A 6 legnagyobb hiba a változásmenedzsmentben
A változásmenedzsment kicsit olyan, mint a konfliktuskezelés. Nagyszerű elméleteket, modelleket írnak róla egyetemeken, amikor nem vagy konfliktusban és nem borítanak el az érzelmeid. Ám ebből a való világban kevés állja meg a helyét. Ugyanakkor a változásmenedzsment az egyik legfontosabb vezetői készséggé vált a jelenlegi folyamatosan, gyorsan, kiszámíthatatlanul változó üzleti világban. Nem ritka, hogy a változások egymást érik. Hiába várjuk, hogy majd nyugodtabb vizekre érjen a szervezet hajója, már nincsenek nyugodtabb vizek. Makó Ferenc írása.

Mi a Sensánál közel húsz éve foglalkozunk szervezeti kultúrát érintő változásokkal, szervezeti fejlesztésekkel. Most bemutatunk néhányat a szervezetek által leggyakrabban elkövetett hibákból.
1. Hiányzik a vízió
A munkatársak számára úgy tűnik, hogy a változásra csak azért van szükség, mert valaki, valahol szeretne felmutatni valamit (mondjuk, hogy sikeresen levezényelt egy változást). De sokszor senki sem érti, hogy valójában erre miért van szükség, mi az értelme, hogy mivel, miben leszünk jobbak, ha változtatunk!
Mindennél fontosabb, hogy minél előbb, lehetőleg, már a változás előtt mindenki (értsd: mindenki, akit érint, aki bármilyen módon részt vesz a változásban)lássa, hogy hova vezet a változás, miért jó ez neki, miért jó ez a csapatnak, miért jó ez a szervezetnek/vállalatnak. Az eddigi jól bevált dolgokat nehezen adjuk fel. Hozzászoktunk, megismertük, beálltunk a már ismert rendszerre, miért is kellene ezen változtatni. Csak a lelkes kezdés törheti meg a status quo-t.
2. A változást erőből próbálják végig vinni
„Majd mindenki beáll a sorba, aki nem, annak meg el lehet menni!” A COVID mindenkinek megmutatta, hogy még egy ilyen drasztikus változást is ki lehet bírni. Az emberek sokkal nyitottabbak lettek arra, hogy munkahelyet váltsanak, a munkaerőpiaci helyzet is lehetővé teszi, sőt bizonyos helyzetekben támogatja ezt. Ezek után az a vezetés, aki erőből akar átnyomni egy változtatást a szervezeten, könnyen találhatja magát abban a helyzetben, hogy „elfogynak” a munkatársak, vagy elindul egy gyors kontraszelekció: aki tud, mert jó munkaerő és keresik, máris vált. Maradnak azok, akik nem tudnak váltani, vagy mert nem kellenek máshol, vagy mert még jobban ragaszkodnak a megszokotthoz. Ritka és nagyon értékes persze az a munkatárs, aki elkötelezettségből marad, amíg csak el nem lehetetlenítik.
A változáshoz kell az erő, kellenek a jól meghatározott irányok, de a munkatársak bevonása, a közös vízió (az értelme annak, amiért küzdünk), nem maradhat el. Ha csak egy mód van rá, minden egyes kollégának bele kell nézni a szemébe, el kell magyarázni és át kell beszélni vele a változás mibenlétét. Természetesen ezt egy „one-man-show”-ban működő vezető nem fogja tudni megcsinálni, de mindenkinek a közvetlen vezetőjével le kell ülnie és végig kell beszélnie a dolgokat. Ehhez persze elkötelezett és felkészült alsó, közép és felső szintű vezetőkre van szükség, akik fejlesztése időbe telik. Azok a cégek, amelyek folyamatosan fektetnek vezetőik felkészültségébe, 5-7-szer nagyobb valószínűséggel vághatnak bele egy szervezeti szintű változásba.
A konferencia, több évtizedes hagyományt követve, az aktuális szervezeti és HR kihívásokra ad válaszokat és bemutatja a magyar piac vezető tréningcégeinek legújabb fejlesztéseit és tapasztalatait. Válaszok a folyamatos változásra, stresszre, fluktuációra és a hibrid működésre.
Izgalmas előadások és tartalmas workshopok egész nap. 500+ év szervezetfejlesztési tapasztalat egy helyen. Nyeremények 1 millió Ft értékben. A program üzleti vezetőknek, cégvezetőknek, HR vezetőknek, HR Business Partnereknek és vállalati képzési és fejlesztési szakembereknek szól.
Jelentkezzen most! További részleteket itt talál.
3. Minden változást egy átfogó felméréssel kell kezdeni
Hányszor láttunk már olyat, hogy egy hosszú kérdőív és jónéhány interjú után elindult a pletyka: „Változásra (leépítésre) készülnek, mindannyian megyünk a levesbe” A negatív hírek mindig gyorsabban terjednek, főleg egy bizonytalan helyzetben. Egy kevésbé, vagy nem jól kommunikált „felmérés” azonnal gyanússá válik, és bár még el sem kezdtük a változtatást, már mindenki fél, retteg, hogy mi lesz vele, mi lesz az eddigi megszokott egzisztenciális hátterével. A félelemmel teli munkatársakkal már sokkal nehezebb lesz végigvinni a változást, maga a felmérés is tele lesz eltorzult, eltorzított információkkal. A munkatársak bevonása is nehezebb lesz, hiszen mindenki úgy érzi, hogy a túlélésért küzd, nem pedig valami nagyszerű dolgot hoz létre.
