Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 9 éve

A fenntartható fejlődés lehetőségei - vállalati gyakorlatok

A fenntartható fejlődés nem más, mint emberi gőg

A gazdaság célja, hogy boldoggá tegye az embert, de ez mára pont az ellenkezőjére fordult - kezdte előadását Mérő László, gazdaságpszichológus-matematikus, a KÖVET Egyesület konferenciáján. A matematikus Darwin evolúciós elméletét és kortársának, Mendelnek a genetikai öröklődés-modelljét ültette át a modern gazdaságra, és ebből vont le következtetéseket.

Mérő László szerint ez a két, 150 évvel ezelőtt élt tudós együttesen az élet működésének logikáját fedezte fel. A gének replikátorként, "nem túl pontos másolási mechanizmus-gyártóként" működnek, "generálva" a tulajdonságokat, amelyek ezután szelektálva öröklődnek. Elmondható, hogy az életet olyan dolgok generálják - Mérő László szerint -, amelyek különböző mechanizmusokat hoznak létre. Ilyen replikátorok újabban az IT vírusok, de a "mém"-nek nevezett gondolati "gének" is ebbe a csoportba tartoznak. Replikátor a pénz is, amelynek egy bizonyos formája, az úgynevezett "món" maga is képes pénzt fialni.

E gondolkodás alapján a globalizáció egyetemleges jelenség, amely biológiai szinten már lezajlott - hiszen genetikai kódok által generált élőlényekből áll minden faj-, a gazdasági globalizáció pedig a "mónetikai" kódok alapján jelenleg is zajlik, és amelynek során rengeteg lokális, vagy globális vállalkozás jött és jön létre.

Ezen okfejtés alapján Mérő László szerint ma a globalizáció ellen lázadni olyan, mintha a genetikai kód ellen tennénk ezt. A fenntartható fejlődés a matematikus szerint nem más, mint "hübrisz", azaz gőgösség. Az ember része, és nem ura az evolúciónak, amely nem tervez, szervez, hanem összetesz, kipróbál, "játszik" a lehetőségekkel. Mérő László szerint maga a környezetvédelem nem más, mint egy életképes "mém". A gazdaságpszichológus azt tanácsolta, hogy ne várjunk túl sokat, mert a folyamatok az emberi akarattól függetlenül zajlanak.

Ha lehullnak a korlátok

A humánetológia "megszaladási" jelenségnek nevezi azt, amikor egy öröklődő preferenciára válaszul megjelenik egy olyan, öröklődő jelenség, amely a szelekciós korlátok lehullása után túlburjánzik. Miklósi Ádám biológus, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője előadásában ezt az emberi társadalomban is megfigyelhető jelenséget a csokoládéfogyasztás kapcsán mutatta be. Az édes, zsíros táplálék iránt az ember fogyasztási preferenciát mutat, amely sokáig egyensúlyban volt a környezettel, mert nehezen jutott ilyen táplálékhoz. Az Újkor óta azonban lehullott a szelekciós korlát, mert bármikor hozzáférhetővé vált a cukor, ugyanakkor az édes íz preferenciája megmaradt. Az eredményt a korlátlan édességfogyasztás, az elhízás és az ezzel kapcsolatos betegségek megjelenése jelentette.

Miklósi Ádám szerint ugyanilyen folyamat zajlik most a kommunikáció terén. A főemlős szeret kommunikálni, sőt úgynevezett kommunikációs kényszere van. Ennek korlátot szabott a tér és az idő, azonban a telefonnal, a mobillal ez átléphetővé vált, és most már bármikor, bárhol, bárkivel lehet kommunikációs kapcsolatot létesíteni.

A másik, a biológus által óvatosabban megfogalmazott jóslat a szépség-ipar területén megjelenő korlátozás-mentességre hívta fel a figyelmet. Az ember preferálja a szimmetrikus elrendezésű, nagy szemű, kis orrú-állú arcokat. Ennek van biológiai alapja - a szakember szerint -, mivel ezek a jegyek magasabb ösztrogén-szintet mutatnak, amely a teherbeeséskor segíti az élettani folyamatokat, de a preferencia bőven túlszárnyalja ennek biológiai jelentőségét. Az üzleti és a magánéletben ma már az tűnik "rátermettebbnek", annak jobb a fellépése, aki ezekkel a jegyekkel rendelkezik. Mindenki ezeket a külső jegyeket szerette volna megszerezni, de erre eddig nem volt lehetőség. A plasztikai sebészet fejlődésével azonban ez a korlát lehullott, és - ha az ár nem szab komoly akadályt -, akkor ugyanaz a helyzet állhat elő, mint ami ezer éve a cukor esetében. Ahogy az akkori ember számára elképzelhetetlen volt egy kilogramm cukrot vásárolni a boltban, úgy az arcváltoztatás is csak a ma emberének fantasztikum.

Arra a kérdésre, hogy hasonló esetben mit lehet tenni, Miklósi Ádám többféle választ adott. Először is, megpróbálkozhatunk a preferencia megváltoztatásával. Sokan például mutánsok, nem szeretik az édes ízt. De ez igazából nem jelent megoldást tömegek helyzetére. Lehet emelni a korlátokat, például a költségeket, adókat beépítve. Ezek mellett azonban mindig ott vannak a kiskapuk, amellyel kijátszhatóak.

A tanszékvezető szerint az igazi megoldás az, ha magasabb rendű rendszerbe helyeződik át a folyamat. Például, ha az egészséges életmód, mint egységes idea megjelenik a társadalmon belül, és a korlátlan édesség-fogyasztási kultúra-átadást lehetetleníti el.

A természet saját magát, a civilizációt az energia tartja életben

Míg a természet valóban, addig az emberi társadalom csak látszólagosan működik - mondta előadásában Hetesi Zsolt, fizikus, az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központjának tudományos munkatársa. Az energia-felhasználásnak ugyanis a fizika törvényei szerint a minél hatékonyabb felhasználás a célja, és e helyett a legmagasabb szintű kihasználás folyik.

A kutató véleménye szerint az emberiség a története során az önmagát kitűnően szabályozó természettel folytatott viszonyát iszonyra fordította. Az öntözéses földműveléssel az őserdőből sivatagot, a monokultúrás földműveléssel pedig komplex tájrombolást indított el. Ugyanakkor például a Bodrogközben folyó ártéri gazdálkodás sikeres példája annak, hogy akár együtt is működhet a két civilizáció.

A legnagyobb probléma az, hogy az ipari forradalom óta az emberiség az örökségét éli fel azzal, hogy a kőszénből, olajból - tehát a Föld évmilliók alatt elraktározott forrásából - nyeri az energiát. Ezek a készletek azonban kimerülőben vannak. Az olaj, mint energiaforrás egyre hozzáférhetetlenebb, mert azok a mezők, ahonnan könnyen kibányászható volt a nyersolaj, kimerültek. Az olaj pedig nem nyersanyag- Hetesi Zsolt szerint-, hanem forrás, amelyet csak akkor fejtenek ki, ha megéri.

Ugyanez a helyzet a földgázzal, az uránra épülő atomenergiával is. A megújuló energiák a jelenlegi technikai szinten kevéssé képesek ezt a felhasználást kiszolgálni, ráadásul tradicionális technológiával gyártják a szél- és napelemeket, amelyek ugyanannyira károsítják a környezetet. A fizikus szerint a megoldás a körfolyamatokban, a lehető legteljesebb újrahasznosításokban rejlik. Nitrogén, szén és vízkörforgásokra építhető a jövő társadalma. A fenntarthatósági szakembereknek pedig az a feladatuk, hogy a szabályozást már a folyamatok elején harcolják ki, ne a "cső végén", a kiáramló környezet-szennyező anyagnál kezdjék megtervezni a cselekvést.

Felelős pénzügyek - egy közösségi bank megoldásai

A 2011-ben a "Valóban Felelős Vállalat" CSR- díjat nyert Magnet Magyar Közösségi Bank ügyvezetője, és egyben egyik tulajdonosa, Salamon János arról számolt be, hogy 1995-től az akkor még takarékszövetkezetként működő pénzintézet indulásától úgy működtek, ahogy a mostani elvek szerint - immár tudatosan - megállapodtak. A 2008-óta bankként funkcionáló Magnet többségi tulajdonosai ma is magyar részvényesek, rajtuk kívül 30 százalékot tulajdonol egy spanyol közösségi bank. Ahogy Salamon János elmondta, az "ösztönös működésük" azt jelentette, hogy csak a számukra etikus magatartást engedték az üzletpolitikába átkerülni. Ennek egyik eleme az volt, hogy a magas kockázatok miatt 2007-ig nem adtak devizahitelt, és 2008-ban akit lehetett, "áttereltek" az euro-alapú hitelhez.

A 2008-as év a bank menedzsmentjét - egyben tulajdonosi körét- sokként érte. Ugyanakkor jó alkalom volt ez arra, hogy rájöjjenek, hogy a vezetők és munkavállalók által egyaránt saját gyermekként kezelt bankot csak összefogással, és sok-sok tanulással menthetik meg.

A tapasztalatok megszerzése után pedig eldöntötték, milyen legyen az a működésmód, amelyet a továbbiakban fenn tudnak tartani. Ennek egyik alappillére volt az a gondolat, hogy a további működésnél a profit megszerzése nem lehet mindenek felett való elvárás, illetve a növekedés sem elsődleges. A pénz számukra csupán egy eszközzé vált, nem pedig kizárólagos céllá. A lefektetett működési elveik szerint a sok segítséget nyújtó összefogást meg kell tartani, sőt, az ügyfelek felé is ki kell terjeszteni. Például az ügyfeleket tájékoztatták arról, hogy mekkora az az összeg, amely az ő betéteikből a bank számára hasznot jelent.

