A rossz vezetői magatartás is a mobbing oka lehet

- Mi a mobbing, mivel magyarázhatjuk ezt a jelenséget?

- A mobbing viselkedést az 1980-as években kezdték rendszeresen tanulmányozni. A mobbing szó jelentése: egymás fúrása, kiközösítése, piszkálása. A szakkifejezés Konrad Lorenz szociológustól származik, aki a madaraknál figyelte meg azt a jelenséget, hogy csoportosan támadnak egy másik állatra, amikor el akarják űzni. Később ezt az elnevezést Heinz Leymann svéd pszichológus alkalmazta a munkahelyi pszichoterror esetére. Szerinte a mobbing olyan ellenséges és etikátlan kommunikáció, ami egy vagy több személy részéről egyetlen ember ellen irányul.
Amennyiben egy munkavállalót a vezetője vagy munkatársai támadnak, zaklatnak, kigúnyolnak, bántanak, felmerülhet a mobbing gyanúja. Ez azonban akkor lesz ténylegesen mobbing, ha rendszeresen, és gyakran előfordul.

- Mi áll a mobbing hátterében? Melyek a kiváltó okok?

- Az esetek többségében a kiegyensúlyozatlan szociális kapcsolatok, a rossz munkahelyi légkör és a vezetői magatartás. A mobbing kialakulásában a szervezeti tényezőknek nagyobb szerepe van, mint a rosszindulatú munkatársaknak. A leépítések, a munkanélküliségtől való félelem, a túlterheltség, a kollégák közötti versengések vezethetnek a pszichoterror kialakulásához. A vezetők éppen ezért kulcsszerepet játszanak a folyamatban, hiszen egy alkalmazottat csak úgy lehet módszeresen kikészíteni, ha közvetlen felettese is benne van a "játékban". További kiváltó ok lehet a túl vagy alulterhelés, a rosszul definiált munkafeladatok, a tisztázatlan célok, a vezetői utasítások nehezen érthetősége vagy ellentmondásai, a munkaszervezés hiányosságai, a hatáskörök és a kompetencia határok definiálatlansága. A vezetői hibák következtében könnyen alakulhat ki a rossz vagy elégtelen teljesítmény miatti bűnbak-keresés, ami a mobbing kialakulásának egyik oka lehet. Lehet azonban az okok között a rossz kapcsolati minta, a munkatársak közötti együttműködés ellehetetlenülése, a vezetői figyelmetlenség, nemtörődömség a sérülékenyebb emberek támogatására.



- Miben nyilvánul meg ez a jelenség? Milyen következményei vannak?

- Megnyilvánulási formái nagyon sokfélék lehetnek. Gyakran éppen a vezető indítja el egy rosszindulatú vagy félreérthető megjegyzéssel, valakiről szóló pletykával. A mobbingnak gyakran célpontjai a könnyen sérülő, visszahúzódó, magukért kiállni kevésbé tudó személyek. Vagy éppen azok, akik kiemelkednek valamiért, túlnőnek a szervezeten. A megtámadott személyeket érzelmileg kiborítják, marginalizálják, szociálisan izolálják a támadások. A gyakori és hosszantartó támadások, a védekezés képtelensége következtében az érintett személyek megbetegednek, gyakran pszichoszomatikus tüneteket mutatnak, esetleg depresszióban is megbetegedhetnek.

- Milyen formái vannak a mobbingnak?

- A mobbing gyakran szóbeli, ami a személy viselkedésére, magatartására vonatkozó lekicsinylést, sértést tartalmaz. Gyakran azonban nonverbális kifigurázás, rosszindulatú utánzása valamilyen megnyilvánulásának, hibájának. Ez általában a háta mögött történik, s az érintett személy inkább a légkörből érzi, hogy róla van szó. A mobbing elsősorban a kevésbé magabiztos, de kapcsolati mintáiban a támadást előnyben részesítő személy fegyvere a társai ellen.

A mobbing öt fázisát különböztethetjük meg. Az első fázis alapja a munkatársak közötti megoldatlan konfliktus, amely az emberi viszonyok megromlásához vezet. A második fázisban az agresszió pszichoterrorrá fejlődik, a pszichikai bántalmazások közepette az áldozat elveszti a professzionális emberi méltóságát és egyre kisebb értékűnek érzi magát. A harmadik fázis az "ügyeletes bűnös" szindróma, mindenért, ami az adott szervezeti egységnél történik - valamilyen sikertelenség, negatív esemény - őt hibáztatják. Egy pár hónap elteltével következik be a negyedik fázis, ami már kiégést, depressziós zavarokat mutat. Végül az ötödik fázis, ez akár egy-két év elteltével következhet be, az áldozatok krónikus betegségben szenvedhetnek, elhagyják a munkahelyüket, valamilyen menekülési utat keresve.

- Mi a teendő ha mobbinggal szembesülünk? Mit csináljunk, ha pszichoterror áldozatai vagyunk? Honnan várhatunk segítséget?

- Kevés fegyverünk és kevés támogatásunk van, ha mobbing áldozatai vagyunk. A legkevésbé célszerű fogadni és tűrni a zaklatásokat, meg kell próbálni szövetségeseket keresni a támadásokkal szemben, vagy az alattomos támadásokat nyílttá tenni. Ha azonban a szervezeti kultúra hagyja, hogy a mobbing kialakuljon, akkor nehezen is véd meg bennünket ez ellen. A vizsgálatok tanúsága szerint a megoldás általában a szervezetből való kilépés szokott lenni. Esélyünk lehet még, ha változik a vezető személye, aki nem "vevő" a szurkálódó, piszkálódó munkatársak magatartására.

Ahogy azonban mondani szokták "kettőn áll a vásár". Az áldozatok gyakran maguk is kiváltói a negatív indulatoknak. Egyik ismerősöm egy közepes vállalkozásnál dolgozik. Természetre egy kedves, simulékony ember, azonban egész nap csak a számítógép előtt ül, nem vesz részt a közös, gyakran fizikai munkavégzésben. Elterjedt róla, hogy egész nap csak alszik, s emellett még a rábízott feladatokat sem végezi jól. Ennek köszönhetően áthelyezték másik irodába, egy kevésbé látványos helyre, és minden nap valamilyen intrika éri. A mindennapos támadások hatására szemmel láthatóan egyre rosszabbul érzi magát.

Egy csoporttal szemben már igen nehéz felvenni a harcot. A helyzet tovább romlik, ha a többi kollega is a pszichoterror kezdeményezője mellett áll. A tapasztalatok szerint a mobbing áldozat nem képes hosszú távon ellenállni az őt ért rohamnak. Ha mi kerülünk ilyen helyzetbe, próbáljunk meg távolságot tartani, kerüljük a konfliktusokat. Érdemes talán egy rövid szabadságra menni, vagy külső szakértőt megkérdezni a történtekről. A szakemberek azonban úgy vélik, ha már tűrhetetlen a helyzet, a legjobb megoldás egy másik munkahely keresése. Megjegyzem, a jól felépített, nyitott szervezeteknél nem találkozunk a mobbing jelenségével.

- Hogyan tudjuk megelőzni, hogy ne alakuljon ki a mobbing?

- A vezetőnek mindig törekednie kell a kiegyensúlyozott munkahelyi légkör megteremtésére, aminek eszköze az együttműködés és a versengés feltételeinek pontos meghatározása, a teljesítményértékelés alapelveinek nyilvánossá tétele, a következetes vezetői magatartás. A munkatársak megbecsülése és egymás iránti tisztelet és elfogadás mintáinak kialakítása és a kulturált szóhasználat a kommunikációban.