reálgazdaság élénkítésére is szükség van. Ennek részeként többek közt elősegítenék a piacszerzést, csökkentenék a bürokráciát, visszaszorítanák a lánctartozásokat, fejlesztési stratégiát dolgoznának ki a nemzetgazdasági jelentőségű ágazatokra, átalakítanák a szakképzési rendszert, munkahelyteremtő programokat indítanának a mezőgazdaságban, a turizmus, és az építőipar területén, ösztönöznék a kutatás-fejlesztést. Ide sorolta azt is: meg kell tartani Magyarországnak a környező országokkal szembeni előnyét.
A kormány számos, a lakosság biztonságát, életminőségét javító intézkedést is tervez még - mondta el a miniszterelnök. Példaként említette az édesanyák elhelyezkedésének segítését, vagy a környezetvédelmi fejlesztéseket.
Bajnai Gordon kiemelte, olyan célokat tűz ki a kabinet, amelyek biztosítják, hogy tartósan 3-4 százalék között legyen az elsődleges egyenleg, az adósságszolgálat előtti teljes gazdasági egyensúly a 4 százalékot érje el.
Az állami szolidaritásról szólva a kormányfő megismételte a már bejelentett intézkedéseket, amely szerint a miniszteri fizetéseket 15 százalékkal, az miniszteri és államtitkári külföldi napidíjakat 50 százalékkal csökkentik, a többségi állami tulajdonú cégek vezetői fizetését maximalizálják, illetve a többségi állami tulajdonú cégek igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságért járó díjazásait radikális csökkentik.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák