40 év felett a legnagyobb a bérszakadék férfiak és nők között

A közeledő Nemzetközi Nőnap, valamint a március 5-i Egyenlő Fizetés Napja alkalmából a Fizetesek.hu kutatói megnézték, vajon mekkora a nemek közti bérszakadék ma Magyarországon?

Az eredményekből kiderült, hogy az elmúlt év során - csakúgy, mint 2011-ben - a hazai nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet kaptak, mint férfi kollégáik. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a férfiak bruttó átlagfizetése 255.000 forint, míg a nőké 210.500 forint. Ez a különbség némileg magasabb az európai átlagnál, ami jelenleg 17 százalék.

Nálunk a legnagyobb különbség a 40 év feletti munkavállalók körében mutatkozik: 45-54 éves korosztály esetében 25 százalék, a 35-44 évesek között pedig 26 százalék a differencia a két nem fizetése között. A legkisebb, 11 százalékos lemaradás a 24 év alatti, leginkább pályakezdő nőknél adódik, 34 éves kor alatt pedig átlagosan 18 százalék a különbség.

A diploma sem feltétlenül garancia az egyenlőségre: főiskolai végzettséggel ugyanis a gyengébbik nem képviselői 25 százalékkal, egyetemi diplomával pedig átlagosan 23 százalékkal alacsonyabb fizetésre számíthatnak. Ezt a szakadékot csupán az alapfokú végzettségű munkavállalók 21 százalékos bérkülönbsége tudja megközelíteni. Érettségivel, szakközépiskolával a nők fizetési lemaradása 18 százalék illetve 19 százalék, a legkisebb - 12 százalékos - különbség pedig az OKJ-s papírokkal mutatkozik.

Nagyobbak az eltérések a pozíciószintek szerinti összehasonlításnál: míg a felsővezető nők átlagosan negyedével kevesebbet kapnak, mint a férfiak, addig a segédmunkásoknál csupán 5 százalék a különbség. A középvezetők esetébén és a szolgáltatási szférán belül 16 százalék, az irodai dolgozóknál 10 százalék.

A Fizetesek.hu eredményei szerint a cégtulajdon nem befolyásolja számottevően a nők diszkriminációját. A külföldi cégeknél 18 százalék, a belföldi tulajdonú munkaadóknál 19 százalék, állami alkalmazottként pedig átlagosan 21 százalék a differencia.

Ha a fizetéseket pozíciók és szakmák szerint hasonlítjuk össze, akkor némileg árnyaltabb képet kapunk. Az eredményeket ugyanis befolyásolja az is, hogy melyik nem képviselői dolgoznak többségben az adott területen.

Köztudott, hogy a felsővezetésben leginkább férfiakat találni, ennek megfelelően az ügyvezető igazgatók 27 százalékkal, a pénzügyi igazgatók 25 százalékkal, a kereskedelmi igazgatók pedig 18 százalékkal kapnak kevesebbet, ha nők.

De az olyan pozíciókban is, mint a közigazgatási referens (24 százalék), a projektmenedzser (23 százalék), a szakács (22 százalék), az újságíró (18 százalék), az ügyvéd (17 százalék), a személyzeti tanácsadó (15 százalék), vagy éppen a könyvelő (10 százalék) jelentős a nők lemaradása.

Vannak azonban fordított helyzetek is: talán nem meglepő, hogy a bérszámfejtők esetében 22 százalékkal, gyógyszerészeti laboránsok esetében 13 százalékkal, az office managereknél 12 százalékkal, az egészségügyi nővéreknél 10 százalékkal, az általános iskolai tanároknál 5 százalékkal keresnek többet a nők, hiszen ezekben a szakmákban ők vannak többségben.