Megjelent: 19 éve

A gyes, gyet melletti munkavégzés, a felmondási tilalom új szabályai

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban Cst.) előírásai szerint a szülő gyermekgondozási segélyre jogosult a gyermek három éves koráig. A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő, nagyszülő kereső tevékenységet csak korlátozottan végezhet.

A szülő ha gyermekgondozási segélyben részesül, a gyermek egy éves koráig kereső tevékenységet nem folytathat, a gyermek egyéves kora után akár teljes munkaidőben is végezhet munkát, időkorlátozás nélkül dolgozhat. Ez jelentős változás, hiszen korábban csak napi négy órát dolgozhatott a szülő a gyermek egyéves kora után. Lehetősége volt a szülőnek arra is, hogy a munkáltatóval kötött megállapodás alapján hétvégén - szombat, vasárnap - részmunkaidőben végezzen munkát. A heti munkavégzés időtartama a rendkívüli munkával sem haladhatta meg a húsz órát. Amennyiben a munkavégzés a szülő lakóhelyén történt akkor lehetőség volt időkorlátozás nélküli munkavégzésre.

A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő a gyermek három éves kora után végezhet csak munkát, napi négy órát meg nem haladó időtartamban. Időkorlátozás nélkül végezhet munkát, ha a munkavégzés az otthonában történik. A Cst. módosítása szerint a nagyszülő az Mt. alapján a munkáltatóval kötött megállapodás szerint ha kizárólag szombat, vasárnap végez munkát, a heti rendes és rendkívüli munkaideje nem haladhatja meg a húsz órát.

A gyermekgondozási segély melletti munkavégzés új szabályozásával módosultak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) felmondási tilalomra vonatkozó szabályai is. 2006. január 1-jétől az Mt. 138.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg:
- a gyermek harmadik éve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából,
- a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,
- a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

A Cst. módosítása szerint, ha a szülő (munkavállaló) a korábban kötött teljes munkaidős szerződése alapján kíván dolgozni, akkor erre lehetősége van, de természetesen mód van a részmunkaidőben történő foglalkoztatására is. A munkavállaló amennyiben teljes munkaidőben kíván munkát végezni, korábban teljes munkaidőre kötött munkaszerződését nem kell módosítani. Amennyiben részmunkaidőben kíván munkát végezni, akkor a munkaszerződést a feleknek módosítani kell.

Jelentős változást hozott az Mt. 90.§-ának a módosítása. Az Mt. 90.§ (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint: a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak (138.§ (5) bekezdés), illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának az időtartama alatt.

Korában a munkáltató felmondási joga csak a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt esett korlátozás alá. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság megszüntetését kérte, mert munkát akart vállalni, és ez teljesedésbe ment, akkor a felmondási tilalom a továbbiakban már nem állt fenn, mivel a fizetés nélküli szabadság megszűnt. A munkaviszony rendes munkáltatói felmondással megszüntethető volt.

A felmondási tilalmat 2006. január 1-jétől már nem a fizetés nélküli szabadság jelenti, hanem a gyermekgondozási segély folyósítása.

A gyermekgondozási segély folyósításának az időtartama alatt, ha a munkavállaló akár rész, akár teljes munkaidőben dolgozik, a segély folyósításának a teljes időtartama felmondási tilalomra okot adó körülménynek minősül, a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással nem szüntethető meg.

Ez a szabály érvényes akkor is, ha a munkavállaló 2006. január 1-jét megelőzően fizetés nélküli szabadságon volt, és 2006. január 1-jét követően kéri a fizetés nélküli szabadság megszüntetését, hogy visszamenjen dolgozni korábbi munkahelyére. A munkáltató köteles foglalkoztatni, még akkor is, ha a munkavállaló munkájára már nincs szükség, ha munkaköre átszervezés miatt megszűnt. Amennyiben a munkáltató ténylegesen nem tud a munkavállaló részére munkát biztosítani akkor a munkavállaló részére állásidőre járó bért kell fizetni, amennyiben a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére nincs lehetőség.

Amennyiben a gyermekgondozási segély időtartama lejárt és a munkavállaló vissza akar menni korábbi munkahelyére, de a munkáltató nem kívánja foglalkoztatni, akkor munkaviszonyát rendes felmondással - 30 nap figyelembevételével - megszüntetheti, de felmondását köteles megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel (gyenge szakismeret, gyakorlatlanság), a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (hanyag, lusta, rendszeresen késik, tiszteletlen), illetve a munkáltató működésével (létszámcsökkentéssel járó átszervezés) összefüggő ok lehet. (Mt, 89.§ (3) bek.)

A felmondási védelem ideje alatt a munkáltatói rendes felmondás nem is kézbesíthető a munkavállaló részére. A védelem lejárta után a munkáltatói rendes felmondás már kézbesíthető a munkavállaló részére, de a felmondási idő csak harminc nap elteltével kezdődhet.

A felmondási védelem ideje alatt bármikor lehetőség van a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére.

A fentiekről azért tartottam szükségesnek a tájékoztatás adását, mert egyre több gyesen lévő kismama és munkáltató érdeklődik a jogszabály módosításával kapcsolatban. A munkáltatók nagyon sok esetben követnek el szabályszegést, azzal, hogy a gyermekgondozási segélyen lévő munkavállalókat nem akarják foglalkoztatni, ha a gyermek egyéves kora után vissza kívánnak térni korábbi munkahelyükre.


  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
10+1 dolog, amiről tudnia kell, ha kft.-t alapít Magyarországon

Ha valaki úgy dönt, hogy külföldiként Magyarországon szeretne gazdasági tevékenységet végezni, számtalan lehetőség közül választhat ennek... Teljes cikk

Erre figyelj, ha AI-t használsz HR-esként

A mesterséges intelligencia számos etikai, jogi kérdést vet fel, és a kérdések, de főleg a válaszok, még fontosabbak a HR érzékeny világában.... Teljes cikk

Változás a Munka Törvénykönyvében: mi történik, ha a munkavállaló alkalmatlanná válik a munkakörére

A munkáltatóknak három lehetősége van. Az Alkotmánybíróság nemrégiben egy fontos döntést hozott a Munka Törvénykönyve kapcsán, a munkakörükre... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek