Szerző: Berta László
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 7 hónapja

A legtöbb halálos munkabaleset a kisvállalkozásoknál történt 2018-ban

A 9 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoktól érkezett a legkevesebb baleseti bejelentés 2018-ban, ám ugyanezen munkáltatói kör felelős a legtöbb halálos munkabalesetért is (34 fő!). A munkabalesetek száma az előző néhány évhez képest enyhe növekedést mutat, és jelentősen több súlyos munkahelyi baleset történt, 2017-hez képest 7,9%-os az emelkedés. Ez derült ki abból a tájékoztatóból, amit a Pénzügyminisztérium adott ki a napokban a „Munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján” címmel. A 2018-as adatokról Gedeon András, az ALEMONA - közösség a munkavédelemért szóvivője beszélt lapunknak.

A 2018-as év összefoglalásából kiderül, hogy a munkabalesetek száma az előző néhány évhez képest enyhe növekedést mutat (23 738 eset), míg a halálos munkabalestek száma (79 fő) a tavalyi évhez képest nem változott, ugyanakkor az utóbbi néhány év hasonló időszakához mérten nem mutat érdemi csökkenést sem. Súlyos kimenetelű munkahelyi baleset 2018-ban összesen 178 történt, ami az előző év azonos időszakához képest: 7,9%-os növekedést jelent.

A legtöbb munkabaleset Budapesten történt (4212), második legtöbb Pest megyében (2570), harmadik helyen Győr-Moson-Sopron megye végzett (1544 db). A legkevesebb esetet Nógrád megyéből jelentették (458 db), de Zala megyéből (519 db) és Tolna megyéből (579 db) is nagyon kis számú balesetről érkezett jelentés a munkavédelmi hatósághoz.

Cégméret szerinti bontásban a legtöbb baleset az 50-250 főt alkalmazó vállalkozásoknál történt (kkv), ahonnan összesen 7984 esetről kapott bejelentést a hatóság. A kkv szektoron belül viszont a 9 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoktól érkezett a legkevesebb baleseti bejelentés (2490 eset), ám ugyanezen munkáltatói kör felelős a legtöbb halálos munkabalesetért is (34 fő!).

A 250 fő felett (de 500 fő alatt) foglalkoztató vállalkozásoknál összesen 2549 baleset történt, míg az 500 vagy több főt foglalkoztató cégek 4 093 balesetet jelentettek (jellemzően ide tartoznak a multinacionális vállalatok is). A legtöbb baleset az eddigi évekhez hasonlóan a gépiparban (4948) és a feldolgozóiparban (4313 fő) történt.

A többi ágazattal összehasonlítva messze a legtöbb súlyos (50 fő) és halálos (22 fő) munkabaleset 2018-ben is az építőiparban következett be. A balesetet szenvedettek legtöbbször férfiak, és életkor alapján 35 éven felüliek voltak.

Fejleszteni kellene a munkahelyi biztonság kultúráját

Gedeon András, az ALEMONA - közösség a munkavédelemért szóvivője elmondta lapunknak, hogy a munkavédelmi szakemberek, vezetők mindig érdeklődéssel várják a hatóság legfrissebb munkabaleseti statisztikáját, ugyanakkor e statisztika egyes elemeit érdemes fenntartással kezelni. Elmondta, hogy noha a beküldött jegyzőkönyvek alapján képzett számadatok pontosságában nincs ok kételkedni, a számok elemzésénél, de különösen a tendenciák megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy csak azok a munkabalesetek kerülnek be a tájékoztatóba, amelyeket a munkáltató bejelentett (vagy esetleg a hatóság más módon szerzett róla tudomást és kivizsgálta), illetve ha a baleset minimum 3 munkanap kieséssel járt.

„Minden olyan eset „láthatatlan” marad, amit a munkáltató eltitkolt, illetve, ha a bekövetkezett sérülés csak 1-2 munkanapnyi kiesést okozott, ugyanis a munkavédelmi törvény szerint csak akkor beszélhetünk munkabalesetről, ha az három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget, illetve halált okoz. Így ami ezen kívül esik, az kimarad a statisztikából is. E tekintetben óhatatlanul felvet kérdéseket az 1-9 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások köre (legkevesebb munkabaleset vs. legtöbb halálos munkabaleset). Félreértés ne essék, itt a munkavédelem általános állapota - illetve annak megítélése - szempontjából nem a statisztikából levont következtetések torzulása a fő probléma, sokkal inkább az, hogy e balestek körülményeinek, okainak kivizsgálása, megszűntetése is jellemzően elmarad, ami további sérülésekhez vezethet” - fejtette ki Gedeon András.

Láthatatlanok maradnak továbbá azok a balesetek is, amelyek a munkavédelmi törvény hatálya alá nem eső (nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó) önfoglalkoztatókkal, például egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel, háztartási alkalmazottakkal történnek. A munkavédelemmel foglalkozó ALEMONA közösség tapasztalatai szerint mivel egyre több ember dönt ezek mellett a munkavállalás formák mellett (sok fiatal is a nagyobb szabadságfok, mozgástér miatt), egyre többen végeznek magas munkabaleseti kockázatú tevékenységet is közülük. Nem véletlen, hogy az unió illetékes szervezetei egyre inkább szorgalmazzák a vonatkozó jogszabályok, illetve megelőző intézkedések kiterjesztését a nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó munkavállalói csoportokra is.

Ugyanakkor, a munkabaleseti statisztika jó iránymutatást ad az egyes ágazatok, vállalat típusok veszélyességének megítéléséhez. Érzékelhető, hogy a legjelentősebb munkavállalói létszámot foglalkoztató multiknál a kisebb baleseti számok nem függetlenek a fejlett, a vállalatirányításba szervesen illeszkedő, magas színvonalú munkavédelmi működéstől. De egyik oldalról a számokat, másik oldalról a munkaterületeket vizsgálva más is kitűnik:

„A magasan a legtöbb súlyos és halálos munkabalesetért felelős (e két esetben nehéz az eltitkolás) építőiparban már nem feltétlenül a forráshiány a veszélyes munkakörülményekhez vezető fő ok, sokkal inkább a változtatási szándék, a szakszerű munkavédelmi tevékenység, illetve a munkahelyi biztonság kultúrájának a hiánya” - mondta Gedeon András.

Fotó: Pexels
Follow hrportal_hu on Twitter

A foglalkoztatottság miatt nő a munkabalestek száma is

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya napokkal ezelőtt tette közzé az idei első félévben történt munkabalesetek alakulásáról szóló jelentés. Az elmúlt évek statisztikai adatait szemügyre véve egyértelműen kijelenthető: a 3 napon túl gyógyuló munkabalesetek száma Magyarországon folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A mögöttünk hagyott évek adatai azért valósak, mert a cégek számára a baleset bejelentését törvény írja elő az adott munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság felé.