70 évesen a munkaerőpiacon: hol fogunk dolgozni és mit fogunk csinálni?

Kevés gyerek születik, közben egyre több az idős ember, nő a születéskor várható élettartam. És ha ez még nem lenne elég, a járulékot fizetők között magas a minimálbérre bejelentett és így igen alacsony összeget befizetők aránya. Közben 600 ezer aktív magyar külföldön él. Ezért kell egyre tovább dolgozni, különben nem lesz ki eltartsa a nyugdíjasokat. Ám arra is érdemes lenne gondolni a szakember szerint, hogy mit kezd majd a munkaerőpiac ennyi idős emberrel. Hogy fogunk 65-70 éves korunkig dolgozni, ha a munkáltatók már az 50 év felettieket is diszkriminálják? Munkahelyek, méghozzá befogadó munkahelyek és átképzések szükségesek Farkas András, portálunk nyugdíjszakértője szerint. Mellbevágó adat, hogy a kezdőnyugdíj 40-60 százalék közötti jövedelem-visszaesést jelent átlagosan az utolsó bérünkhöz képest.

Az Eurostat adatai szerint míg az unióban 81 év, addig Magyarországon 76 év az átlagos születéskor várható élettartam. A kutatásból az is kiderül, hogy noha gazdaság fejlettségi szintje a legfontosabb tényezője a várható élettartamnak, a társadalmi-kulturális környezet, az életmód vagy éppen az adott ország egészségügyi ellátása is fontos szerepet játszik abban, hogy meddig élnek egy országban.

A kutatások azt is vizsgálják, hogy az életünkből menyi időt töltünk egészségben. Ebben nincs olyan nagy lemaradásunk az EU-tól, mindössze 1,5-2 évvel számíthatnak rövidebb egészséges életre a magyarok a KSH adatai szerint.

Egy szekszárdi rendelőben is visszaigazolták az adatokat. A háziorvos is úgy tapasztalja, a magyarok tovább élnek, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt, aminek több oka van. „Elsősorban az, hogy tudatosabban, egészségesebben élünk. Tulajdonképpen az egészségügyi ellátás is folyamatosan javul. Általában ahogy a gazdaság ereje növekszik, úgy egyre többet tud az ember fordítani saját magára, saját egészségének fenntartására és az egész szociokulturális környezetére” - mondja Schrancz Róbert háziorvos.

A nők tovább élnek

A statisztika szerint a nők tovább élnek. Hazánkban 79 és fél évig, míg a férfiak 72 évig. Schracz Róbert háziorvos azt mondta, a nők valóban tovább élnek, ami pedig a genetikára vezethető vissza. Másrészt a nők egészségtudatosabbak, nem isznak, nem dohányoznak annyit, mint a férfiak és jobban odafigyelnek a táplálkozásra. Mégis a nők mehetnek el előbb nyugdíjba. Találkoztunk olyan férfiakkal, akik a nők nyugdíjkedvezményének jogosságát kétségbe vonták. De erre majd később térünk vissza.

Tovább élünk, hogy tovább dolgozzunk?

Örvendetes, hogy az ember tovább él, de az már annyira nem buli, hogy az életünk nagy része kizárólag munkával telik. Ám Farkas András nyugdíjszakértő megnyugtat: „A nyugdíjszakértők nem a születéskor várható élettartamot nézik, hanem azt hogy a nyugdíjkorhatár után még mennyi ideig élnek az emberek. Ez hazánkban mindkét nem esetében igen hosszú idő. A nők a nyugdíjat követően még 20 évig, míg a férfiak 16 évet élnek” - hangsúlyozza a szakember. Ezt azonban egy nyugdíjrendszer sem tudja finanszírozni.

Muszáj emelni a nyugdíjkorhatárt

Európa társadalma öregszik: sok az idős ember hazánkban is - lásd keretes írásunkat -, sokkal kevesebb gyerek születik mint 30 évvel ezelőtt. Az EU nyugdíjstratégiájában is az szerepel., hogy 2050-ig 70-72 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt, különben fenntarthatatlanná válnak a felosztó-kirovó rendszerek. „Ráadásul ha egyre kevesebb a járulékfizető és egyre több a nyugdíjas, az kihat majd a nyugdíjak értékére is” - emeli ki Farkas András.

Tovább nehezíti a magyarországi helyzetet az elvándorlás. Nagy bevételkiesést okoz a külföldön élő 600 ezer magyar. Másrészt a járulékot fizetők között magas a minimálbérre bejelentett és így igen alacsony összeget befizetők aránya is.

Míg Magyarországon az 1990-es évek elején 1,4 millió volt a 65 éves és idősebb népesség létszáma, addig 2011-ben már 1,7 millió főt számlált a korcsoport, arányuk a népességben 13-ról 17 százalékra nőtt. A szakmai számítások szerint 2030-ra 2,1 millióan lesznek ebben a korsávban, arányuk közel lesz a 24 százalékhoz, 2060-ra pedig 2,6 millió fő lehet 65 év felett, ami már nagyjából a teljes lakosság harmadát jelenti.
Forrás: Magyar Idők

Meddig fogunk dolgozni?

