Vendégmunkás-stop: Bóna Szabolcs szerint biztosított az agrárium munkaerő-ellátása

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter Facebook-bejegyzésben reagált a vendégmunkások foglalkoztatását érintő szabályozás körüli vitákra. A tárcavezető szerint az agrárágazatban és az iparban a munkaerő-ellátottság továbbra is zavartalan marad, miközben a kormány célja a magyar munkavállalók érdekeinek védelme.

A miniszter a napokban közzétett Facebook-posztjában a következőket írta:

"Az agrárágazatban és az iparban zavartalan marad a munkaerő-ellátottság!

Vállaltuk, hogy felülvizsgáljuk a harmadik országbeli munkások Magyarországon történő foglalkoztatásának szabályait. Az erről szóló kormányhatározat meghozatala előtt azonban széleskörűen egyeztettünk az agrárium szereplőivel is.

Fontos ugyanakkor tisztázni, hogy mire terjed ki ez a kormányrendelet.

A „vendégmunkás tartózkodási engedéllyel” nagyrészt kiemelt munkaerő-kölcsönző – többségében NER-es kötődésű cégek – hoztak be nagy számban hazánkba ázsiai munkavállalókat, a kormány pedig ezen lehetőséget függesztette fel.

• A korábban kiadott engedélyek továbbra is érvényesek maradnak, és meghosszabbíthatók.

Mi az, ami változatlanul marad?

• A – mezőgazdasági ágazatokra legjellemzőbb – foglalkoztatási célú tartózkodási engedély és szezonális vendégmunkás engedély, illetőleg a Nemzeti Kártya továbbra is, változatlan feltételek mellett kiadható harmadik országbeli munkavállalóknak.

Célunk, hogy a magyar munkavállalók érdekeit megvédjük, és a külföldön dolgozó magyar állampolgárokat hazahozzuk.”

Mit változtatott a kormány a vendégmunkások foglalkoztatásában?

Június 6-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely szűkítette a gyorsított eljárásban foglalkoztatható vendégmunkások körét. Az új szabályozás értelmében több korábban fontos kibocsátó országból érkező munkavállalók már nem alkalmazhatók a korábbi egyszerűsített rendszerben.

A kormány ugyanakkor hangsúlyozza: a korábban kiadott engedélyek érvényben maradnak, és egyes, az agráriumban széles körben használt engedélytípusok továbbra is elérhetők maradnak.

Munkaadók szerint magyar munkahelyek is veszélybe kerülhetnek

A szabályozás ugyanakkor komoly aggodalmakat váltott ki a munkaadói szervezetek körében. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács korábban arra figyelmeztetett, hogy a harmadik országbeli munkavállalók korlátozása nemcsak termelési problémákat okozhat, hanem magyar munkahelyeket is veszélybe sodorhat.

A szakmai szervezet becslése szerint jelenleg 2500-3000 külföldi munkavállaló dolgozik a zöldség-gyümölcs ágazatban és a kapcsolódó feldolgozóiparban. Egyes vállalkozásoknál a külföldi dolgozók aránya az 50 százalékot is elérheti, ezért a munkaerő pótlása rövid távon rendkívül nehéz lehet.

A termelés visszaesése, a beruházások elhalasztása, szélsőséges esetben pedig munkahelyek megszűnése is szerepel azok között a kockázatok között, amelyekre az ágazati szereplők felhívták a figyelmet.

Valódi munkaerőhiány vagy inkább bérkérdés?

A vendégmunkásokról szóló vita nemcsak a munkaerő rendelkezésre állásáról, hanem a bérekről is szól. A Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferencián Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezetője arról beszélt, hogy a vállalat fejlesztési tervei veszélybe kerülhetnek, ha a jövőben nem tudnak külföldi munkavállalókat alkalmazni.

A kijelentések ugyanakkor élénk vitát váltottak ki. Többen azt a kérdést tették fel: valóban nincs elegendő munkaerő Magyarországon, vagy a vállalatok nem találnak dolgozókat azon a bérszinten, amelyet kínálnak?

A vita során többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a hosszú távú versenyképesség nem feltétlenül az olcsó munkaerőre épül, hanem a termelékenység javítására, a technológiai fejlesztésekre és a magasabb hozzáadott értékű termelésre.

kép: magnific