Vándorló magyar vezetők
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatBár még csak az idei év elején járunk, már eddig is számos vezetőváltás történt a magyar vállalatoknál. Az mfor.hu annak járt utána, hogy ezek a hírek a válságból való kilábalással, és a felsővezetői réteg bővülésével vannak-e összefüggésben, vagy csupán szokás "fluktuációról" van szó.
A vezetői pozícióváltások és átrendeződések normális események a piacon, az idei év elején bekövetkezett bejelentések kapcsán azonban felmerül a kérdés, hogy a lassan újrainduló növekedés mekkora szerepet játszhat a mostani váltásokban.
Az idei cserék azért is különösen fontosak Balla Gyula, az AON Hewitt munkatársa szerint, mert a rendszerváltás óta felnőtt fiatal felsővezetői generáció most először szembesült egy válság hatásaival. Sok esetben a fiatal vezetők által felépített vállalati rendszerek felülvizsgálatra szorulnak, kérdés kik lesznek azok, akik hajlandóak saját művüket a feledés homályába veszni.
Balla szerint a menedzsment számára komoly problémákat okozhat az is, hogy a multinacionális cégeknél központosítás zajlik, ami a hazai vezetők jogköreit is csökkenti. Ugyanakkor a döntések sebessége és kockázatai növekedtek, egy vezető szerint a helyzet ahhoz hasonlít, amikor egy robogó vonatot kell menetközben javítani.
Csintalan Zsolt, a Randstad munkatársa szerint az idei cserék még nem a fellendülésnek köszönhetőek, bár szektoronként eltérő a helyzet. A válság negatív hatásaival először szembesülő vállalatok azok, ahol a fellendülés is először érezteti hatását. Szerinte mostanában elsősorban a gyorsan forgó fogyasztási cikkek piacán és az IT-szektorban különösen nagy a vándorlás, ezek azok a cégek, amelyek a legelőrébb tartanak a felépülés folyamatában.
Az építőipar és a pénzügyi szolgáltatók piacán jóval kisebb mozgásról számolt be Simon Anna, a Next Consultingtól, aki szerint a válság hatására minden szerkezeti elem, így a menedzsment is keskenyebbé vált, és átrendeződtek a vezetőkkel szembeni elvárások is. Ebben a szektorban a kockázatérzékenység volt az, ami leginkább előtérbe került, az utóbbi egy-két évben a konzervatívabb üzleti szemléletű vezetők váltak keresettebbekké. A krízis során hagyományosan kiemelt fontosságú kompetenciák, mint a people management vagy a válságmenedzsment is nagyobb szerepet kaptak.
A vezetők iránti kereslet növekedését nem érzi jelentősnek Lipcsei András a Pendl & Piswangertől, szerinte a vállalatok alkalmazkodása a változó piaci helyzethez egy nagy lomha hajóhoz hasonlítható, ami nehezen fordul. Rámutatott, hogy a nagy autóipari beruházásoknak köszönhetően nem jelenik meg a külföldi tőkebeáramlás lassulása a statisztikákban, ám ez a kép csalóka. Az új vezetői kinevezések többsége így a tradicionális vállalatoknál zajlik, és a kormányváltás sem okozott komoly mozgásokat a versenyszférában. Ő is beszámolt a menedzsment karcsúsodásáról, melyet elsősorban a költséghatékonyság fokozott figyelembe vétele okozott. A vezetői képességek iránti elvárások nem változtak jelentős mértékben, leginkább a fenntarthatósági, környezeti hatások figyelembe vételében volt elmozdulás. A fellendülésből eleinte főleg a termelővállalatok részesülhetnek, különösen műszaki vonalon, tette hozzá Lipcsei.
Az idei cserék azért is különösen fontosak Balla Gyula, az AON Hewitt munkatársa szerint, mert a rendszerváltás óta felnőtt fiatal felsővezetői generáció most először szembesült egy válság hatásaival. Sok esetben a fiatal vezetők által felépített vállalati rendszerek felülvizsgálatra szorulnak, kérdés kik lesznek azok, akik hajlandóak saját művüket a feledés homályába veszni.
Balla szerint a menedzsment számára komoly problémákat okozhat az is, hogy a multinacionális cégeknél központosítás zajlik, ami a hazai vezetők jogköreit is csökkenti. Ugyanakkor a döntések sebessége és kockázatai növekedtek, egy vezető szerint a helyzet ahhoz hasonlít, amikor egy robogó vonatot kell menetközben javítani.
Csintalan Zsolt, a Randstad munkatársa szerint az idei cserék még nem a fellendülésnek köszönhetőek, bár szektoronként eltérő a helyzet. A válság negatív hatásaival először szembesülő vállalatok azok, ahol a fellendülés is először érezteti hatását. Szerinte mostanában elsősorban a gyorsan forgó fogyasztási cikkek piacán és az IT-szektorban különösen nagy a vándorlás, ezek azok a cégek, amelyek a legelőrébb tartanak a felépülés folyamatában.
Az építőipar és a pénzügyi szolgáltatók piacán jóval kisebb mozgásról számolt be Simon Anna, a Next Consultingtól, aki szerint a válság hatására minden szerkezeti elem, így a menedzsment is keskenyebbé vált, és átrendeződtek a vezetőkkel szembeni elvárások is. Ebben a szektorban a kockázatérzékenység volt az, ami leginkább előtérbe került, az utóbbi egy-két évben a konzervatívabb üzleti szemléletű vezetők váltak keresettebbekké. A krízis során hagyományosan kiemelt fontosságú kompetenciák, mint a people management vagy a válságmenedzsment is nagyobb szerepet kaptak.
A vezetők iránti kereslet növekedését nem érzi jelentősnek Lipcsei András a Pendl & Piswangertől, szerinte a vállalatok alkalmazkodása a változó piaci helyzethez egy nagy lomha hajóhoz hasonlítható, ami nehezen fordul. Rámutatott, hogy a nagy autóipari beruházásoknak köszönhetően nem jelenik meg a külföldi tőkebeáramlás lassulása a statisztikákban, ám ez a kép csalóka. Az új vezetői kinevezések többsége így a tradicionális vállalatoknál zajlik, és a kormányváltás sem okozott komoly mozgásokat a versenyszférában. Ő is beszámolt a menedzsment karcsúsodásáról, melyet elsősorban a költséghatékonyság fokozott figyelembe vétele okozott. A vezetői képességek iránti elvárások nem változtak jelentős mértékben, leginkább a fenntarthatósági, környezeti hatások figyelembe vételében volt elmozdulás. A fellendülésből eleinte főleg a termelővállalatok részesülhetnek, különösen műszaki vonalon, tette hozzá Lipcsei.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?