A munkavédelmi Irányelvekben foglalt előírások gyakorlati megvalósulása az Európai Unió országaiban
A megvalósítás fontosabb problémái Irányelvenként A tagországok jelentései szerint a fő probléma a 89/391 Keret Irányelvben foglalt előírások gyakorlati megvalósítása a kis-és középvállalatoknál, amit a speciális adminisztratív kötelezettségeknek, a formalitásoknak és az anyagi megterheléseknek tulajdonítottak, valamint annak az időszükségletnek, ami a megfelelő intézkedések kidolgozáshoz kell, és mindezek bizonyos negatív reakciókat váltottak ki a kis-és középvállalatokból az irányelvekkel kapcsolatban. (Ezt a helyzetet főleg Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság hangsúlyozta.)
A tagországok, az öt első egyedi irányelvvel kapcsolatban, a következő problémákról számoltak be:
A 89/654 Irányelv:
- egyes előírások túlzottan részletesek (ez a felvetés úgy pontos, hogy bizonyos tagországok ezt pozitívnak ítélték, ennél fogva a vélemények különbözőek), ez hátrányosan befolyásolta a vonatkozó nemzeti előírások harmonizációját;
- az Irányelv megkülönbözteti a már meglévő és az új munkahelyeket (Svédország);
- az új előírások gyakorlati megvalósításának beruházás igénye a kis-és középvállalatoknál;
A 89/655 Irányelv:
- túl magas költségek a kis-és középvállalatok számára, amelyek nem rendelkeznek a szükséges pénzügyi forrásokkal;
- hosszú távú befektetések szükségessége a munkaeszközök megfelelő átalakításához;
- nem kellően egyértelmű a megkülönböztetés a munkaeszközök biztonságos használatával, kapcsolatban az Irányelv és a Gépirányelv között (Finnország);
- a már használatban lévő és egy új gép különböző biztonsági szintjeinek meghatározása megnehezíti azok alkalmassá tételét az Irányelv követelményeinek megfelelően (Belgium).
A 89/656 Irányelv:
- a kis-és középvállalatok számára szükséges támogatás hiánya, amely problémákat okozott a megfelelő védőeszközök, általuk történő kiválasztásában;
- a kisvállalatok gazdasági megterhelése, amelyek, számtalan esetben, nem képesek viselni az eszközök költségeit;
- bizonyos munkaadók jelzik, hogy a tudatosság hiánya tapasztalható az alkalmazottak körében, a személyi védőeszközök használatával kapcsolatban.
A 90/269 Irányelv:
- a magas szintű gépesítés és költségek munkahelyek megszűnését eredményezte;
- bizonyos szempontokból az Irányelv túl részletes (svéd vélemény) (ez viszonylagos, mert bizonyos tagországok ezt pozitívnak értékelték);
- számos, olyan munkahely megszűnésének lehetősége, ahol nőket foglalkoztattak;
- az olyan mértékek hiánya, amelyek mások, mint a súlyterhelés és távolság, figyelemmel szünetekre és a pihenési időre.
A 90/270 Irányelv:
- bizonyos problémákat nehéz feloldani, mint pl.: a természetes fény szabályozása, ergonómiailag megfelelő ültetés, bizonyos elektromágneses terek semlegesítésének lehetetlensége (Franciaország);
- nem világos, hogy kivel kell elvégeztetni látásvizsgálatot (szemésszel vagy optikussal) (A problémát Ausztria vetette fel);
- a távmunkával és a munkakörülmények felmérésével kapcsolatos problémák.
További problémák:
- az alkalmazottak részvételének hiánya a működési folyamatokban;
- az irányelvekben, az egészségügyi felügyeletre vonatkozó kötelező, részletes előírások hiánya, emiatt eltérés a különböző tagországok egészségügyi felügyelete szintjeiben és az orvosi bizonyítványok elismerésének nehézségei transznacionális tevékenység esetén.
- az országos munkavédelmi felügyeletek tevékenységének értékelésére vonatkozó követelmények hiánya, ami miatt a munkavédelmi előírások kikényszerítési gyakorlata nem egységes;
- az irányelvek bizonyos előírásai közötti összefüggés hiánya, amiből eredően szükséges olyan rendelkezések harmonizálása, amelyek az alkalmazottak tájékoztatására, részvételére és továbbképzésére, a tanácsadásra, valamint az országok megvalósítási jelentéseire vonatkoznak;
- nehézségek az érvényben lévő előírások hatékony megvalósításában a kis-és középvállalatok területén;
- a foglalkozási balesetekkel és betegségekkel kapcsolatos, harmonizált, európai statisztikai információs rendszer hiánya.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk
Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk
Csak akkor vizsgálná orvos a munkakörre való alkalmasságot, ha ezt jogszabály írná elő, illetve, ha a munkáltató erről így döntene – erről... Teljes cikk