A munkáltató felelőssége-e dolgozói lelki jólléte?

Hogy vagy? És bővebben? 

A megkérdezettek fele pénzügyi, jogi problémáit nevezte meg rossz mentális állapota okaként, ám több mint 40%-uk hivatkozott stresszre, depresszióra, és közel ugyanennyien magánéleti és munkahelyi nehézségekre is.  

Ezzel szemben a munkáltatók listáján e két utóbbi jóval kisebb súllyal szerepel. Feltételezésük szerint az anyagiaknak sokkal nagyobb szerepe van abban, hogy dolgozóik jól érezzék magukat.   

A mentális egészség nem magánügy

Mikor egymást érik a válságok, a mentális terhelés összeadódik, fokozódik. A nehézségeket szinte képtelenség is lenne a munkahelyeken kívül hagyni.
A felmérésből kiderül, hogy a munkavállalók és a munkáltatók 2/3-a gondolja úgy, hogy a munkaadó felelős a dolgozók mentális egészségének támogatásáért.  

A kitöltők 60%-a kért már segítséget lelkiállapota miatt, de inkább baráthoz, családhoz, szakemberhez (bár ők vannak kevesebben) fordultak, mint a munkáltatójukhoz. Sokan gyengeségnek tartják, félnek a negatív megítéléstől, a mentális állapotot még ma is tabuként kezelik. 

Néhány éve még fel sem merült, hogy a munkaadó is foglalkozzon a mentális egészséggel, mára minden 4. munkavállaló valós igényként, sőt elvárásként fogalmazza meg ezt. A jó hír, hogy egyre több vállalat is felismeri a felelősségét.  

„A munkavállalói támogató programokon keresztül több ezer munkavállalóval vannak kapcsolatban szakembereink. Elsősorban stressz, depresszió, kiégés, magánéleti és munkahelyi nehézségek, konfliktusok miatt keresnek fel bennünket. Előnye a programnak, hogy anonim módon kaphatnak támogatást, elkerülve a munkahelyi stigmatizálást, ami még ma is sokakat elrettent attól, hogy segítséget kérjenek." - mondta Kassai Éva, a Jobsgarden pszichológusa.

A legértékesebb juttatás a pszichológiai biztonság

A munkavállalók mára átértékelték a munka szerepét az életükben, prioritásaik is átalakultak. A megkérdezettek majdnem fele váltott munkahelyet az elmúlt 2,5 évben. 

„A fizetésen és a karriercélokon kívül már alapelvárás a jó munkahelyi légkör, a pozitív vállalati kultúra és a mentális egészséget támogató well-being szolgáltatások. Mindezek nemcsak a toborzásnak, de a megtartásnak is fontos eszközei. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben ez megkerülhetetlenné vált, a versenyképesség része” - mondta Paulovics Éva, a Jobsgarden ügyvezetője.  

Priorizált területté kell tenni a mentális egészséget

A válaszadó cégek körülbelül fele az elmúlt két évben bevezetett valamilyen jólléti szolgáltatást, és többet költött erre a területre, mint korábban. A mentális jóllét támogatása azonban nem elsősorban pénz kérdése, inkább hozzáállásé. Kulcsfontosságú a vezetők szerepe, a csapat, a vállalati kultúra.  

A mentális egészséget elősegítő eszközök:
•       Prevenció: kiégés megelőzése, eszköztár a nehézségekkel való megküzdéshez.
•       Edukáció, fejlesztés: belső kommunikációs anyagok, programok, stigmatizálás megszűnése, vezetői szintű bevonódás, befogadó vállalati kultúra.
•       Munkavállalói támogató programok: külső támogató szakemberek bevonása (coach, pszichológus, mentálhigiénés szakember).
•       Rugalmas munkavégzés: élhető hibrid, átlátható, egyértelmű, működő keretekkel. 

Remélhetően a mentális egészséget támogató programokkal párhuzamosan a munkavállalók is megértik saját felelősségüket, mernek segítséget kérni és bátran élnek a cégük által felkínált lehetőségekkel. 

A júliustól októberig tartó online felmérésben közel 500-an vettek részt. A kérdőívet 132 munkaadó és 354 munkavállaló töltötte ki.