2006. évi X. törvény a szövetkezetekről III. Fejezet

20. § (1) Tagi munkavégzés esetén a tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját is.
(2) Tagi munkavégzési jogviszony esetén a tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő öt napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani.
21. § (1) A szociális szövetkezet alapszabálya a tagi munkavégzési jogviszonyban állók számára előírhatja, hogy a tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem köteles szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven belül - az alapszabályban meghatározott időpontban és módon - köteles a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha az alapszabály értelmében a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és a tulajdonába kerülő javak szövetkezet részére történő átadásával teljesíti.
(2) Ha a szociális szövetkezet alapítói között tagi munkavégzési jogviszonyt létesítő olyan személyek is vannak, akik a vagyoni hozzájárulásukat az (1) bekezdés szerint teljesítik, e személyeket a cégbejegyzéskor a vagyoni hozzájárulás megfizetése és a vagyoni hozzájárulás teljesítésének határideje vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni.

4. Agrárgazdasági szövetkezet

22. § (1) Az agrárgazdasági szövetkezet a mező- vagy erdőgazdasági, valamint élelmiszeripari ágazatban fő- és kiegészítő tevékenységet folytató szövetkezet, amely fő tevékenységként
a) tagjai tevékenységét előmozdító jelleggel tagjai számára - azok elsődleges agrárgazdasági termeléséhez, termékeinek piacra juttatásához - szolgáltatásokat nyújt, vagy tevékenységet folytat, amelynek során
aa) a termeléshez szükséges anyagok és eszközök közös beszerzését, a termés közös értékesítését szervezi;
ab) a termés tárolását, feldolgozását végzi;
ac) a termeléshez, illetve a feldolgozáshoz kapcsolódó gépi szolgáltatásokat nyújt;
b) termelő jelleggel tagjai vagy mások mező- vagy erdőgazdasági földjét hasznosítva agrárgazdasági termelést folytat.
(2) Az agrárgazdasági szövetkezetnek a nevében - az elsődleges tevékenységének megfelelően - a „mezőgazdasági”, az „erdőgazdasági”, illetve az „élelmiszeripari” kifejezést fel kell tüntetnie
(3) Az agrárgazdasági szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell a tevékenységének megkezdését szolgáló működési alap létrehozásáról és a működési alap felhasználásának szabályairól.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti agrárgazdasági szövetkezet a tagjával kötött szerződéses jogviszonyban nem törekedhet nyereség elérésére.
23. § (1) A 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti agrárgazdasági szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjai számának megállapításakor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint öregségi nyugdíjasnak minősülő tagokat figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az agrárgazdasági szövetkezet bejegyzésekor a cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell a vezető tisztségviselő nyilatkozatát a személyes közreműködést nem vállaló nyugdíjas tagok megjelöléséről.
24. § (1) Az agrárgazdasági szövetkezet súlyos érdeksérelmének kell tekinteni, ha a tagnak a kizárása iránti kereset megindítására okot adó tevékenysége vagy mulasztása az Európai Unió vagy a költségvetés által finanszírozott támogatásnak az agrárgazdasági szövetkezet általi igénybevételét hiúsítja meg vagy az igénybe vételét veszélyezteti.
(2) A bíróság soron kívül határoz a tag tagsági jogainak felfüggesztéséről, ha az agrárgazdasági szövetkezet a kizárást az (1) bekezdés szerinti okból kezdeményezte.

5. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet

25. § A közérdekű nyugdíjas szövetkezet (a továbbiakban: nyugdíjas szövetkezet) célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa. A nyugdíjas szövetkezet célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A nyugdíjas szövetkezet a céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.
26. § (1) A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet.
(2) A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.
(3) A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.
27. § A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,
b) öregségi nyugdíjban részesül-e,
c) az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
d) a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
e) vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és
f) vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését.
28. § A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével.
29. § (1) A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.
(2) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. e törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.
(4) A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
(5) A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.
(6) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a tag által vállalt feladatok körét,
b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
c) a nyugdíjas szövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
(7) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a nyugdíjas szövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
a) a szolgáltatás fogadójának személyében,
b) a teljesítendő konkrét feladatban,
c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d) a feladat teljesítésének helyében, valamint
e) a feladat teljesítésének időtartamában.
(8) A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a nyugdíjas szövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.
(9) A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a nyugdíjas szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.
30. § A szolgáltatás fogadója együttműködik a nyugdíjas szövetkezettel, így különösen biztosítja a nyugdíjas szövetkezet képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a nyugdíjas szövetkezetet a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.
31. § A nyugdíjas szövetkezet tagja alapításkor vagy belépéskor vagyoni hozzájárulást köteles vállalni. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.
32. § (1) A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén a Ptk. 3:334. §-a alapján közösségi alapot képez, amire a Ptk. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni.
(2) A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénylésére, az odaítélés eljárási rendjére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.
33. § Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.
34. § A nyugdíjas szövetkezetnek a nevében viselnie kell a „közérdekű nyugdíjas szövetkezet” megnevezést.
35. § A 35. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
36. § A 36. §-t a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
37. § A 37. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
38-39. § A 38-39. §-t a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
40. § A 40. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
41. § A 41. §-t és az azt megelőző alcímet a 2013: CCLII. törvény 181. § (4) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.