Változhatnak a jogi szakvizsgával és szakértőkkel kapcsolatos szabályok

Az államtitkár azt mondta: a jogi szakvizsgák technikai lebonyolítása részben olyan adminisztratív feladatokat jelent, amelyet ő nem tart indokoltnak, ebben a körben várhatóan még az év végén rendeleti szinten lesz változtatás.

Hozzátette: a tárca kiemelt feladatként tekint az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó képzésekre és minősítésekre, köztük a jogi felsőoktatásra és a jogi szakvizsgáztatásra. Ezzel összefüggésben arról beszélt: a jogi felsőoktatás elmúlt 25 éves eredményei alkalmat adnak arra, hogy a tapasztalatokból következtetéseket vonjanak le, ugyanakkor szerinte a jogi szakvizsgarendszert nem lehet önmagában vizsgálni, azt a jogi hivatásrendek igényeivel is össze kell vetni.

Patyi Gergely szerint a szakvizsgákkal kapcsolatos elképzeléseknél szükségesek a szakmapolitikai egyeztetések és indokolt a jogalkalmazók bevonása. Úgy fogalmazott: a jogi felsőoktatás, az egyetemek, az ügyvédi kamarák, a bíróságok és az ügyészség nélkül a jogi szakvizsgák reformján gondolkodni nem lehet. Hozzátette: a kormányzati ciklus közepére várható, hogy ha szükség van a szakvizsgákkal kapcsolatban tartalmi változtatásra, az ahhoz szükséges javaslatokat megtegyék.

Az államtitkár szükségesnek nevezte az igazságügyi szakértők tevékenységének és működésének áttekintését is, ezt ugyancsak a ciklus első felében tervezik. Az ezt feltáró munka már korábban megkezdődött. Hozzátette: már most látszik, hogy a szakértőkkel összefüggésben is szükséges lehet jogalkotási feladat. Példaként említette annak vizsgálatát, hogy a szakértők feladatjegyzéke a jelenlegi formájában megfelelő-e. Mint mondta, számos jelzés érkezett már eddig is a tárcához azzal kapcsolatban, hogy a jegyzék változtatása szükséges, de az is felmerült, nem biztos, hogy minden egyes szakértőnél indokolt-e a jelenleg megkövetelt felsőfokú végzettség. Patyi Gergely az órásmestereket és a hangszerkészítőket említette példaként, akiknek a hozzáértése nem feltétlen attól függ, hogy van-e diplomájuk.

A szakértőkkel összefüggésben Patyi Gergely előrevetítette: késő őszre, télre várhatóak az első elemzések eredményei, amelyekből látható, hogy milyen feladatok lehet szükség.

Az államtitkárságáról - amelyet ebben a kormányzati ciklusban állítottak fel - azt mondta: feladata a bíróságokkal, az ügyészségekkel és a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatási szereplőkkel való kapcsolattartás. Közülük külön szólt a bíróságokról és az ügyészségekről, amelyek függetlenségét az alaptörvénynek megfelelően tiszteletben tartja. Esetükben Patyi Gergely szerint új elem a velük való aktív kapcsolattartás, a tevékenységükkel kapcsolatos esetleges jogalkotási szükségszerűségek feltárása, illetve a joggyakorlat nyomon követése, a bírósági és ügyészségi statisztikák elemzése és értékelése. Megemlítette, hogy tervezik egy joggyakorlat és statisztikát elemző főosztály felállítását. Úgy vélte, hatékony és szakmailag hasznos kapcsolatok kialakítására van szükség az Országos Bírói Tanáccsal és az Országos Bírósági Hivatallal, elsősorban azért, hogy a minisztériumi kodifikáció irányát a gyakorlati igények alapozzák meg.

A kiemelt feladatok között említette a dialógus kialakítását az igazságszolgáltatási rendszer többi szereplőjével, ezek közé sorolva a szakmai kamarákat.

Hangsúlyozta: a társadalomban komoly elvárás van az igazságszolgáltatás felé, hogy az emberek tisztességes eljáráshoz való joga megvalósulhasson, ezért ha szükséges, a minisztérium következetesen és alaposan gyakorolni fogja törvényességi felügyeleti jogosítványait.

Külön szólt arról, hogy a jelenlegi Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalból kell kiválnia az Igazságügyi Hivatalnak, azért, hogy egységes szakmai elvek alapján hatékonyabban tudjon szolgáltatásokat nyújtani a joghoz csak segítséggel hozzáférő embereknek. Ezek közé sorolta a pártfogó felügyelet, a jogi segítségnyújtás, az áldozatsegítés, a közvetítés és a kárpótlás intézményét. Úgy vélte, fontos, hogy az igazságszolgáltatáshoz közvetett módon vagy részben kapcsolódó feladatok is megfelelő iránymutatást és figyelmet kapjanak, mert - példaként említve a mediációt - azok hozzájárulhatnak a bíróságok leterheltségének csökkentéséhez.

További feladatok közé sorolta Patyi Gergely a hivatalos fordítókra és tolmácsokra vonatkozó szabályok áttekintését, a bírósági eljárások elhúzódásának, továbbá a végrehajtói rendszer hatékonyságának vizsgálatát. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: a jogkeresők elemi érdeke, hogy a követeléseiket megfelelő módon végre tudják hajtani, de az adósok helyzetét is figyelembe kell venni, mert a végrehajtás nem irányulhat a teljes ellehetetlenítésre.