A hitelért fordulókat negatív és pozitív szempontból egyaránt szűrik, nem adnak pénzt emberi jogokkal ellentétes célokra, illetve mindenre könnyebben adnak, ami a fenntarthatóságot, az átláthatóságot növeli. Az osztalék 10 százalékát közcélokra adományozzák, és az ügyfelek maguk dönthetnek arról, mely szervezetek kaphassanak támogatást.

Bevonással formálják a dolgozók szemléletét

Számtalan munkaegészségügyi-, és -biztonsági képzés megtartása után sem növekedett a munkavállalók környezet-tudatos viselkedése, ezért Ódor Erzsébet, a Chinoin/ Sanofi újpesti részlegének Health & Safety Enviroment (HSE) vezetője a kollégáival együtt úgy döntött, megpróbál más utat találni ahhoz, hogy megértessék a dolgozókkal, miért fontos a sok szabály betartása.

A "Kisvuk" fantázianév alatt futó program során javaslatokat kértek a dolgozóktól, akik a sor mellett állva - a tapasztalatok szerint - lényeglátó ismeretekkel bírtak az adott, környezeti probléma felderítésében, megoldásában. Két év alatt 378 javaslat érkezett, amelyet kivizsgáltak.

"Le kellett menni az emberekhez az üzemekbe, a karbantartókhoz, hogy megkérdezzük őket, mit látnak és gondolnak a témáról" - mondta a HSE vezető. A közlekedés-biztonság, a biztonsági kultúra magasabb szintjének elérése, a környezeti kultúrára való érzékenyebb reagálás és szűrőprogramok a részei a most már rendszeresen megtartott HSE hétnek is. Az a cél, hogy a "zöld szemlélet" közelebb kerüljön az emberekhez.

A HSE vezető "népnevelésnek" aposztrofálta azt a folyamatot, amely során a Kristálynak nevezett programcsomag segítségével a dolgozói környezettudatosságot növelték.

Mérhető, célszámokkal rendelkező CSR terv

Akkor látszik, hogy egy fenntartható fejlődési vezető munkájának komoly eredménye van, ha az egész szervezetet átjárja ez a működésmód. A MOL-csoportnál minden country chairman-nek fenntarthatósági céljai is vannak, amelyek elérését is figyelemmel kísérik a teljesítmény-értékeléskor. Kapusy Pál feladatai közé tartozik a teljes vállalatcsoportra kiterjedő fenntartható fejlődéssel (FF) kapcsolatos működési és szabályrendszer kialakítása, bevezetése, az FF elveinek üzleti működésbe illesztésének elősegítése, az ezzel kapcsolatos akciók koordinálása. Ezen kívül a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelése és meghonosítása, a MOL szakmai képviselete is az ő felelősségi területe.

Kapusy Pál FF-vezetőként a legfontosabb dilemmáit osztotta meg előadásában a hallgatókkal. A hitelesség például az a probléma, ami akkor látszik, amikor egy FF vezető az érdekérvényesítés és emellett az önazonosság közti határvonalon egyensúlyozik. Képletesen, lehet biciklivel dolgozni járni, de nem lehet letekerni egy meetingre Tiszaújvárosba.

Az oktatás, az egészség-megőrzés, a biztonság és a környezettudatosság (EBK) képzése nagyon fontos, ezen spórolni nem szabad szerinte. A MOL-nál például minden kinevezett vezető részt vesz egynapos EBK tréningen. A MOL FF vezetője is nagyon fontosnak tartja az állandó, rendszeres találkozási lehetőségeket a munkavállalókkal, amelyet egyrészt földrajzilag is meg kell oldani - oda kell menni, ahol ők vannak; másrészt ismerni kell minden telephely és szervezeti egység sajátos üzletmenetét, problémáját.

Újabb Minősített Zöld Iroda

A rendezvény végén a KÖVET Egyesület átadta a Mars Magyarország Értékesítő Bt-nek a Zöld Iroda Minősítő Oklevelet. Az elmúlt három év során számtalan környezettudatos intézkedést tett a cég, hogy a szigorú auditon megfeleljen. Például mozgásérzékelősre cserélték az addigi világítást, biciklitárolót bővítettek a székhelyül szolgáló budapesti irodaházban. Folyamatosan csökkentették a papírfelhasználást, az energia- és vízfogyasztást, korszerűsítették a szelektív hulladékgyűjtést.

Mayer Zsolt, a cég vállalati kapcsolatok igazgatója vette át az Oklevelet, és felhívta a figyelmet, hogy a Zöld Iroda egy lépésről lépésre felépített program a vállalaton belül, a környezettudatos magatartás pedig mára beépült a munkatársak mindennapjaiba. A Zöld Iroda Minősítés megszerzése után a további fejlesztések és az európai szintű megmérettetés a céljuk.

  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter