A hazai vállalkozásokra nem jellemző az időszakos leállás
Ha mégis beiktatnak egy kis szünetet, az jellemzően maximum egy hétig tart, és többnyire az egész céget érinti. A leállás időszaka összefügghet a dolgozók szabadságolásával, ugyanis a munkavállalók és a cégek is leginkább júliusban és augusztusban mennek nyaralni. 10-ből 9 cég azonban leállás nélkül oldja meg a nyári szabadságolást – derül ki a K
Az természetes, hogy a munkavállalók szabadságra mennek, de mi a helyzet a cégekkel? A K&H kkv bizalmi index kutatásból kiderül, hogy az időszakos leállás jelenleg nem annyira elterjedt a hazai cégek körében, hiszen mindössze minden tizedik vállalkozás nyilatkozott arról, hogy több évre visszamenőleg rendszeresen beiktat szünetet a cég működésébe. Ezzel szemben a túlnyomó többségnél (82%) még nem volt erre példa, sőt, a jövőbeni tervek között sem szerepel, hogy valamilyen ok – például karbantartás vagy egységes szabadságolás – miatt bizonyos időre leállna a cég.
A kutatás rávilágít arra is, hogy azon vállalkozások, amelyeknél volt már leállás, leginkább az jellemző, hogy olyankor az egész cég bezár (67%). A leállások hossza jellemzően maximum egy hét (43%), de a cégek egy része (14%) egy teljes hónapos szünetet is beiktat. Ha megnézzük az egyes hónapokat, az látszik, hogy elsősorban júliusban és augusztusban „nyaralnak” a cégek, illetve a téli ünnepek idején, azaz decemberben találkozhatunk még időszakos leállással.
A munkavállalók leginkább nyáron mennek szabadságra
A kutatásból kiderül, hogy az időszakos leállás nagymértékben összefügghet a cég dolgozóinak szabadságával, ugyanis a munkatársak túlnyomó része nyáron, azon belül is a főszezonban, azaz júliusban és augusztusban megy hosszabb időre nyaralni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek túlnyomó többsége (89%) leállás nélkül igyekszik megoldani a nyári szabadságolásokat, mert feltehetően nem engedhetik meg maguknak az üzletfolytonosság megszakítását. A szabadságolást tekintve a június és a december még a legkedveltebb hónapok, míg a legkevésbé felkapott hónapok a március, április és a november. Ez utóbbi hátterében feltehetően az áll, hogy ezekben a hónapokban mindig meg van az esély egy-egy hosszú hétvégére a nemzeti vagy szezonális ünnepeknek köszönhetően, amelyek kellemes felüdülést jelentenek a dolgos hétköznapokban.
A kutatás rávilágít arra is, hogy azon vállalkozások, amelyeknél volt már leállás, leginkább az jellemző, hogy olyankor az egész cég bezár (67%). A leállások hossza jellemzően maximum egy hét (43%), de a cégek egy része (14%) egy teljes hónapos szünetet is beiktat. Ha megnézzük az egyes hónapokat, az látszik, hogy elsősorban júliusban és augusztusban „nyaralnak” a cégek, illetve a téli ünnepek idején, azaz decemberben találkozhatunk még időszakos leállással.
A munkavállalók leginkább nyáron mennek szabadságra
A kutatásból kiderül, hogy az időszakos leállás nagymértékben összefügghet a cég dolgozóinak szabadságával, ugyanis a munkatársak túlnyomó része nyáron, azon belül is a főszezonban, azaz júliusban és augusztusban megy hosszabb időre nyaralni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek túlnyomó többsége (89%) leállás nélkül igyekszik megoldani a nyári szabadságolásokat, mert feltehetően nem engedhetik meg maguknak az üzletfolytonosság megszakítását. A szabadságolást tekintve a június és a december még a legkedveltebb hónapok, míg a legkevésbé felkapott hónapok a március, április és a november. Ez utóbbi hátterében feltehetően az áll, hogy ezekben a hónapokban mindig meg van az esély egy-egy hosszú hétvégére a nemzeti vagy szezonális ünnepeknek köszönhetően, amelyek kellemes felüdülést jelentenek a dolgos hétköznapokban.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele