100 millió dolláros fizetés egyetlen AI-szakembernek? Zuckerberg személyesen indult hajtóvadászatra

Mark Zuckerberg azzal tölti mostanság a napjait, hogy e-maileket és WhatsApp-üzeneteket küldözget a mesterséges intelligencia iparág legnagyobb elméinek – mindez egy kétségbeesett kísérlet, hogy behozza a Meta lemaradását. A The Wall Street Journal cikke szerint személyesen keresett meg több száz kutatót, tudóst, infrastruktúra-mérnököt, termékfejlesztési specialistát és startup-alapítót, hogy csatlakozzanak ahhoz az új "Szuperintelligencia laborhoz”, amelynek építése folyamatban van.

Több címzett annyira megdöbbent, hogy el sem hitte: valóban Zuckerberg ír neki. Volt, aki azt hitte, hogy csak egy átverés, és napokig nem válaszolt.

Ráadásul Zuckerberg nem csak „hideg” üzeneteket küld: százmilliós dolláros ajánlatokat tesz – olyan összegeket, amelyek a techszektor történetének legdrágább munkaerő-igazolásai közé tartoznának. Azt is felvetette, hogy egész startupokat vásárolna fel.

Noha ezek a pénzügyi ajánlatok rendkívül csábítóak, több potenciális jelölt is vonakodik elfogadni a Meta ajánlatát. Bizalmatlanságuk hátterében a cég mesterséges intelligencia projektjei körül kialakult problémák állnak, másrészt a gyakori átszervezések, amelyek miatt nem egyértelmű, ki is irányítja pontosan az AI-fejlesztéseket.

A Meta AI-fejlesztési nehézségei áprilisban tetőztek, amikor többen azzal vádolták a céget, hogy manipulálta az AI-teljesítmények rangsorát, így jobb színben tüntetve fel a legújabb modelljét, mint amit az valójában tudott. Emellett a cég elhalasztotta az új, csúcskategóriás AI-modell bemutatását is, ami komoly kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a Meta képes-e lépést tartani a mesterséges intelligencia világában zajló versennyel.

Ez a sztori a technológiai „hidegháború” egyik leglátványosabb fejezete – ahol nem a termékek, hanem az agyak megszerzése lett a tét.

Zuckerberg nem válogat: alapítókat, cégeket és kockázatitőke-alapokat is célba vett

Hogy orvosolja a Meta mesterséges intelligenciával kapcsolatos bénultságát, Zuckerberg gyakorlatilag a vállalat fő toborzójává vált.

A hírek szerint megpróbálta elcsábítani az OpenAI társalapítóit, köztük John Schulmant és Bill Peebles-t, de egyikük sem csatlakozott a Metához.

Zuckerberg állítólag Ilya Sutskevert, az OpenAI másik társalapítóját is megkörnyékezte.

Egyes szakembereknek Zuckerberg 100 millió dolláros (kb. 40 milliárd forint) ajánlatokat tett. Emellett 14 milliárd dollárt fektetett a Scale AI nevű startupba, és annak vezérigazgatójába, Alexandr Wangba, aki a Meta új AI-részlegét vezeti majd. Ez az üzlet Wangot, mindössze 28 évesen, a techipar egyik legdrágább igazolásává tette. Ezek brutálisan nagy számok még a Szilícium-völgy szintjén is.

A Scale-üzleten és néhány másik toborzáson túl azonban egyelőre nem világos, mennyire sikeresek Zuckerberg erőfeszítései. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman szerint a legjobb emberei továbbra is a cégnél maradtak. Az OpenAI ellenajánlatokat tett azoknak, akiket a Meta megpróbált elcsábítani.

A mesterséges intelligencia „hidegháborújában” most nem (csak) a modellek versenyeznek – hanem a tehetségek és startupok birtoklása a valódi csatatér.

Homályos vízió, belső ellentétek

Azok számára, akik visszautasították Zuckerberget, a Meta új AI-szupercsapatára vonatkozó víziója is aggodalomra adott okot.

Zuckerberg egy körülbelül 50 fős csapatot bízott meg azzal, hogy jelentős áttöréseket érjen el az AI-modellek fejlesztésében, beleértve azt is, hogy idővel eljussanak a „szuperintelligencia” szintjére. Többen azonban úgy nyilatkoztak: a koncepció túl homályos, és azon kívül, hogy most rohamtempóban toboroznak, nem látnak konkrét megvalósítási tervet.

A Meta nemcsak kívülről, de belülről is megosztott: még a vezető AI-tudósuk sem ért egyet a jelenlegi fejlesztési iránnyal. Ez komoly bizalom- és stratégiai kérdéseket vet fel, különösen azok számára, akiket meg akarnak nyerni a projekthez.

Toborzási vacsora Zuckerberg házában

Zuckerberg egy „Recruiting Party” nevű WhatsApp-csoport tagja, amelyben Ruta Singh, a Meta toborzási vezetője, valamint Janelle Gale, a vállalat HR-vezetője is benne van. Zuckerberg aktívan olvassa az AI-kutatási tanulmányokat, mélyen beleássa magát a technológiába, és próbálja kideríteni, kik dolgoznak valójában az adott fejlesztéseken.

Amikor a Recruiting Party csoport felfedez egy potenciális jelöltet, Zuckerberg megkérdezi, milyen módon szeretnének kommunikálni, majd ő maga küldi az első üzenetet, hogy felkeltse az érdeklődésüket.

Egy bennfentes szerint Zuckerberg azért vette kézbe a toborzást, mert felismerte, hogy így tudja a legnagyobb hatást gyakorolni: egy tőle érkező e-mail sokkal erősebb fegyver, mint egy névtelen fejvadász megkeresése.

Miután a potenciális jelöltek elhiszik, hogy valóban a Meta vezérigazgatója ír nekik, Zuckerberg gyakran meghívja őket vacsorára a kaliforniai Palo Altóban vagy a Lake Tahoe melletti házába. Minden lépésnél aktívan részt vesz a toborzási folyamatban.

Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy ez a személyes megközelítés és a nagy pénzek kombinációja sikeres lesz-e a Meta számára. Nemrégiben egyik riválisa nyilvánosan gúnyt űzött Zuckerberg ajánlataiból.

„Legalábbis eddig” – mondta Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója –, „egyik legjobb emberünk sem döntött úgy, hogy elfogadja ezeket az ajánlatokat.”

Elon Musk szerint dolgozni nem kell majd a jövőben, csak értelmet találni az életnek

- olvassa el korábbi cikkünk! 

kép: britannica.com