A munkahelyi kóroki tényezők hatásából származó egészségkárosodások és megelőzésük, 1. rész

Az első csoportba tartozóknál (fizikai, kémiai kóroki tényezők) a határértékek ismertek, ezek betartása gyakorlatilag az exponált dolgozók munkahelyi egészségét vagy garantálja, vagy a megbetegedés kockázatát a társadalmilag eltűrhető szintre csökkenti (rákkeltő anyagok és hatások esetében). Az első esetben az egészségkárosodások műszaki, szervezési intézkedésekkel, egyéni védőeszközök használatával megelőzhetők. A másik esetben ezek az intézkedések az egészségkárosodás kockázatát csökkentik. Mindkét esetben nagy jelentősége van az egészségügyi megelőzésnek, amely lényegében orvosi felügyeletet jelent az exponált dolgozók számára.

A második csoportba tartozóknál (biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) határértékekről a szó hagyományos értelmében nem lehet beszélni, a terhelő hatásokra az egyének reakciója nagyon különböző lehet, közülük csak néhánynál alakul ki megbetegedés, a hagyományos megelőzési lehetőségek kevéssé használhatók, ugyanakkor jelentősen megnő az egészségügyi megelőzés jelentősége. Ebben a csoportban egyes biológiai kóroki tényezők hatása védőoltással kivédhető; a pszichoszociális kóroki tényezők kezelésénél az orvos-beteg kapcsolat meghatározó fontosságú; az ergonómiai kóroki tényezők pedig a legkorszerűbb technológiák okozta fáradási jelenségek fontosságára hívják fel a figyelmet.

Mindkét csoportból néhány kóroki tényező akár a károsító hatások sajátosságai, akár a megelőzés lehetőségei miatt érdemes a kiemelésre.

A zaj

A zaj fizikai szempontból különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke, biológiai szempontból pedig olyan hangjelenség, amely az emberben kellemetlen zavaró érzetet kelt.

Fizikai jellemzők

Hangnyomásszint, zajszint:
A hallhatóság határa 2.10/-4/ mbar
A fájdalomküszöb 2.10/3/ mbar

Az éppen meghallható és a fájdalomként észlelt nyomásérték közti különbség 107 vagyis tízmilliószoros. A könnyebb kezelhetőséget biztosítja a logaritmikus decibel (dB) skála használata, amelyen a hallásküszöb 0 dB, a fájdalomküszöb 120-130 dB. A lineáris dB skála nem veszi azonban figyelembe, hogy a fül a mély és a magas hangokra nem egyformán érzékeny, mivel a mély hangokat kevésbé hangosnak, a magasakat hangosabbnak hallja. A fül e tulajdonságát "utánozza" az A jelű szűrő beépítése a mérőműszerbe, az így nyert értéket dBA val jelölik.

Egyenértékű A hangnyomásszint (LAeq) : a vizsgált időszakban a munkahelyen mért értékek súlyozott átlaga.
Megítélési A hangnyomásszint (LAD) : a dolgozót érő zajnak előírás szerint meghatározott értéke, amelyet a megengedett, egyenértékű A hangnyomásszinttel hasonlítanak össze.
Legnagyobb A hangnyomásszint (LAI) : impulzus időállóval mérhető legnagyobb A hangnyomásszint.
Frekvencia megoszlás, spectrum: azok a zajok, amelyekben az 1000 Hz frekvenciájú hangok vannak túlsúlyban "magas", amelyekben a 300 Hz frekvenciájúak "mély" jellegűek.
Időbeli lefolyás: folyamatos (kontinuens) és ütődő (impulzív) zajok különböztethetők meg.

A fülre gyakorolt hatás szempontjából az erősebb, a magasabb és az impulzív zajok károsítóbbak.

Hatátértékek: a zaj expozíciót jelentő megítélési A hangnyomásszint (LAD) ne legyen nagyobb 85 dB-nél, a legnagyobb A hangnyomásszint (LAI) egyetlen alkalommal sem haladja meg a 125 dB érétket.