A keretes írásunkban közölt adatokra pillantva jól látszik, hogy hazánk lakossága is öregszik, amivel párhuzamosan nálunk is emelik, méghozzá fokozatosan a nyugdíjkorhatárt mind a két nem esetében. Idén 63 évesen lehet letenni a munkát örökre. 2022-ben már mindenki csak 65 évesen mehet majd el nyugdíjba. A nőknek azonban van egy kedvezményük, ha 40 év jogosultsági időt szereznek, nyugdíjba mehetnek. „Ám érdemes kiemelni, hogy a 40 évből legfeljebb nyolc évet lehet elismerni gyermekneveléssel kapcsolatban szolgálati időként” – mondja Farkas András nyugdíjszakértő. A többi 32 évnek munkával szerzett szolgálati időnek lennie. És mivel a tanulmányi időszakok nem számíthatók be, ez a kedvezmény inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűeket érinti. „Jelen pillanatban 130 ezer nő részesül ilyen kedvezményes nyugdíjban. Jellemzően 3-4-5 évvel előbb mehetnek így nyugdíjba. De ha ez fenn is marad ez a lehetőség, maga a nyugdíjkorhatár emelése elkerülhetetlen folyamat a jövőben is” - teszi hozzá Farkas András nyugdíjszakértő. Persze vannak, akiknek ez nem tetszik és a férfiak 40 év után nyugdíjba vonulását támogatnák. "Ha tovább élnek a nők, milyen jogon mehetnek előbb nyugdíjba? A gyereknevelés nem munka" - mondja egy cégvezető, aki neve elhallgatását kérte.

70 évesen a munkaerőpiacon: hol fogunk dolgozni és mit fogunk csinálni?

A szakember szerint a kormányzatok azért nyúlnak az nyugdíjkorhatár emeléséhez, mert ez az egyik legkézenfekvőbb és egyszerűbb megoldás. Ugyanakkor az idős emberek foglalkoztatása egy sor kérdést vet fel, amire már most programokat kellene kidolgozni a szakember szerint Befogadó munkahelyekre és átképzésekre van szükség - húzza alá Farkas András.

Fenntartható a nyugdíjrendszer, de mennyi nyugdíjunk lesz?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányában az olvasható, hogy további húsz évig még fenntartható a nyugdíjrendszer, de a 2030-as évek közepétől már olyan hiány lesz, amit valahogy pótolni kell.

„A hazánkban is jelen levő nyugdíj-biztosítási rendszer érzékeny arra, hogy mennyi a nyugdíjas, a tényleges járulékfizető és milyen fizetések után fizetik a járulékokat” - igazolta vissza az előzőeket Futó Gábor társadalombiztosítási szakértő. Kiemelte: ugyanakkor nem mehet csődbe a nyugdíjrendszer, mert az fogalmilag kizárt. „Le van írva a költségvetési törvényünkben, hogy ebből hány százalékot kell a nyugdíjbiztosítási alapba utalni. Ott van a nyugdíjtörvényben is, hogy amennyiben az alapkiadásai nem lennének biztosíthatóak a befolyt járulékokból, akkor állami garancia van. Ebben az értelemben adóból is finanszírozható a nyugdíj” – mondta Futó Gábor az InfoRádióban.

Ön félre tudja tenni jövedelme 60 százalékát nyugdíjra?

Vagyis nyugdíj elvileg lesz, a kérdés az hogy mennyi. A Hvg írása is ezt a problémakört járta körül. Azt írják, hogy a nyugdíj összege a munkában töltött évek számától és a nettó átlagkeresettől függ. A közel másfél millió minimálbéres mindössze 50 ezer forint körüli nyugdíjra számíthat.

Akik az átlagkeresetnek megfelelően keresnek azok pedig 100 ezer forintra számíthatnak majd nagyjából. Ha valaki a jelenlegi állapotoknak megfelelően 175 ezer forintos nyugdíjat szeretne elérni, a nettó 130 ezer forint helyett 218 ezer forintos (70 százalékkal nagyobb!) átlagjövedelmet kellene felmutatnia.

Mellbevágó adat, hogy a kezdőnyugdíj 40-60 százalék közötti jövedelem-visszaesést jelent átlagosan az utolsó bérünkhöz képest. Egy minimálbéres esetén az életpályaátlag 60-65 ezer forint, ami 40 ledolgozott év után is csak 45 ezer forint körüli nyugdíjat jelent. Egy mai negyvenesnek a jövedelme 60 százalékát nyugdíjcélú megtakarításba kellene tennie, ha a minimálbér és az átlagkereset közötti különbséget ki akarja egyensúlyozni - írja a gazdasági portál.