10 óvodásból 7-nek ma még nem létező foglalkozása lesz

A gőzgép megjelenése jelentette az első ipari forradalmat, majd következett a tömegtermelés kialakulása (futószalagok elterjedése az autóiparban), végül az elektronika révén megjelent az automatizáció a termelésben - így jutottunk el a negyedik ipari forradalomhoz, a digitalizációhoz, a robotizációhoz.

Ez utóbbit Csath Magdolna szerint legelőször az autóiparban lehet megtapasztalni - az autóiparra jelentősen támaszkodó gazdaságok - így Magyarország is, ahol több összeszerelőüzem is működik - esetében érdemes lesz figyelni, hogyan hat ez majd a munkanélküliség alakulására - írta a Világgazdaság.

A mesterséges intelligencia azt teszi majd lehetővé, hogy bizonyos gondolkodást is átvegyenek a robotok, így a szellemi munkának egy része az óriási adatfeldolgozás miatt kiváltható lesz - véli a professzor, aki úgy véli „drámai változásokról van szó”. Eddig viszonylag kiszámítható módon, lineárisan fejlődött a világ, ezzel szemben most radikális ugrásnak nézünk elébe - tette hozzá.

Gyorsan el kell gondolkodni a robotadón!

Csath Magdolna felvetett egy olyan kérdéskört is, hogy ha valahol a robot a munkavállaló, akkor a robotra ki lehet-e vetni adót? Lesz-e robotadó? Mi lesz az így kieső állami adóbevételekkel? Mivel a cégek az automatizációval próbálnak nagyobb nyereségre szert tenni, ezért felmerült az is, hogy a technológiai fejlődést az állam lassítaná - a nagyobb adóbevétel elérése érdekében.

Az állam nem ülhet összetett kézzel, mert a robotizáció először az összeszerelő üzemeket fogja elérni - azok az országok, amelyek nem lépnek időben, a kezdetektől nem kapcsolódnak be a változásokba, örökre lemaradhatnak. Szerinte az államnak agilisnek, innovatívnak és gyorsan tanulónak kellene lennie, megfelelő környezetet kell teremteni az innováció számára, az emberekbe, a tudásba kell fektetni. Csath szerint „a kormányzatnak nagyon gyorsan el kellene kezdenie gondolkodnia ezen”, ugyanis ezt a problémakört nem a vállalatok fogják megoldani, hanem ez állami feladat.

Annak az esélye, hogy a könyvelők elveszítik állásukat 2030-ig, 90 százalék - kezdte előadását Darák Péter, a Kúria elnöke az adószakértőknek szóló konferencián. Elmondta, hogy olyan ütemben fejlődik és változik a világ, hogy ma 10 óvodásból 7 felnőttkorában olyan foglalkoztatást fog űzni, ami ma még nem is létezik. A digitális jövővel kapcsolatban elmondta, hogy bármit, bármikor, bárhol tudni kell majd nyújtania - ez lesz ugyanis az ügyfelek elvárása.

Világgazdaság