Vita az új Mt.-ről: munkahelyteremtés kontra jogfosztott munkaerő

Fidesz-KDNP: a foglalkoztatottsági- és versenyképességi mutatók is javulhatnak

Lakatosné Sira Magdolna szerint a válság elleni küzdelemben minden lehetséges eszközzel erősíteni kell Magyarország versenyképességét, az új munka törvénykönyve pedig javíthat a munkaerőpiac rugalmasságán, ami növelheti az országos foglalkoztatási szintet. A szintén kormánypárti Kiss Attila úgy fogalmazott: a munka törvénykönyvének megszületése közvetlenül még nem teremt új munkahelyeket, de a rugalmas munkakörnyezet biztosításával segíti elérni a kormány által ígért egymillió új munkahely létrehozását. Ékes Ilona (Fidesz) szerint a törvényjavaslat segítheti a munkához való jog kiteljesedését, valamint a munkavállalók kollektív jogainak érvényesülését, továbbá növelheti a vállalkozás szabadságát.

Frakciótársa, Fülöp István örvendetes ténynek nevezte, hogy az új munka törvénykönyve már a bevezetőjében is megemlíti: a törvényes foglalkoztatás bővülését akarja segíteni. A képviselő kitért rá, hogy az alapszabadság húsz nap lesz, de a munkavállalók pótszabadságra is jogosultak. A javaslat fejleszti a védett korra vonatkozó szabályozást - tette hozzá. Varga László (KDNP) azt mondta, a Szentírás alapján vizsgálta meg a törvényt és képviselőtársai számára nyugodt szívvel javasolja annak elfogadását. Hozzátette: a "munka mindannyiunk kötelessége, a mi kötelességünk pedig megteremteni annak lehetőségét".

MSZP: a javaslat egy sajátos értékvilágot hordoz

Tukacs István (MSZP) úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat egy "sajátos értékvilágot hordoz" miközben kiolvasható belőle egy nagyon rideg gyakorlatiasság is. Úgy fogalmazott, hogy a kormány szerint az olcsó és a jogfosztott munkaerő az érték. Ezeket az értékeket egy olyan gyakorlatias törvényalkotással akarják biztosítani, amelyek "számomra legalábbis dermesztőek" - tett hozzá. A törvényjavaslatot úgy elemezte, hogy a regionális minimálbér akár arra is lehetőséget ad majd, hogy a vállalkozók a minimálbér alatt foglalkoztassanak majd embereket.
A szocialista padsorokból felszólaló Sós Tamás és Veres János egyaránt teljesen elhibázottnak nevezte a munka törvénykönyvére vonatkozó törvényjavaslatot és annak visszavonását kérték a kormányoldaltól. Veres János hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják, hogy a javaslat területi alapon tegyen különbséget a bérekben.

Jobbik: nem teremt új munkahelyek a munka törvénykönyve

A jobbikos Jámbor Nándor szerint a kormány által előterjesztett munka törvénykönyve nem lesz alkalmas új munkahelyek teremtésére. Az ellenzéki politikus a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását szorgalmazta. Közölte: csak ezen cégek helyzetbe hozása jelenthet érzékelhető növekedést a foglalkoztatásban, illetve a bérekben.
Frakciótársa, Bertha Szilvia úgy fogalmazott, a kormány a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok lazításával az eddigi jogsértések legalizálására készül.

A nők foglalkoztatását segítené az LMP

Ertsey Katalin (LMP) felszólalásában a nők szerepét emelte ki a foglalkoztatottság növelésében. Elmondása alapján a gyereknevelés és a munka közötti egyensúly megteremtésére lenne szükség, ami elsősorban a munkavállaló és a munkaadó folyamatos, egyéni szintű egyeztetésével, továbbá a magas színvonalú szociális szolgáltatások biztosításával érhető el.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően november 14-ig elnapolta az általános vita lezárását, aminek értelmében a képviselők hétfőig nyújthatják be módosító javaslataikat a Ház elé, ugyanakkor felszólalni már csak a részletes vitában tudnak majd ismét.

Vita a szakképzési hozzájárulásról

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott a parlament munkája szerda este. Az expozét ismertető Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a gazdaság által igényelt szaktudással rendelkező munkavállalók képzéséhez feltétlenül szükséges a szakképzés gyakorlati oldalának erősítése. A szakképzési hozzájárulásnak a törvénytervezetbe foglalt átalakítását nélkülözhetetlennek tartotta ahhoz, hogy a duális képzést a vállalati környezetben valósítsák meg.

A javaslat célját úgy foglalta össze, hogy a szakképzési hozzájárulási rendszernek garantáltan biztosítania kell a duális képzéshez szükséges forrásokat és azokat kell preferálnia, akik maguk is részt vállalnak a képzésben. Hangsúlyozta, hogy az új törvény elfogadásával a szabályozás áttekinthetőbb és a jelenleginél egyszerűbb lesz. Kitért arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek egyenlő esélyt kapnak a támogatásokhoz való hozzáféréshez. Kiemelte, hogy a hozzájárulásra kötelezettek visszaigényelhetik a tanulók gyakorlati képzésének költségeit, ha annak mértéke meghaladja a bruttó kötelezettséget.

A nyelvoktatás visszaszorulásától tart az MSZP

Sós Tamás (MSZP) azt mondta: mivel a jogszabály alapján a munkáltatóknak januártól nem lesz lehetőségük a szakképzési hozzájárulás bizonyos részét munkavállalóik nyelvi képzésére fordítani, visszalépés várható a nyelvoktatás területén. Ezt azért is hibás lépésnek tartotta, mert ez a lehetőség is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években nőtt - bár a nyugat-európai szinttől továbbra is elmarad - az idegen nyelvet legalább társalgási szinten beszélők aránya. A szocialista politikus úgy ítélte meg: korai az új jogszabályt már január 1-jén életbe léptetni. Kifogásolta továbbá, hogy a kormány a törvényjavaslatról nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel.

Ékes József (Fidesz) azt mondta, hogy egy nagyobb cégnek elemi érdeke, hogy saját dolgozóit képezze és erre forrást is fordítson. A képviselő kijelentette, hogy a gazdasági társaságokat ösztökélni kell a szerződéskötésre, mert az biztosítja, hogy jól képzett szakemberekhez jutnak majd. A politikus leszögezte, hogy az eddigi rendszer viszont "hihetetlenül rossz volt".