A zaj okozta halláskárosodás

A kialakulás mechanizmusa: mindennapos tapasztalat, hogy a zajban tartózkodó ember hallása átmenetileg romlik, majd bizonyos idő után a hallószerv "feléled", a korábbi hallás visszatér. Ha nincs elég idő a hallószerv regenerációjára, akkor az újabb zajhatás a még fáradt hallószervet éri. Hosszabb idő után a belső fül maradandó károsodása alakul ki.

A károsodás jellemzője: a magas hangok területén (4000 Hz) kezdődik és úgy terjed rá a beszédhangok (500 2000 Hz között) tartományára. A károsodás tehát a magas hangok területéről halad a mély hangok felé, ezért először a magas hangok hallása (gyermek, női beszéd) romlik. A károsodás irreverzibilis.

A megelőzés lehetőségei

Műszaki: gépek megfelelő alapozása, burkolása, munkavállalók elszigetelése.
Szervezési: ha a zajszint a 100 dBA t meghaladja és egyéni védőeszközzel nem csökkenthető 80 dBA alá, akkor az expozíciós időt kell csökkenteni, annyiszor a felére, ahányszor a 80 dBA feletti értékben a 3 megvan. (Ennek oka, hogy a logaritmikus dB skála miatt a zaj által keltett energia 3 dB enként megkétszereződik illetve feleződik.)
Egyéni védőeszközök: a zajszinttől függően lehetnek hallásvédő vatta, füldugó, fültok, zajvédő sisak.
Az egyéni védőeszközökkel szemben az a kívánalom, hogy a beszédhangok frekvenciáján kevésbé csillapítsanak, így a beszédmegértést ne gátolják.
Egészségügyi megelőzés: az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok kötelezőek, a zajszinttől függően fél és 4 év közötti gyakorisággal.

Bejelentés

A fokozott expozíció (4000 Hz en mindkét fülön 30 dB, vagy azt meghaladó halláscsökkenés), valamint a halláskárosodás is bejelentendő, utóbbi baleseti ellátásra jogot adó megbetegedés.

Az akusztikus trauma egyszeri, egyetlen hullámból álló zajhatás, amelynek A hangnyomásszintje a 125 dB értéket meghaladja (lövés). A belső fül heveny károsodását okozza.

A dörej egyszeri, egyetlen hullámból álló a légnyomás növekedésével is járó zajhatás (robbanás). Az akusztikus traumánál tapasztalt halláskárosodás mellett a fokozott légnyomás hatására bekövetkező sérülések (dobhártya beszakadása, középfül hallócsontocskáinak ficama) további hallásromlást idéz elő.

A károsodások egy része gyógyul, a maradandó hallásveszteség mintegy félév múlva ítélhető meg.

Az un. zavaró zajszintek

Az iroda típusú munkahelyeken egyre nagyobb jelentőséget kapnak azok a zajok, amelyek messze a halláskárosodást okozó szint alatt vannak, de zavarják a munkavégzést, a teljesítményt kedvezőtlenül befolyásolják.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók „tűrőképessége” ezekkel a zajokkal szemben rendkívül különböző.

A megengedett zajszintek ezért a még elfogadható mértéket jelzik [3/2002 (II. 8.) SzCsM EüM együttes rendelet]:

a) speciális orvosi vizsgálóhelységek (CT, UH, MR, RTG stb.), olvasótermek, 40 dB,
b) orvosi rendelők, repülés irányítói munkahelyek zajvédelmi szempontból fokozottan igényes irodai munkahelyek (tervező, programozó, kutató-fejlesztő labor zajforrás nélkül stb.) 50 dB,
c) irodai munkahelyek, ügyfélirodák, analitikai laboratóriumok 60 dB,
d) művezetői irodák, zajvédő fülkék, vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolattal. Mikro-elektronikai és mikro-finommechanikai munkahelyek, telefonközpontok, diszpécserközpontok 65 dB,
e) fokozott figyelmet igénylő fizikai munkavégzés (elektro-, finommechanikai műszerész, MEO, precíziós munka stb.) 70 dB,
f) vezérlőpult vagy vezérlőfülke telefonos kapcsolat nélkül, összeszerelői munkahelyek elektronikai, finommechanikai, optikai üzemekben, laboratóriumok gépi zajforrással 80 dB.