A készpénz bűvöletében élnek a magyarok
Most már harmadik éve, trendszerűen csökken az OTP Öngondoskodási Index értéke. Ennek számos oka van, amelyek közül kiemelhető a nagyobb mértékű otthon tartott készpénzállomány és a pénzügyi ismeretek alacsony szintje - írja közleményében a bank.
A 2016-os csúcspont után ismét egy ponttal, 34-re csökkent az OTP Öngondoskodási Index értéke. A tudatos tervezés és a pénzügyi termékek ismeretének alacsony szintjét mutatja, hogy a megkérdezettek közel fele (45%) legalább időnként otthon tartja a megtakarítását. A kutatás eredményeit alátámasztják az MNB adatai is: jelenleg több mint 6000 milliárd forint a forgalomban lévő készpénzállomány, ebből mintegy 4900 milliárd forint a háztartásoknál van. Hatalmas összegről beszélünk, főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez az összeg mintegy negyede a háztartások által betétben és értékpapírban tartott közel 22.000 milliárd forintnyi megtakarításnak.
„A megtakarításaikat otthonukban tartók legnagyobb része (89%) azért nem fekteti be pénzét, hogy az mindig kéznél legyen, ha valami váratlan esemény következne be. A hosszú távon készpénzben tartott megtakarítás értéke azonban folyamatosan csökken, inflálódik, akár el is tűnhet, sőt, a könnyű hozzáférhetőség akár meggondolatlan pénzügyi döntésekhez, túlfogyasztáshoz is vezethet” - mondta az Öngondoskodási Indexet bemutató eseményen Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese.
A kutatás szerint a megkérdezettek több mint harmada (37%) rendelkezik váratlan helyzetre félretett megtakarítással. Az, hogy milyen célra szánják az összeget, a különböző generációk véleménye eltér. A huszonévesek számítástechnikai eszközeik (főleg telefonjuk) meghibásodásától tartanak, a családalapítás előtt állók (30-45 évesek) a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra szánt összeget tartják maguknál, a 60 évnél idősebbek pedig egészségügyi ellátásukat finanszíroznák az otthon tartott pénzből. A megkérdezettek mindössze ötöde (19%) tudna kifizetni váratlan helyzet esetén legalább félmillió forintot. A folyamatos készenléten túl azért döntenek még a párnaciha mellett a magyarok, mert túl kevésnek tartják a félretett pénzüket ahhoz, hogy befektessék és nagyon magasak a kamat- és hozamelvárásaik.
Az Index értéke nemcsak az otthon tartott pénzek és a pénzügyi ismeretek hiánya miatt csökkenhetett. Az idei kutatás rávilágított arra, hogy a válaszadóknak a környezetvédelemmel, az egészséges táplálkozással és az egészségügyi szűrővizsgálatokkal kapcsolatban is megváltozott az attitűdje. A szándék megmaradt, de a teljes mértékben tudatos, ezért tenni is hajlandó emberek aránya csökkent a mintában. Egyre kevesebb figyelem jut a szűrővizsgálatokra, az egészségmegőrzésre vagy a tudatos táplálkozásra. Meglepő adat az is, hogy 36%-ról 29%-ra csökkent a természeti környezet megóvását kiemelten fontosnak tartók aránya.
A magyarok egy része nem tervez hosszú távra, mindennapi céljait valósítja meg, de azért a megtakarítások száma és volumene is emelkedett. Az idei OTP Öngondoskodási Index eredményei pozitív változásokat is mutatnak, hiszen a korábbi 41 százalékról 44 százalékra emelkedett azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzpiaci megtakarítással. A legnépszerűbb megtakarítási termékeknek továbbra is a lakástakarék-pénztári és nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint az életbiztosítások és a lekötött betétek bizonyultak.
„A megtakarításaikat otthonukban tartók legnagyobb része (89%) azért nem fekteti be pénzét, hogy az mindig kéznél legyen, ha valami váratlan esemény következne be. A hosszú távon készpénzben tartott megtakarítás értéke azonban folyamatosan csökken, inflálódik, akár el is tűnhet, sőt, a könnyű hozzáférhetőség akár meggondolatlan pénzügyi döntésekhez, túlfogyasztáshoz is vezethet” - mondta az Öngondoskodási Indexet bemutató eseményen Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese.
A kutatás szerint a megkérdezettek több mint harmada (37%) rendelkezik váratlan helyzetre félretett megtakarítással. Az, hogy milyen célra szánják az összeget, a különböző generációk véleménye eltér. A huszonévesek számítástechnikai eszközeik (főleg telefonjuk) meghibásodásától tartanak, a családalapítás előtt állók (30-45 évesek) a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra szánt összeget tartják maguknál, a 60 évnél idősebbek pedig egészségügyi ellátásukat finanszíroznák az otthon tartott pénzből. A megkérdezettek mindössze ötöde (19%) tudna kifizetni váratlan helyzet esetén legalább félmillió forintot. A folyamatos készenléten túl azért döntenek még a párnaciha mellett a magyarok, mert túl kevésnek tartják a félretett pénzüket ahhoz, hogy befektessék és nagyon magasak a kamat- és hozamelvárásaik.
Az Index értéke nemcsak az otthon tartott pénzek és a pénzügyi ismeretek hiánya miatt csökkenhetett. Az idei kutatás rávilágított arra, hogy a válaszadóknak a környezetvédelemmel, az egészséges táplálkozással és az egészségügyi szűrővizsgálatokkal kapcsolatban is megváltozott az attitűdje. A szándék megmaradt, de a teljes mértékben tudatos, ezért tenni is hajlandó emberek aránya csökkent a mintában. Egyre kevesebb figyelem jut a szűrővizsgálatokra, az egészségmegőrzésre vagy a tudatos táplálkozásra. Meglepő adat az is, hogy 36%-ról 29%-ra csökkent a természeti környezet megóvását kiemelten fontosnak tartók aránya.
A magyarok egy része nem tervez hosszú távra, mindennapi céljait valósítja meg, de azért a megtakarítások száma és volumene is emelkedett. Az idei OTP Öngondoskodási Index eredményei pozitív változásokat is mutatnak, hiszen a korábbi 41 százalékról 44 százalékra emelkedett azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzpiaci megtakarítással. A legnépszerűbb megtakarítási termékeknek továbbra is a lakástakarék-pénztári és nyugdíjpénztári megtakarítások, valamint az életbiztosítások és a lekötött betétek bizonyultak.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni