A munkáltató megteheti, hogy több órát buszoztat rendezvény miatt?

A céges rendezvényen való részvétel kötelező vagy fakultatív jellegét a munkáltató határozhatja meg. A részvételre a munkavállaló kötelezhető, amennyiben a munkaviszonnyal összefüggő eseményről van szó.

Ennek alapja a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 6. § (2) bekezdésének rendelkezése, amely szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni - ez a munkavállalóra is vonatkozó általános magatartási követelmény. Ezen túlmenően az Mt. 52. § (1) bekezdés a.) pontja értelmében a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni.

Amennyiben a céges rendezvény nem kapcsolódik közvetlenül a munkavállaló által ellátandó munkaköri feladatokhoz vagy munkavégzési helyhez (pl. csapatépítés vidéken), a munkavállaló akkor is kötelezhető a részvételre figyelemmel arra, hogy az Mt. 53. § alapján a munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő munkakörben vagy munkavégzési helyen is foglalkoztatható ideiglenesen (naptári évente legfeljebb 44 munkanap mértékben).

A fentiekből következik, hogy ha a munkavállaló a kötelező részvétel ellenére nem jelenik meg a céges rendezvényen, vagy megjelenik ugyan, azonban magatartása nem megfelelő (pl. trágár beszéd, bomlasztó és összeférhetetlen magatartás stb.), akkor a kötelezettségszegésre tekintettel a munkavállalóval szemen jogkövetkezmény alkalmazható (enyhébb esetben figyelmeztetés, extrém esetben akár a munkaviszony megszüntetése).

Ezzel szemben a fakultatív céges rendezvény (pl. karácsonyi buli, céges síelés) más megítélés alá esik, hiszen ha a részvétel nem kötelező, akkor a távolmaradás vagy a passzív részvétel sem szankcionálható.

Kiemelném, hogy korlátokat állít a munkáltatónak azon szabály, amely szerint a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Így például nem utasítható a munkavállaló olyan feladat elvégzésére, amely az emberi méltóságát sérti. Úgyszintén köteles a munkáltató a méltányosság elvét szem előtt tartani, azaz nem adható olyan utasítás, amely az adott munkavállaló körülményeire tekintettel aránytalanul sérelmes lenne. Például a beteg édesanyját otthonában egyedül ápoló munkavállaló kimentheti magát, ha nem tud több napra elutazni a céges rendezvényen való részvételhez.

A fentiek alapján azt is érdemes megemlíteni, hogy a kötelező részvétel miatt a céges rendezvényen töltött idő munkaidőnek minősül, azaz ha annak megrendezésére hétvégén vagy a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon kerül sor, akkor a munkaidő-nyilvántartás vezetésénél és a bérszámfejtésnél erre figyelemmel kell lenni (pl. alapbér és bérpótlék rendkívüli munkavégzés esetén). Ha pedig a céges rendezvényen mint a munkáltató működésével összefüggő eseményen baleset történik, akkor az munkahelyi balesetnek minősül.

Végezetül pedig megemíteném azt is, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel (Mt. 51. § (2) bekezdés), beleértve a céges rendezvényen való részvétellel kapcsolatos költségeket (pl. utazás, szállás stb.).

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!