Természetesen van értelme az előzetes felmérésnek és annak, hogy egy a változás során jól működő mérési, monitoring rendszert hozzunk létre, de mindez a korábban említett, magával ragadó vízió nélkül nem működik vagy éppen kontraproduktív.
4. A régi KPI-okat nem vizsgálják felül
Egy megújuló szervezetnek, a megújuló módszereknek új KPI-okra is szüksége van. A régi KPI-ok bármilyen jó is voltak eddig, sokszor tapasztaljuk, hogy ellene mennek az újdonságoknak, az új módszereknek. A legtöbb szervezet KPI rendszere amúgy sem kellően átgondolt, még régről örökölt. Azt mérik, ami könnyen mérhető, nem pedig a fontos dolgokat, amik amellett, hogy támogatják a termelést, pozitív hatással vannak a szervezet/vállalat jövőjére is. Sokszor találkozunk azzal, hogy túl sok a KPI, vagyis nem is KPI-okkal, hanem csak PI (Performance Indicator)-okkal dolgoznak, vagy valójában KRI-okat (Key Result Indicator) mérnek, mert a felsővezetésnek nyilván ezek a legfontosabbak.
Vizsgáljuk felül a KPI-okat, hogy azok támogassák a változást, az új működést! Tegyünk rendbe a KPI rendszerünket, hiszen ezek képezik le a céljainkat a mindennapokban és a jövőre vonatkozóan is!
5. Túl hamar elhisszük, hogy győztünk és elértük a változással, amit akartunk
Amennyiben hiányzik a követés, szép lassan elindul a visszarendeződés. Az okosan megújított, átgondolt KPI-ok képesek lesznek arra, hogy megmutassák, ha csak felszínen értünk el változásokat. Sok olyan szervezetet láttunk már, ahol a munkatársak azt várták, mikor lesz már vége ennek a változási projektnek is. Adódott ez természetesen az eddigi elhalt változási projektekből, amiket egyszer csak „otthagyott” a vezetőség, vagy mert kiderült, nem is olyan jó ötlet, vagy mert, akinek az ötlete volt, elment a vállalattól.
6. Menet közben nem változtatunk a projekten – pedig lehet, hogy kellene!
Amit egyszer elkezdtünk foggal, körömmel, inunk szakadtáig kitartva végig is visszük. Csakhogy egy ennyire gyorsan változó, kiszámíthatatlan környezetben, egy nagyobb szervezeti változásnál nem egyszer előfordul, hogy a kezdeti, okosnak tűnő és megtérülő projektek nem fogják elérni a céljukat. „Változtatni a szervezeti változás projekten, amit erőből, kőkemény szabályokkal akartunk végigvinni, ki hallott már ilyet?”
Az új változásmenedzsment módszereknek pont az a lényege, hogy menet közben folyamatosan monitorozva a projektet és az elért eredményeket, készek vagyunk arra, hogy beavatkozzunk. Alakítunk a projekt terven, változtatunk módszereken, vagy akár a célokon. Az agilis változásmenedzsment vagy az agilis projektmenedzsment kiváló eszközöket kínál erre.
A legtöbb szervezetnek a fiókjai tele vannak halott változtatási kísérletekkel, projektekkel. Tudjuk, hogy a változási projektek nagy része elbukik!!! Ezek a halott projektek minden alkalommal azt erősítik a munkatársak tömegeiben, hogy egy változási projekt egyfajta úri huncutság, amit a törtető vezetők próbálnak sikerként felmutatni felsővezetőiknek vagy az anyavállalatnak. Vagyis, csak ki kell várni a végét, elmúlik! Addig is tegyük a dolgunkat, ami már több tíz éve ugyanúgy működik.
Makó Ferenc
Sensa Consulting Kft.
- 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BME
Részletek
Jegyek
- 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.
Részletek
Jegyek
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara idén 11. alkalommal hirdeti meg pályázatát a Szakképzési Díjra, mely a magyarországi szakképzés... Teljes cikk
Hogyan írjunk jó CV-t? Segíthet-e az AI ebben, vagy inkább még mindig az Europass a nyerő? Fontos-e a jelöltélmény, vagy ez csak bullshit? Fazekas... Teljes cikk
Mára már nem kérdés, hogy nincs fontosabb készség a változásra való képességnél - írja Sharlyn Lauby HR tanácsadó a HR Bartender blog... Teljes cikk
- Felkészülés a jövő kihívásaira: Komplex vállalati képzések a Viapantól 2 hónapja
- Ez lett a legfontosabb készség, avagy "superskill" a munkaerőpiacon 2 hónapja
- Nők 40 év: hogyan igényelhető a kedvezményes nyugdíj? 3 hónapja
- Mit tehetnek a cégek a munkahelyi jóllétért? 3 hónapja
- Képezd magad - ne csak az iskolapadban, az üzleti életben is! 3 hónapja
- Nem félnek a trénerek a mesterséges intelligenciától 4 hónapja
- Ember - AI - Ember: hogyan használjuk jól a technológiát? 5 hónapja
- Utánfutó vagy Úttörő a HR az Ön cégében? Hallja az idők szavát? 5 hónapja
- Változásmenedzsment: az AI hatása a munkavállalói elégedettségre és elkötelezettségre 5 hónapja
- Hogyan tudunk pontosabb 360 fokos mérést készíteni kevesebb erőforrással? 6 hónapja
- Ez dönt igazán sikerről és kudarcról: terítéken a vezetői kultúra 6 hónapja