kapubanner for mobile
Megjelent: 14 éve

141 ezer forintot keres az átlag magyar

Nettó 141 ezer forintot keres a magyar, 1,6 százalékkal többet, mint tavaly. 17,3 ezerrel csökkent az alkalmazásban állók száma - jelenti a KSH.

A versenyszférában dolgozók átlagkeresete 229 200 forint, a költségvetési szervezeteknél pedig 197 700 forint volt a január-márciusi időszakban, így a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 200 volt - olvasható a KSH jelentésében.

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit.

Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetés területén 0,5 százalékkal csökkentek, amit a közfoglalkoztatás súlyának növekedése okozott. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (458 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (423 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (376 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (156 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

2012. január-márciusban a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka, átlagosan 10 600 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó -–kompenzációban részesült. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél alkalmazásban állók is részesülhetnek kompenzációban, így a nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8 százaléka, 10 500 forintot kapott ezen a címen. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-márciusban átlagosan 6,2 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,6 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. Ha figyelmen kívül hagyjuk a közfoglalkoztatottakat, a költségvetési intézményeknél dolgozók alapilletménye 3,2 százalékkal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 141 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 185 800) forint volt, 1,6 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 229 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3 százalékkal haladta meg a 2011. január-márciusi értéket. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,4 százalék volt. A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 804 ezer fő volt az alkalmazásban, mely 24,7 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január-–márciusban. A költségvetési szférában 716 ezren dolgoztak (4,5 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 52 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első három hónapjában több mint négyszeresére nőtt (átlagosan 40,8 ezer fő volt). A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 103 ezer fő állt alkalmazásban, 2,8 ezer fővel több, mint egy éve.

Összességében a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent.
  • 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Lemaradtak a középvezetők – csak ennyivel nőtt a fizetésük idén

Úgy tűnik, idén a középvezetők maradtak le a legjobban a bérversenyben: átlagosan kevesebb mint 7 százalékkal nőtt a fizetésük, miközben több... Teljes cikk

Október végétől a nők már ingyen dolgoznak – de most fordulhat a kocka

Az Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik. Ettől a szimbolikus naptól kezdve olyan, mintha a nők az év végéig „ingyen” dolgoznának a... Teljes cikk

Minimálbér-emelés: több, mint bérváltozás – így hat az egész ügyviteli rendszerre

A minimálbér-emelés hatása messze túlmutat a bérek korrekcióján – az egész ügyviteli és adminisztrációs folyamatra kihat, ezért érdemes... Teljes cikk